A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások megpróbáltatásai arra emlékeztetnek, hogy a szabadság nem örökség, hanem feladat, amire különösen figyelnünk kell a következő hónapokban, annak érdekében, hogy Magyarország önálló államként, szuverén módon hozhassa meg a jövőben is döntéseit - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen kedden, Budapesten, a szovjet megszállás áldozatainak Árpád fejedelem úti emlékművét.

"A most következő hónapokban vezéreljen minket a méltóság, az emberség és a szabadság iránti közös felelősség. (...) Csak így őrizhetjük meg azt, hogy Magyarország nem külső erők döntését szolgai módon, vazallusként végrehajtó állam, hanem önálló ország, amely büszkén, a saját útját járva, szuverén módon, önállóként hozhatja meg döntéseit, saját sorskérdéseit illetően" - fogalmazott a Latorcai Csaba.

Ezzel rójuk le a Szovjetunióba hurcolt 800 ezer magyar honfitársunk áldozata előtt tiszteletünket és megbecsülésünket - tette hozzá.

A politikus felidézte, hogy az Országgyűlés 2012-ben határozatban nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. A túlélők első csoportja ugyanis csaknem egy teljes évtizedes rabság után november 25-én térhetett haza.

A hazatérő foglyokat megfenyegették, ezért nem beszélhettek a történtekről, és az elhallgattatás évei csak 1990-ben értek véget. Ez ma, amikor idegen hatalmak egyetlen nézőpontot próbálnak ránk kényszeríteni, arra figyelmeztet: milyen következményekkel jár a hallgatásba taszított társadalom - közölte.

Hadifogolyként vagy internáltként csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról a Szovjetunióba több éves kényszermunkára - emlékeztetett Latorcai Csaba.

- fogalmazott.

Latorcai Csaba szerint a Gulág éppúgy a gonoszság szimbóluma, mint Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen megsemmisítő táborai, mert a 20. század két legpusztítóbb diktatúrája egyformán ember- és Isten-ellenes volt.

"Ma mégis azt látjuk, hogy egyes nyugati és hazai, magukat felelősnek és haladónak nevező politikusok kettős mércét alkalmazva, szemérmetlen módon tesznek különbséget diktatúra és diktatúra között. Azt látjuk, hogy a szabadságára oly büszke, szuverenitásáért súlyos véráldozatokkal megküzdött hazánkat ma azok akarják demokráciára, jogállamiságra tanítani, akik előbb Moszkvától, most pedig Brüsszeltől várják az erre vonatkozó direktívákat" - mondta.

A jelenlegi európai helyzetben, amikor a közösségi intézmények egyre inkább politikai fegyverként használják azokat az eszközöket, amelyeknek az együttműködést kellene szolgálniuk, különösen hangsúlyos, hogy a magyar nemzet csak akkor maradhat szabad, ha döntéseit saját maga hozhatja meg.

Ezért szabadságunkra és szuverenitásunkra a következő hónapokban különösen gondosan kell ügyelnünk, mert a tét óriási. Józanságunkon múlik, hogy az elhurcoltak áldozatvállalása valóban "megtartja-e gyümölcsét" - mondta.

- sorolta.

Amikor a Szovjetunióba hurcolt magyar testvéreink sorsát idézzük fel, akkor nem csupán a múltról beszélünk, hanem a nemzet lelkiismeretéről és a nemzet jövőjéről is. "Mohács, Trianon, a Holokauszt és a Don-kanyar mellett a legnagyobb nemzeti katasztrófák közé tartozik az, ami a második világháború végóráiban és utána történt velünk, magyarokkal" - mondta Latorcai Csaba.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ) elnöke arról szólt: amire visszaemlékeznek, nem a frontokon és a lövészárkokban, nem a katonák között zajlott, hanem a közigazgatásban, immár háború nélküli, tehát békének kikiáltott közállapotok között.

Az elhurcoltak között volt a többi között Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára, aki tíz évig raboskodott a Gulágon. Gróf Bethlen István volt miniszterelnök, aki szovjet börtönben halt meg és édesapja Menczer Gusztáv, a SZÓRAKÉSZ alapító elnöke is, aki munkásságával elősegítette az igazságtalanul meghurcolt sorstársai rehabilitációját és kárpótlását - közölte.

- zárta beszédén Menczer Erzsébet.

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői, a köztársasági elnök, a kormány és az Országgyűlés képviselői megkoszorúzták az emlékművet.