Ha valaha volt aranykora az amerikai-magyar kapcsolatoknak, akkor az most van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, pénteken.

Az interjúban - amelyet Washingtonból, felvételről sugároztak, néhány órával a magyar kormányfő és Donald Trump amerikai elnök tárgyalása előtt - Orbán Viktor azt mondta: ha valaha tudtak a magyarok üzletet csinálni Amerikában, akkor az éppen most van, és ha valaha volt kedvük amerikai cégeknek Magyarországra jönni és itt próbálkozni, hozzájárulni a magyar gazdaság működéséhez, az éppen most van.

Hangsúlyozta: a két ország közötti együttműködés kiváló, a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokban is; a béke és a háború, továbbá a családi értékek védelme, illetve a bevándorlás ügyében teljes összhang van a két kormányzat között. "Ez egy bajtársias viszony, úgyhogy az amerikai elnök az amerikai nép érdekeit, én meg a magyar nép érdekeit képviselem" - fogalmazott.

Elmondta: Magyarországon működik 1400 amerikai tulajdonú vállalat, és ezek a cégek összességükben mintegy 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak. Idén már hét nagy beruházás jött létre 100 millió dollárt meghaladó értékben, és arra számítanak, hogy az év hátralévő részében még három-négy jelentős amerikai beruházás érkezik Magyarországra - tette hozzá. Ez nem független attól, hogy megváltozott az amerikai-magyar kapcsolatrendszer - jelezte.

Felidézte: 2010-ben Magyarország azt mondta, hogy zsákutca az az irány, amely felé a Nyugat halad, és kimerítette a tartalékait, nem tud választ adni az emberek számára legfontosabb kérdésekre a liberális globalista kormányzás.

Akkor munkanélküliség, versenyképtelenség, pénzügyi válság volt, aztán rá néhány évre bejött a migráció, elszabadult a családellenes gender - sorolta, hozzátéve, hogy a magyarok erre konzervatív, keresztény, nemzeti kormányzással válaszoltak, egyetlenként a nyugati világban.

Hangsúlyozta: 2016-ban Magyarország nagy megerősítést kapott Donald Trump győzelmével, de a következő amerikai elnökválasztáson visszajöttek a globalista liberális demokraták, és az addig remekül működő amerikai-magyar kapcsolat hirtelen elromlott.

Minden területen büntettek bennünket az amerikaiak - hangsúlyozta, felidézve, hogy politikai és pénzügyi szankciókat vezettek be Magyarország ellen, megpróbálták ellehetetleníteni az atomerőmű-építést, megakadályozták, hogy az ország hozzáférjen néhány amerikai technológiájú modern fegyverzethez, és hagyták, hogy megújítás nélkül kifusson a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény is.

Jelezte: ennek lett vége idén, amikor ismét Donald Trump lépett hivatalba. Úgy értékelt: visszatérhettek oda, ahol 2016-ban voltak, azzal a különbséggel, hogy az amerikai elnök ma sokkal inkább felkészült, felmérte vállalkozása nagyságrendjét, hogy micsoda feladat a nyugati világ kormányzati kultúrájának megváltoztatása. "Évekig toborozta rá az embereket itt, az Egyesült Államokban, mi is közreműködtünk a programjuk kidolgozásában, és most, amikor visszatért, akkor teljes fegyverzetben, hiába évszámok szerint idős ember, fiatalos energiával, egy Trump-tornádóval tért vissza a világpolitika színpadára, és ez nekünk, magyaroknak jó" - fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta azt is: majd csak a megbeszélés után tud válaszolni arra a kérdésre, mi kell ahhoz, hogy meg lehessen győzni Trump elnököt arról, hogy Magyarországnak mentességet kell kapnia a szankciók alól.

- szögezte le.

Hozzátette: itt nem arról van szó, hogy valami ajándékot kérnénk az amerikaiaktól, hanem egyszerűen annak a belátását, hogy az a szankciórendszer, amit kivetettek legutóbb az orosz energiára, az a Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő országokat, amelyeknek nincs tengerük, lehetetlen helyzetbe hozza.

Orbán Viktor elmondta, ezért azt kéri Trump elnöktől, hogy ezt lássa be, és a magyar javaslatok közül valamelyiket fogadja el. "De ezt nem üzleti alapon kívánom elérni, hanem a józan ész és a belátása alapján" - emelte ki.

"Vannak energetikai és más üzleti kérdések, amelyeket üzleti alapon szeretnék (…) kitárgyalni, de az orosz energiára vonatkozó kérdések nem ilyen kérdések, ott belátást kérek az elnöktől" - jelezte.

Az orosz-ukrán háborúra kitérve hangsúlyozta: az amerikai elnök a béke embere, és ez nem csupán politikai célkitűzés a részéről.

Hozzátette: a baloldal által szinte már ördögien erős vezetőnek leírt amerikai elnök valójában kedves ember, szívbéli meggyőződése, hogy a rossz dolgokat ki kell iktatni, és a legrosszabb dolgok között is a legrosszabb a háború.

- mutatott rá.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a békecsúcs megtörténik majd, hiszen bejelentették. Az a kérdés, hogy azt a funkciót szánják-e a csúcsnak, hogy közelebb vigyen a békéhez, vagy várnak addig, míg minden kérdésben sikerül megegyezni.

Ez még nem dőlt el, de békecsúcs lesz. Hogy az utolsó, már megoldást is hozó békecsúcs lesz vagy egy békéhez vezető fontos állomás, ezt most még nem tudjuk - összegzett.

Az európai politika következő fél évének nagy kérdése, hogyan lehet visszafordulni Brüsszel jelenlegi Ukrajna-politikájának zsákutcájából - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kiemelte: az európaiak hisznek a háború harctéri megoldásában és abban, hogy egy legyőzött Oroszországot jóvátétel fizetésére lehet kötelezni, de nincs kidolgozott forgatókönyvük arra az esetre, ha ez nem így történik.

Hozzátette, a brüsszeli elképzelés "magyar fejjel mérföldekre van a realitásoktól", "olyan illúzió, amibe komoly ember nem ringathatja magát".

Az a kérdés, hogy Ukrajna, ha vége a háborúnak, képes lesz-e önmagát fenntartó államként létezni - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, a válasz erre ma inkább borongós, mint biztató, és az a közmeggyőződés, hogy a szomszédos ország nem tud majd külföldi segítség nélkül talpon maradni.

Márpedig, mondta, a kérdés az, hogy ki fogja ezt fizetni, ezért olyan megoldást kell találnunk, hogy Ukrajna talpon maradjon, de "ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának".

Nincs Európának pénze, hogy ezt kifizesse - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, "ez nem a mi problémánk, mert mi nem veszünk részt ebben a háborúban", humanitárius szempontból segítjük az ukránokat, de semmilyen kötelezettségünk nincs arra, hogy katonát, pénzt vagy fegyvert adjunk nekik.

Megemlítette: elképzelhetetlen mértékű a nyomás Magyarországon, hogy "álljon be a sorba", de a jó kapcsolatok az Egyesült Államokkal, washingtoni tárgyalása és a magyar nép egységes kiállása a háborúellenes aláírásgyűjtés során "már elegendő erőt kell adjon a mindenkori magyar miniszterelnöknek, hogy a legnagyobb nyomást is kiállja, és meg tudja tartani azt az irányvonalat, ami a magyarok érdekeit szolgálja".

A másik fontos kérdésnek Ukrajnával kapcsolatban azt nevezte, hogyan kerüljük el a háború kiterjedését, és azt, hogy beszippantsa, magával rántsa az európaiakat. Hangsúlyozta, a fegyverszállításokkal "a kockázat, a tűrőképesség határán egyensúlyoz ez a politika", de egy rossz lépés elég lehet a konfliktus kiterjedéséhez.

Annak beláthatatlan, a harmadik világháborúig terjedő következményei lehetnek - fűzte hozzá Orbán Viktor.

Szólt arról is, hogy az ukránok kormányváltást akarnak Magyarországon, és a Tisza Párt applikációjából kikerült adatok is ebben az összefüggésben értelmezhetők.

Rámutatott, Ukrajna háborúban álló ország, ráadásul vitája van Magyarországgal arról, hogy a magyarok hogyan támogassák az ukránokat, továbbá vita van az ukrán uniós csatlakozásról is.

Ma magyarpárti kormánya van Magyarországnak és az nem barátságos Ukrajnával - tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, az egész adatkezelési rendszer kidolgozásának és működtetésének szálai elvezetnek Ukrajnába, a rendszer fejlesztésében ukránok is részt vettek, ráadásul az ukrán kormányhoz köthető cégek, és az adatkezelők között is vannak olyanok, akik Ukrajnában vannak.

Az ukránoknak érdekük, hogy meggyőzzék a magyarokat arról, hogy adjanak katonát, fegyvert, pénzt, és engedjék be őket az EU-ba, ezért összegyűjtik azokat az adatokat, neveket, akiket később majd befolyásolni akarnak például egy választáson - mondta.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP az adócsökkentésre, családtámogatásra épülő nemzeti jobboldali politikát, míg a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció az adókat emelő, az emberektől pénzt elvevő baloldali liberális politikát képviseli.

Elmondta, a baloldali liberális gazdaságpolitika lényege mindig az, hogy adót kell emelni és el kell venni az emberektől olyan dolgokat, amelyekről ez az oldal úgy gondolja, hogy nem illeti meg az embereket, például a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi fizetés.

A gyermekek felnevelését ez az oldal nem magánügynek, hanem a nemzet közös ügyének tartja, ezért a jobboldali gazdaságpolitikában van családtámogatási elem is - hangsúlyozta.

A kormányfő azt mondta, a közteherviselés kérdésében indított nemzeti konzultáció abban segít, hogy néhány húsbavágó kérdésben tiszta vizet öntsön a pohárba. Legyen-e adóemelés, vagy ne legyen? Adóztassák-e a nyugdíjakat, vagy ne adóztassák? Megmaradjon-e a rezsicsökkentés, megmaradjon-e a családtámogatási rendszer? - sorolta.

Közölte, az emberek ezekben a kérdésekben érthetően és világosan kifejthetik az álláspontjukat.

Orbán Viktor kitért arra, hogy az anyák adómentessége "igazán közel áll a szívükhöz", mert az édesanyák pénzügyi stabilitása, helyzetének biztonsága meghatározza, hány gyermeket vállalnak, vagyis hogyan alakul a nemzeti közösség jövője.

Ezért most már nemcsak családi adókedvezményt adnak, amelynek az értékét megduplázzák, hanem életük végéig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak az anyáknak, akik három gyermeket vállaltak - mutatott rá, jelezve, ez 250 ezer nőt érint.

Hozzátette, január 1-jétől - felmenő rendszerben - a kétgyermekes anyák kapnak szja-mentességet.

A kormányfő szerint a baloldal ettől "epét hány", mert számukra "mi, mindannyian csak adóalanyok vagyunk", a Fidesz-KDNP szerint azonban a társadalom családokból áll.