Magyarország célja, hogy a térség egyik meghatározó védelmi és technológiai innovációs központjává váljon, és a jövő biztonsági környezetének nem csupán követője, hanem formálója legyen – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a "TECHDEF25 – Technológiai és Védelmi Konferencia" keddi nyitónapján, a budapesti Bálna Honvédelmi Rendezvényközpontban.

Európa 2022 óta történelmi léptékű változáson megy keresztül. A háború és a gyors technológiai fejlődés világossá tette, hogy a béke nem adottság, a biztonság pedig csak modern és felkészült haderővel tartható fenn.

A kontinens a hidegháború óta nem látott kihívásokkal néz szembe - a hagyományos fegyveres konfliktusoktól a hibrid fenyegetésekig és kibertámadásokig -, miközben az információ, az energia és a technológia is geopolitikai eszközzé vált. Mindez olyan környezetet teremt, amelyben Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a gyorsan változó biztonsági realitásokhoz - mondta a tárcavezető a kétnapos konferencia megnyitóján.

Szalay-Bobrovniczky kiemelte: az ukrajnai háború megmutatta, hogy a haditechnika fejlődése rendkívül felgyorsult. A drónrendszerek ma már hetek alatt fejlődnek, nem évek alatt, a mesterséges intelligencia valós időben támogatja a döntéshozatalt, a műholdas adatok pedig ma már akár egy laptopról is elérhetők. A modern hadviselésben így a katonák mellett mérnökök, programozók, elemzők és ipari partnerek is meghatározó szerepet töltenek be.

Magyarország védelmi stratégiája stabilitásra, önvédelemre és hiteles, hosszú távú haderőfejlesztésre épül. Az ország már teljesíti a GDP 2 százalékos védelmi kiadási vállalását, a költségvetésen belül pedig a fejlesztések aránya eléri a 40 százalékot - mutatott rá a miniszter. A kormány célja, hogy 2034-re a védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára növelje, amelynek 1,5 százalékát kifejezetten fejlesztésekre és beszerzésekre fordítja.

Ez biztosítja a Magyar Honvédség modernizációjának feltételeit, amely a korszerű légvédelem, a nehézdandár, a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek, a pilóta nélküli rendszerek, valamint a kibervédelmi és elektronikai hadviselési képességek fejlesztését foglalja magában. A cél egy ellenálló, gyorsan mozgósítható, integrált haderő felépítése - fogalmazott.

Magyarországnak nem elég megvásárolnia a védelmi technológiákat; azok fejlesztésében és létrehozásában is szerepet kell vállalnia; önállóan és szövetségeseivel együtt - emelte ki a miniszter. Példaként említette a Rheinmetall-lal közös harcjárműgyártást, az Airbus és a Saab hazai jelenlétét, valamint a lőszeripar bővítését.

Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a védelmi és technológiai fejlődés sikere elsősorban az együttműködésen múlik. Hangsúlyozta, hogy a közösen megvalósított fejlesztések felgyorsíthatják az új képességek kialakítását, erősíthetik az ipari hátteret, és stabilabbá tehetik Európa biztonsági környezetét.

Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója rámutatott: a védelmi innovációs ökoszisztémát a haderő, az akadémiai szféra és az ipari szereplők tudatos együttműködésére kell építeni.

A VIKI ennek érdekében egyre aktívabban vesz részt az Európai Védelmi Alap és az Európai Védelmi Ügynökség programjaiban, valamint bővíti kapcsolatait a NATO innovációs hálózataival. Mint mondta, a konferencia ereje abban rejlik, hogy a katonai, tudományos és ipari szereplők egy helyen kereshetnek közös válaszokat a jövő védelmi kihívásaira.

A TECHDEF25 a Védelmi Innovációs Kutatóintézet nemzetközi konferenciája, amely Európa védelmi és technológiai ökoszisztémájának szereplőit - döntéshozókat, kutatókat, ipari vezetőket és a kockázati tőke képviselőit - gyűjti össze. A rendezvény célja, hogy a védelem, az ipar, az akadémiai szféra és a technológiai szektor együttműködésével iránymutatást adjon a jövő európai védelmi és innovációs fejlesztéseihez.