A 2026-os választás lesz a felénk közelítő háború előtti utolsó választás - jelentette ki a miniszterelnök a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Kecskeméten, szombaton.

Orbán Viktor azt mondta: amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.

Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban - mutatott rá a kormányfő.

Hozzátette:

Orbán Viktor hangsúlyozta: az ukrajnai háború "nincs messze", és nem csak földrajzi okokból, hanem politikailag is közel van.

Közölte: az európai vezetők eldöntötték, hogy Európa háborúba megy. Erről döntés van, le is írták, el is mondják. Van az a hivatalos európai uniós álláspont, hogy 2030-ra az EU-nak készen kell állnia egy Oroszországgal megvívandó háborúra - mutatott rá, hozzátéve, hogy hadigazdaságot építenek, és azt nem építik két hónapra. Példaként említette, hogy átállítják a járműgyártást fegyvergyártásra, páncélozott eszközök gyártására.

Orbán Viktor arról is beszélt, van a háború előtti korszakok vizsgálatának egy tudománya, társadalomtudósok klasszikus felfogása szerint a háborús expanziónak négy szakasza van.

Az első, amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, ez megtörtént. A másik, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, és elvágják a gazdasági együttműködést, ezen is túl vagyunk. A harmadik, amikor jön a sorkatonaság és a hadigazdaságra való átállás, ebben van most Brüsszel. A negyedik már az összecsapás szakasza - sorolta.

Az, hogy Magyarország elérje, hogy Európa kimaradjon a háborúból, olyan feladat, amin dolgozni kell, de tudatában kell lenni, hogy meghaladja az erőnket - jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta: itt leginkább imádkozni tudunk, hogy a Jóisten ne vegye el az eszét azoknak, akik jóval erősebbek.

Ha viszont nem lehet megakadályozni, hogy Európa belemasírozzon egy háborúba, akkor ki kell maradni a háborúból - mutatott rá a kormányfő. Emlékeztetett: nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból, "Tiszának sem sikerült és Horthy Miklósnak sem". Azt kell megértenünk, hogy miért nem, és ha mi ki akarunk maradni a következőből, azt hogyan kell csinálni.

"Ahhoz, hogy kimaradj a háborúból, erőre van szükség" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a gyengéket mindig beletolják a háborúba. Ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy Magyarországot erőssé tegyék gazdaságilag, politikailag, szuverenitásvédelmileg.

Erősnek kell lenni, figyelni kell a történelmet, tanulni kell belőle, és fel kell készülni arra, hogy ha valóban bekövetkezik az, amit szeretnénk elkerülni, hogy 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, akkor abból mi ki tudjunk maradni. Nem lesz egyszerű, lelkierő kell majd hozzá - hangsúlyozta a kormányfő.

A kormányfő szólt arról is: nemcsak ahhoz kell erőt gyűjteni, hogy kimaradjunk a háborúból, hanem ahhoz is, hogy utána mi lesz. Rámutatott: "ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres".

A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj. Egy erős, nagyméretű ország, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét, de egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie - mondta.

Kiemelte azt is: buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, hozzátéve, arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat.

Vannak olyan kis szakértői munkacsoportok, amelyeknek az a feladatuk, hogy nézzék meg, mi nem működött jól az elmúlt 15, illetve 4 évben vagy min lépett túl az idő. Példaként említette a kormányzati szerkezetet, hangsúlyozva az előregondolkodás fontosságát.

Egyezkedik továbbá az oroszokkal is, hogyha megszűnik az egész szankciós rendszer, akkor kellő ütemben és jól, mi magyarok, mit és hogyan tudunk ebből hasznosítani. Jelezte: december elején Moszkvába utazik egy jelentős üzleti delegáció kifejezetten gazdasági együttműködési kérdésekről tárgyalni.

Előre kell gondolkodni, mert a háborúnak, ha a Jóisten megsegít minket, úgy lesz vége, hogy mi nem sodródunk bele, az amerikai elnök sikerrel jár, felszámolják a szankciókat és egy másik gazdasági térben találjuk magunkat. Most egy szankciós térben vagyunk, de ha az amerikai-orosz megállapodás megvan, a tér kitágul majd - mutatott rá.

Kérdésre válaszolva elmondta: nehéz elképzelni két világháborúval a hátunk mögött, hogyan lehet valakinek az a gondolata, hogy egy háborúból jól ki lehet jönni.

Kitért arra, hogy

Összegzése szerint 2,1 millió ember hiányzik, és ha ezek meglennének, meg a gyermekeik és az unokáik, akkor nem beszélnének demográfiai problémákról.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország csak magára számíthat és ha nem jól csinálja, akkor egy olyan helyzetbe is belevihetjük magunkat, amikor mindenki az ellenségünk, ahelyett, hogy a barátaink lennének.

A háborús pusztítás a magyar ember lelkében sokkal mélyebben van beírva, és az ösztöneiben sokkal mélyebben működik, mint egy csomó nyugat-európai politikuséban.

Nekünk evidens, hogy a háború csak rossz dolog lehet, de erről nyugaton nem így gondolkodnak, azt gondolják, hogy ebből lehet pénzt csinálni, és egyre inkább a pénz veszi át a hatalmat ebben az ügyben - mondta, és kitért arra, hogy az várható, hogy az elkövetkező hetekben egyre többet és egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy mi lesz a 220-230 milliárd eurós befagyasztott orosz vagyonnal.

Rengeteg hatalmas fegyverüzlet megy, aminek a gazdái a nyugat-európai országok, és ahogy egyre mélyebben vannak a háborúban, a háború "gazdasági lordjai" egyre erősebb befolyást gyakorolnak a döntéshozatalra. Ahogy az idő megy előre, a háborús döntések egyre inkább kicsúsznak a politikusok kezéből, és részben a katonákhoz, részben a gazdasági szereplőkhöz kerülnek.

Orbán Viktor Brüsszel szankciós politikájáról szólva jelezte, annak kialakításában "a mi szempontjaink nem szerepelnek", holott Magyarországnak "ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kiemelte: amikor elmondta az amerikai elnöknek, hogy "bennünket megöl", ha nem vásárolhatunk orosz energiahordozókat, akkor Donald Trump kivételt adott az amerikai szankciók alól.

Orbán Viktor "nagy tahóságnak" nevezte, hogy Brüsszel - ahol "nem sok emberi van" - az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet, mondván, tahóság az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.

Szerintem az is a tahóságnak egy fajtája, hogy megdézsmálod folyamatosan a brüsszeli kasszát, és közben a magyarokat oktatod korrupció ügyében, aztán kiderül, aztán jól letartóztatnak; ez történik Brüsszelben - jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök azt mondta: Brüsszelben arra hivatkozva, hogy valami hibát találnak bennünk - jogállamiság meg ilyenek - mindenfajta súlyos szankciókat akarnak a nyakunkba vágni, amiket ha tudunk, kivédünk, időnként meg elszenvedünk. Közben ők ezekben az ügyekben sokkal rosszabbul teljesítenek, mint mi - jelentette ki.

Mindez Orbán Viktor szerint azt jelenti, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, és ennek komoly tétje van, eurómilliárdok.

Az Apukám világa című formátumával 27 év után ezen a beszélgetésen visszatérő Csiszár Jenő műsorvezető kérdésére a miniszterelnök szintén tahóságnak nevezte, hogy a Tisza Párt letagadta a saját megszorító csomagját és megtagadta szakértőit. Az nem fair - mondta az utóbbiról, a "félretolt" szakértők addig végzett munkájára híva fel a figyelmet.

- fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt: Magyarországon sokan hiszik, hogy sokfajta gazdaságpolitika közül lehet választani, valójában azonban csak kétfajta gazdaságpolitika van, jobboldali és baloldali. A két gazdaságpolitikát az választja el egymástól, hogy hogyan gondolkodnak arról, hogy hol van jó helyen a pénz.

A baloldaliak azt gondolják, hogy a pénz nem az embereknél, meg a vállalkozóknál van jó helyen, hanem a politikusoknál, mert a világ igazságtalan, és az igazságtalanságokat ki kell javítani valahogy.

Ez egy vonzó gondolat - jegyezte meg, hozzátéve, hogy "a baj az, hogy akárhányszor kipróbálták, csak nagy baj lett belőle". Ennek a szélsőséges formája a tervgazdaság, a padlássöprések világa - mondta.

Úgy folytatta: a jobboldaliak azt gondolják, hogy egy közösség, egy nemzet vagyunk, vannak közös szükségleteink, és valamennyi pénz kell a közös célokra, "de csak annyit vegyünk el az emberektől, amennyi ehhez szükséges, a többit meg hagyjuk náluk".

Ennek a vége az, hogy a baloldal mindig adót emel, a jobboldal mindig adót csökkent - összegzett a miniszterelnök.

Arra, hogy a Tisza Párt sajtóban megjelent gazdasági programjáról a párt az állítja, nem tőlük származik, hanem ChatGTP-vel rakták össze, a miniszterelnök azt mondta: nem tudja, miként rakták össze ezt a programot, de egy "tőről metszett baloldali program", és a vége adóemelés.

Értékelése szerit nem buta emberek írták. Példaként az ebadó bevezetését említette, jelezve, hogy Magyarországon van a legtöbb kutya egy főre számítva az egész Európai Unióban. Száz magyar emberre 29 kutya jut, tehát amikor a baloldaliak azon gondolkodnak, hogy milyen jogcímen lehetne elvenni pénzt az emberektől, a kutya egész logikus jogcím.

Hozzátette:

Egy másik, a műsorba előzetesen küldött kérdés a Fidesz gazdasági programját kérte számon a miniszterelnökön. Orbán Viktor úgy reagált: ez a nyilvánvalóan rosszindulatú kérdés esélyt adna neki, hogy felmondja a Fidesz gazdasági programját. De ennél még nagyobb lehetőséget is kínál: "előhúzom azt az aduászt, hogy mi egy kormányzó párt vagyunk és a mi programunk nem papíron van, hanem az életben, azt csináljuk" - fogalmazott.

Dobrev Klára, a DK elnöke azt a kérdést küldte a miniszterelnöknek, meddig mentegetik még a pedofilokat? A miniszterelnök azt felelte: "aki gyerekekhez nyúl, azt miszlikbe kell aprítani". Ugyanakkor azt is mondta: 2010 előtt, amikor a kérdező férje miniszterelnök volt, 80 pedofil volt börtönben, most 700. "Ki menteget itt kit?" - kérdezett vissza.

Csak magunkra számíthatunk, függetlennek kell maradni, szuverénnek kell maradni - fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak becsületbeli kérdés, nemcsak önbecsülés kérdése, hanem gazdasági kérdés is.

Amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik gazdaságilag. Mindig csak akkor voltunk sikeresek, amikor Magyarország szuverén, önálló állam volt és a saját útját járta - tette hozzá.

A dokumentumból idézve kijelentette, "ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens húsz év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik, ebből adódóan messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak".

Mindezt a miniszterelnök úgy összegezte: nemcsak mi látunk átváltozást Nyugat-Európában, de az amerikaiak is, "nemcsak mi mondjuk, hogy baj van, Európa legnagyobb szövetségese is" így tesz.

A Magyar Nemzeti Bank pénzeivel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy miután az ország átment a tervgazdaságból a piacgazdaságba, "mindennek van felelőse", "minden forintról szóló döntés mögött döntéshozók vannak", így nem lehetetlen kideríteni, hogy egy összeg kinek a döntésénél tűnt el.

Ezt ki kell deríteni, mindegy, hogy jobboldali, baloldali, fideszes, nem fideszes, akármicsoda. Az nem fordulhat elő, hogy bármelyik állami intézmény, ideértve a jegybankot is, nem tud az utolsó fillérig elszámolni - jelentette ki, hozzátéve, a most is zajló, szerteágazó vizsgálatok lezárultával annak, aki "hibát vétett, ki kell mérni azt, ami jár érte, nincs pardon".

A fejlesztésekről szólva a miniszterelnök megjegyezte, Kecskeméten elkerülő körgyűrű épült, 57 milliárd forintot fordítottak a városban útfelújításra, 4 új, 3 felújított bölcsőde, 9-9 óvoda és iskola korszerűsítése, a városháza felújítása az utóbbi évek eredménye.

Megemlítette: technikumra és a Kodály-intézetre is jelentős közpénzeket fordítottak Kecskeméten, a megyei vállalkozások 100 milliárdos hiteltámogatást kaptak, ennek közel egynegyede a városban működő cégekhez került.

Megkétszereztük Magyarország nemzeti vagyonát - jelentette ki Orbán Viktor, a gyarapodás jelképeként említve, hogy a 2010-es 3,5 tonnáról mostanra mintegy 110 tonnára növelték a jegybank aranytartalékát.

- fogalmazott.

Lehet ezt még jobban is csinálni, majd meg is mutatjuk, igen - tette hozzá Orbán Viktor.

A beszélgetés elején az ünnepek kapcsán a család szerepéről szólva a miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy "a családokat az asszonyok tartják össze", Magyarország bajainak egy része a férfiak háza táján keresendő, "a családokért a férfiaknak többet kellene tenniük".

Beszámolt a vajdasági Topolya labdarúgó akadémiáján hallottakról, hogy ott a magyar gyereket az anya, a szerbet az apa hozza az edzésre. A férfiak szerintem Magyarországon jobban hiányoznak a családokból, mint mi azt gondoljuk - jelentette ki, hozzátéve, hogy ez a gyereknevelésen látszik meg.