Soltész Miklós: míg Nyugaton templomokat zárnak be, nálunk templomok épülnek és újulnak meg
Míg Észak- és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben százával zártak be, adtak el vagy alakítottak át templomokat, addig Horvátországban és Magyarországon újak épültek - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Baranya megyei Szemelyen kedden.

Soltész Miklós a Pécs délkeleti szomszédságában fekvő, jelentős részben horvát nemzetiségűek által lakott község újonnan épülő kápolnájának alapkőletételén úgy vélekedett, hogy a hit és a kereszténység szerepe egyre csökken Nyugat- és Észak-Európában.
Azt mondta, "a teremtett világgal szembeni cinikus ideológia jellemzi ma Nyugat-Európát", s ebből érthetők az ottani háborús törekvések is, ezzel szemben Közép-Európában, a kontinens szívében, Magyarországon és Horvátországban "még tudják, mi az érték".
Hozzátette, bár az Európai Unió országainak zászlajában a tizenkét csillag a Szűzanya csillagait szimbolizálja, csak Németországban csak az ezredforduló óta 500 templom veszítette el eredeti funkcióját, Franciaországban pedig 2030-ra a jelenleg működő templomok 5-10 százaléka járhat így, míg a korábbi EU-tag Nagy-Britanniában 30 év alatt 940 templom jutott hasonló sorsra.

Rámutatott:
a nyugat-európai jelenségek ellenére és azokkal szemben Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein mintegy 4000 templom újult meg és 200 épült a nemzeti kormányok alatt, Szemelyen pedig hamarosan a 201. fog állni a kabinet 55 millió forintos támogatásával, a horvát nemzetiségi önkormányzaton keresztül.
Az alapkőletétel dátumára utalva közölte: a katolikus naptárban ezen a napon van a boldoggá avatott utolsó magyar király, IV. Károly ünnepnapja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az első világháború előtt "Európában ő volt az egyetlen uralkodó, aki kiállt a békéért és XV. Benedek pápa békefelhívása mellett állt ki.
Soltész Miklós XVI. Benedek pápát idézve azt mondta IV. Károlyról, hogy "minden erejét a béke megteremtésére fordította, támadások és meg nem értettség árán is", majd feltette a kérdést, hogy "vajon ma nem ugyanilyen időket élünk-e".
"Nem értenek meg bennünket" ma sem, amiért itt "templomokat építünk, védjük gyermekeinket az őrülettel szemben és küzdünk a békességért, békéért" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a kereszténységet, a hitet támogatva épül kápolna Szemelyen.

Kumli József, Szemely független polgármestere azt emelte ki, hogy a templom nélküli faluban megépülő kápolna egy "jövőbe mutató, lelket formáló út" része, egyben az összetartozás, a hit és a remény szimbóluma.

Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a beruházás üzenete az, hogy szemelyieknek van igazuk a kereszténységet egyre inkább háttérbe szorító nyugat-európaiakkal szemben, mert kitartanak a kereszténység, a hit és a falu mellett.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány hisz a falvak létében, a kereszténységben, ezért támogatja a községek infrastruktúrájának modernizálását, a közintézmények megújítását, létrehozását, s a szakrális épületek emelését, korszerűsítését.

Sárosácz Mihály, a helyi horvát önkormányzat elnöke reményét fejezte ki, hogy a felépülő kápolnát a környező települések horvát és magyar hívei is látogatják majd.

Drago Horvat, a Horvát Köztársaság pécsi főkonzulja azt kívánta, hogy a több mint 800 éven át egy államalakulatban élő magyarok és horvátok az elmúlt évtizedeknek megfelelően a jövőben is legyenek egymás jó partnerei.
Borítókép: Szemely, 2025. október 21. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Pécs délkeleti szomszédságában fekvő Szemelyen kormányzati támogatással épülő kápolna alapkőletételén 2025. október 21-én. MTI/Kacsúr Tamás