Jó döntést hoztak 1989-ben arról, hogy Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia legyen - mondta Áder János a tíz elnöki évéről szóló interjúkötet szerdai bemutatóján Budapesten.

A haza minden előtt - Áder János tíz elnöki éve című könyv megjelenése alkalmából a volt köztársasági elnök Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanárral beszélgetve úgy fogalmazott:

Elmondta, amikor Schmitt Pál lemondását követően felkérték a köztársasági elnöki posztra, pontosan tudta, mire vállalkozik: a köztársasági elnöknek nincs végrehajtó hatalma.

Szavai szerint a fő kérdés a kezdettől fogva az volt, hogy a meglévő alkotmányos mozgásteret hogyan lehet "jól kitölteni, megtölteni tartalommal". Hogyan lehet olyan eseményeket, témákat, alkalmakat keresni és felkarolni, amelyek gazdátlanok, s egyúttal értelmet, tartalmat adnak annak az alkotmányos passzusnak, mely szerint a "köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki" - magyarázta.

Megjegyezte:

Hozzátette, elődei közül Mádl Ferenc munkája és alkata állt legközelebb hozzá, az ő mintáját vette alapul.

Áder János hangsúlyozta, a rendszerváltoztatással "alkotmányos honfoglalás" történt, amikor különösebb zökkenők és fennakadások nélkül át tudtak állni többpárti rendszerre.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország az egyetlen, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás, mert mindenki kitöltötte a ciklusát.

Ennek kapcsán rámutatott:

Áder János jelentős eredményei között említette, amikor a szerb elnökkel sikerült megegyezniük arról, hogy emlékművet emeljenek a vajdasági Csúrogon a második világháború alatt és után kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékére.

A volt köztársasági elnök a fenntarthatósági kérdések felkarolása kapcsán kiemelte a Budapesti Víz Világtalálkozók szerepét, amelyeken magyar vállalkozók bemutathatták a termékeiket és sokan közülük az Európán kívüli piacra is kiléptek, vagyis a rendezvénynek az elnöki cikluson messze túlmutató hatása lett.

Áder János beszámolt arról is, hogy ő volt az első köztársasági elnök hazánkban, aki hivatalosan is ellátogatott a csíksomlyói búcsúba, amelynek szerinte a hitéleti funkción túl a nemzeti önérzet szempontjából is fontos.

A beszélgetésben szó esett a koronavírus árváinak segítésére Áder János és felesége, Herczegh Anita által létrehozott Regőczi Alapítványról is, amelynek célja, hogy ne egyszeri segítséget adjon a gyerekeknek, hanem támogassák őket egészen addig, amíg nagykorúak lesznek vagy szakmát szereznek.

Áder János elmondta továbbá, hogy elnöki pályafutása alatt 45 vétót nyújtott be, ebből nyolc az Alkotmánybírósághoz, a többi pedig a parlamenthez került.

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Áder János könyvét méltatva azt mondta: a Kárpát-medencében minden magyar köszönettel tartozik a volt elnök szolgálatáért.

- mondta a könyvről, hozzátéve: az interjúkötetben Áder János teljes körű képet ad arról, hogyan értelmezte ő a közjogi feladatokat és az elnök mindennapos tevékenységét.

Schmidt Mária a kötet erősségének nevezte, ahogy a tanulási folyamatról beszél, őszintén és szellemesen ismerteti a zökkenőket is.

Szavai szerint az is kiderült belőle, hogy Áder János soha nem önmagát, hanem a tisztségét tekintette közjogi méltóságnak.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent könyvben olvasható interjúkat Cseh Ágnes készítette és szerkesztette.