Meg kell akadályozni, hogy az európaiak belemeneteljenek az orosz-ukrán háborúba - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kifejtette, ma már nem az az elsődleges probléma, hogy van egy orosz-ukrán háború - ami mindennek a gyökere -, az igazi nagy baj az, hogy az európaiak eldöntötték, háborúba mennek.

Elmondta, az európaiak olyan döntéseket hoztak és hoznak folyamatosan, amelyek egy háborús gazdaság felépítéséről, Oroszország Ukrajnán keresztüli katonai legyőzéséről, hosszú távú háborús tervekről, egy olyan fegyverkezési programról szólnak, amelyre a gatyánk is rá fog menni.

Egész Európa háborúba akar menni - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki közölte, vissza kell fordulni abból az utcából, amely zsákutcának bizonyult az európai politikában.

A kormányfő elmondta: már megírta válaszlevelét Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, aki az ukrajnai háborúra újabb forrásokat kért a tagállamoktól; a levélre nemcsak egy konkrét elutasítást írt, hanem azt megokolta és javaslatokat is tett.

Közölte, a levelet még nem küldte el, mert Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a héten Amerikában volt, és szeretné vele a levelet, nemcsak telefonon, hanem személyesen is egyeztetni. Jó kis levél lett ez - fogalmazott.

Leszögezte: a magyarok pénze a magyaroké, és nem vagyunk hajlandóak arra, hogy a magyar költségvetésből komoly összegeket kivegyünk mondjuk a családtámogatás vagy a nyugdíjrendszer vagy a vállalkozások támogatásának rovására, és ezt a pénzt átadjuk Brüsszelnek, aki aztán majd elküldi Ukrajnába, ahol nem is tudjuk pontosan, mi történik ezekkel az összegekkel.

Közölte, Ursula von der Leyen másik javaslata, hogy "ha nem adtok pénzt a saját költségvetésetekből, akkor vegyünk fel közösen hitelt". Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mostani költségvetésből kell kivenni nagyobb összeget, hanem az unokáink költségvetéséből is, minden évben.

Az Európai Bizottság elnökének harmadik javaslatát, a lefoglalt orosz valutatartalék felhasználását háborús célokra, Orbán Viktor abszurdnak nevezte, hozzátéve, hogy az a devizatartalékok kezelésének nemzetközi rendszerét, de annak európai lábát mindenképpen megroggyantaná. Ezért szintén nem tudjuk támogatni - mondta.

Úgy összegzett: Ursula von der Leyen levele a "háborúba megyünk mi, európaiak" szándéknak a leírt, pénzügyi változata.

Úgy folytatta:

- fogalmazott.

Az ukrán korrupciós botrányról szólva jelezte, két dolgot tudtunk meg az ukrán háborús maffia működéséről. Az egyik, hogy nagy összegek tűnnek el, és nem oda jutnak, ahova az európaiak meg az amerikaiak küldték. A másik viszont, hogy Európának - miközben önti a pénzt Ukrajnába -, nincs olyan ellenőrzési rendszere, mechanizmusa, amellyel nyomon követhetné, hogy hova kerülnek a pénzek.

Hozzátette: normális esetben, ha pénzt adok, akkor rögzítem az erről szóló megállapodásban, hogy milyen csatornákon keresztül, hova fog eljutni az összeg, és nekem mint adományozónak, mely pontokon van módom ellenőrizni, hogy valóban a megegyezés szerint költötték-e el. De "úgy látszik, hogy ilyen mechanizmus nincs, sőt nem is akarjuk, hogy legyen" - mondta.

A miniszterelnök jelezte: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külügyminiszterek általános tanácsának ülésén Brüsszelben javasolta, hogy ha nincs ilyen ellenőrzési rend, akkor hozzák létre, esetleg függesszék fel addig a pénzek küldését, amíg nem tisztázzák, hogy nyomon tudják-e követni, mire költik el, de ezt lesöpörték az asztalról.

Orbán Viktor megdöbbentőnek nevezte a külügyminiszterek vitáján elhangzott érvet, hogy a korrupciós botrány egy újabb érv Ukrajna uniós tagsága mellett, mert ha uniós tagok lennének, elkerülhetőek lennének az ilyen botrányok.

"Az egész annyira beteg és abszurd, hogy az ember nem talál rá szavakat" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ha jól érti, azzal érvelnek, hogy ha Ukrajna nem tud működtetni szabályosan működő pénzügyi rendszereket, akkor fölveszik egy közös pénzügyi rendszerbe, mert ha annak része, akkor nem fog tudni csalni.

Orbán Viktor értékelése szerint ez az érvelés jól mutatja a kétségbeesést. Teljesen nyilvánvaló, hogy Ukrajna nincs és belátható időn belül nem is lesz abban az állapotban, hogy szóba jöhessen, mint európai uniós tagállam.

Orbán Viktor azt mondta: több apróbb kérdés mellett két nagy ügyben, a háború és a migráció ügyében van jelentős magyar ellenállás az európai politikában. Hangsúlyozta: ez egy nagy csata Brüsszellel, amelyben a magyar ellenzék, a DK és a Tisza is Brüsszel oldalán áll.

Értékelése szerint itt nemcsak arról van szó, hogy a magyar kormány Brüsszelben szembetalálja magát a többi európai országgal, hanem a DK-val és a Tiszával is, akik az Európai Parlamentben háborúpárti, ukránbarát álláspontot képviselnek.

A miniszterelnök a DK esetét "régi történetnek" nevezte, hozzátéve, hogy ha baloldali kormány van Magyarországon, akkor valójában Brüsszel kormányoz.

De - folytatta -, ugyanez van a Tisza Pártnál is, amelyet értékelése szerinte Brüsszelben hoztak létre, onnan is finanszíroznak, és két megbízása van: hogy megtörje a magyarok ellenállását a háború és a migráció ügyében.

"Ezért itthon nincs konszenzus, és Brüsszelben magyarok ellen is, vagy magukat magyarnak valló, vagy magyarként definiáló - amihez joguk van, nem vitatom el - szereplőkkel is szembe találjuk magunkat" - fogalmazott.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy Magyarország migrációból való kimaradása is "erőteljes népi akaratra" történt, így szerinte ennek tapasztalata alapján kell kimaradni a háborúból is.

Arra figyelmeztetett:

Ezt az akaratot ki kell fejezni - hangsúlyozta, fontosnak nevezve a most zajló aláírásgyűjtést és a nemzeti konzultációt, amelyek szerinte arról szólnak, hogy a "magyarok pénze a magyaroké", és Magyarország nem akar háborúba menni, se katonákat, se fegyvereket nem akar küldeni, és a pénzét sem akarja ott elégetni.

A gazdaságra áttérve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország 2010 óta az unió általános gazdasági irányvonalától eltérő, sikeres nemzeti gazdaságpolitikát folytat. Értékelése szerint a magyar két lényegi ponton különbözik az összes többi nyugat-európai gazdaságtól: egyrészt alapját a családok adják és nem az egyének, valamint Magyarországon államcél a teljes foglalkoztatás, ellentétben más nyugat-európai országokkal.

Mi egy olyan gazdasági rendszert szerveztünk, amelyet migránsok nélkül, csak a magyarokkal is tudunk működtetni, legfeljebb időközönként és időszakosan valamennyi vendégmunkás bevonásával, de az kiegészítő elem, nem pedig lényegi - húzta alá.

Kiemelte, a kormányoldal számára a gazdaság az emberekről szól.

Hangsúlyozta: a Tisza Párt gazdasági "főmuftija" egy bankár, aki tagja volt ugyan egy korábbi kormányának, de azért váltak el útjaik, mert bankárként gondolkodott a gazdaságpolitikáról, nem támogatta az IMF hazaküldését vagy a családi adókedvezmények bevezetését, "mert ő számokat lát, nem embereket".

Közölte, a Tisza Párt ilyen, ezért akarják megadóztatni a nyugdíjakat, megemelni a személyi jövedelemadót, egyáltalán, egy bankárlogikában több pénzt akarnak elvenni az emberektől egy elgondolt, nagyobb makrogazdasági pénzügyi stabilitás érdekében. Lehet így gondolkodni, de ez egy másik világ, a baloldal világa - fogalmazott.

Orbán Viktor rámutatott:

Hozzátette, a számokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nézi, míg az ő számára miniszterelnökként az a kulcskérdés, "milyen élet nő ki ebből a gazdaságból", és szerinte ez a jövőkép "sokkal vonzóbb, mint amit akár Európában, akár Magyarországon a baloldal valaha kínálni tudott".

A Tisza Párt jelöltállításáról szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, "ez egy olyan ország, amelyben mindig két párt volt és két párt lesz" meghatározó szerepben, a jobb- és baloldali osztat mentén, mert ennél több politikai erő feltöltéséhez nincsen "minőségi személyi állomány".

A szellemi struktúránk is ilyen:

- fogalmazott.

A mi világunkból nézve, tehát a nemzeti oldal felől nézve, ők túl baloldaliak, túl brüsszelbarátiak, túl ukránpártiak, hát, ezért aztán baloldaliak - mondta a miniszterelnök a Tisza Párt jelöltállítására vonatkozó kérdésre.