A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi előrejelzéséhez képest jóval alacsonyabb lehet a jövő évi infláció - mondta a jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a decemberi Inflációs jelentést ismertető online tájékoztatón csütörtökön.

Balatoni András közölte: erre az évre 4,4 százalékos inflációt prognosztizál az MNB, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme, ami érdemi revízió a jegybank szeptemberi előrejelzéséhez képest, amikor 3,8 százalékos inflációra számítottak.

A lehetséges kockázatok kapcsán kulcskérdésként említette az igazgató a jövő év eleji átárazások dinamikáját, valamint az árréskorlátozás kivezetését, annak időzítését és hatásait, ami jelentősen befolyásolhatja az infláció alakulását.

- jelezte a jegybank igazgatója.

Balatoni András kifejtette: a GDP növekedésének legfontosabb támasza 2026-ban is a fogyasztás lesz, ehhez hozzájárul a reálbérek emelkedése és a háztartásokat segítő kormányzati intézkedések hatása. Az export és a beruházások inkább a jövő év második felétől, de éves átlagban 2027-től járulhatnak hozzá érdemben a bővüléshez, ekkortól lehet kiegyensúlyozottabb szerkezetű a gazdasági növekedés.

A folyó fizetési mérleg többlete 1,7 százalékos lehet 2025-ben, és a többlet várhatóan továbbra is megmarad, a költségvetés GDP-arányos hiányát pedig idén 4,7-5,0 százalék között, jövőre 4,7-5,2 százalék között várja az MNB - ismertette a jegybanki előrejelzés főbb megállapításait.

Balatoni András kiemelte, hogy az élelmiszerek világpiaci ára szeptember óta csökken, a másfél éven át tartó áremelkedési ciklus véget ért, valamint mérséklődött a fontos energiahordozók ára.

Jelentős hazai dezinflációs faktornak nevezte a jegybank igazgatója a forint erősödését is. Az euróval és a dollárral szemben felértékelődött az árfolyam, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy mérsékeltebb inflációs pályát vetítsen előre az MNB 2026-ra, mint szeptemberben - mondta.

Balatoni András úgy fogalmazott:

Alkalmazkodási lehetőséget biztosít a globális élelmiszerárak csökkenése, a forint árfolyamának erősödése, a kiskereskedelmi különadó csökkentése, valamint a hatékonyság javítása - fejtette ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az árréscsökkentés kivezetése bizonytalansági faktor, ami a jövő évi inflációt alapvetően befolyásolhatja