A békesség, amit Jézus születése hoz Isten és ember között, békét kell hozzon ember és ember között is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek. A bíboros azt kérte, legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást, legyünk kedvesek egymással.

Erdő Péter arról beszélt, az angyali szózat úgy szól: "dicsőség a magasságban Istennek és békesség a Földön az embereknek, akiket Isten szeret". Ez a békesség harmóniát jelent Istennel, és harmóniát kell, hogy hozzon az emberek között is. De ezért a harmóniáért tenni és imádkozni kell. Karácsonykor az a feladatunk, hogy a békét képviseljük a környezetünkben.

A bíboros szerint sok minden kell ahhoz, hogy ez sikerüljön. Először is észre kell vennünk mindazt, ami szép az életben, és kimondva-kimondatlanul tudnunk kell, hogy mindezért a Gondviselésnek tartozunk elsősorban hálával. De hálát adhatunk a szeretteinkért, azokért, akiknek az életünket, az egzisztenciánkat köszönhetjük. A hálás lelkület pedig segít megtalálni a békét, a boldogságot.

Ha felismerjük Istent mint minden dolgoknak az alapját, ha rádöbbenünk arra, hogy a világot nem játékból, nem önzésből és végképp nem kegyetlenségből teremtette, hanem szeretetből, akkor alkalmazkodni akarunk az általa alkotott rendhez. Ha pedig ez sikerül, kialakulhat körülöttünk a béke, a "rend nyugalma".

Kiemelte: sok múlik azon is, ahogyan egymással beszélünk, mert a szó általában tetteket von maga után. Nem véletlen, hogy az életre-halálra menő fegyveres összecsapások előtt szokás volt régen egymást szidalmazni.

Így tett az Ószövetségben Góliát a Dáviddal való harca előtt, de a Zrínyiászban is azt olvassuk, hogy a vitézek, ha párviadalt vívtak, előtte gyalázták egymást. Talán szükségük volt erre, hogy tudjanak kellően haragudni a másikra. Valószínűleg "az ember természeténél fogva jobb, mint amilyen cselekvésekre néha akarattal elszánja magát" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy érdemes szem előtt tartani a szavainknak ezt az erejét.

Erdő Péter szólt arról is: az utóbbi években általában azt éljük meg, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem "ránk szakad". De az első karácsony, Jézus születése is rászakadt az emberiségre, és csak nagyon kevesen voltak, akik felkészültek, akik valóban várták a Messiást.

Mégis törekedni kell arra, hogy az ünnepre készülve és a karácsonyi időszakban is figyeljünk azokra, akik a mi segítségünkre vagy figyelmünkre szorulnak, akiknek mi tehetjük szebbé a karácsonyát. Akkor az ünnep beteljesülés lesz, akkor nem számít, hogy az ünnepi asztal körül nem minden tökéletes, mert "Jézus személye maga köré rendezi a dolgokat".

Már a legelső gesztusai azt mutatták, hogy a külső, kulturális elemekben is értékeli, tiszteli az egyház hagyományait és az általánosan elterjedt szokásokat.

Az, hogy Leó pápa az egyházjog szakértőjét, Filippo Iannone érseket nevezte ki a korábban általa vezetett Püspöki Dikasztérium élére, jelzi, hogy az egyházi törvényeket, szabályokat meg kívánja tartani, meg szeretné erősíteni, annak ellenére, hogy a jog krízisben van az egész nyugati kultúra területén, és ez óhatatlanul begyűrűzik az egyházba is.

Más döntéseiből, például a Santa Maria Maggiore-bazilika gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezés megváltoztatásából az látszik, hogy igyekszik felszámolni a gazdasági átláthatatlanságokat.

A Római Kúria és Vatikán állam működését illetően forradalmi változások nem történtek, ami a bíboros szerint az új pápa stabilitás iránti igényét fejezi ki. Erdő Péter "felszabadító" lépésnek nevezte, hogy Leó pápa már a megválasztása után összehívta tanácskozni a bíborosokat, és januárban ismét lesz egy konzisztórium. Úgy tűnik, hogy noha Leó pápa nem nagyon hirdeti a demokráciát, bizonyos értelemben éli azt - mondta.

A szegényekkel való szolidaritás Leó pápának ugyanúgy sajátja, ahogyan Ferenc pápának volt - mondta a bíboros, hozzátéve, hogy a latin-amerikai tapasztalat a szegényeket mint külön kategóriát kezeli, mert ott a társadalom teljesen kettéhasadt, és a két rész között alig van kommunikáció.

Az, hogy elutazott Niceába, az első egyetemes zsinat helyszínére a zsinat 1700. évfordulója alkalmából, jelzi, hogy nagyon a szívén viseli a keresztények egységét. Törökországi látogatása nyilvánvalóvá tette azt is, hogy fontos számára a vallásközi párbeszéd, libanoni látogatása során pedig kifejezte szolidaritását, különösen az ottani keresztényekkel, de minden szenvedő közel-keleti emberrel.

Erdő Péter beszélt a még Ferenc pápa által megnyitott jubileumi szentévről, kiemelve, hogy "a remény zarándokai" jó jelszónak bizonyult, sokan szerveztek a szentév során zarándokutakat, elsősorban Rómába, de nem csak oda, hiszen számos templom kapott búcsúkiváltságot.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például nagyon sokan felkeresték a péliföldszentkereszti kegytemplomot, a templomban szolgáló szalézi szerzetesek örömmel fogadták és tartalmas lelki programokkal is várták a zarándokokat - tette hozzá a bíboros.