A kormány nemzeti petíciót indít az Ukrajna támogatásáról szóló brüsszeli követelésekkel kapcsolatban - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.

Gulyás Gergely azt mondta: úgy látják, hogy egy rendkívüli uniós tanácsülésen februárban az Európai Bizottság az Európai Unió következő évtizedeit kész elzálogosítani Ukrajna javára. Hozzátette: Brüsszelnek nyilvánvaló háborús tervei vannak, mostantól "Ukrajnát az Európai Unió kívánja fizetni".

Rámutatott: nemcsak egy 90 milliárdos hitelről van szó, amit hivatalosan is bejelentett a bizottság elnöke szerdán, további 800 milliárd eurót követel Ukrajna Európától. Azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a hitelt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszországtól háborús jóvátételt kap.

- emelte ki a miniszter.

Felhívta a figyelmet arra: az Európai Unió az elmúlt 3,5 évben 193 milliárd dolláros támogatást adott Ukrajnának, ami háromszorosa annak az összegnek, amit Magyarország összesen kapott az EU-tól 2004-es csatlakozása óta eltelt 22 évben.

Értékelése szerint ez a 193 milliárd dollár ugyanakkor csak egy "kis összeg" ahhoz a 800 plusz 90 milliárd euróhoz képest, amit Ukrajna most kér.

Ezért a kormány úgy gondolja, hogy a magyar emberek véleményének kell döntőnek lennie abban, hogy az európai kalandban Magyarország részt kíván venni vagy sem - közölte.

- hangsúlyozta.

Úgy értékelt: az a döntés, hogy Európa úgy ad pénzeket, hogy nem kéri vagy csak ukrán győzelem esetén kéri azok visszafizetését, a háborúba való bevonódást jelenti, hiszen innentől kezdve Európa az ukrán győzelemért fog tenni, akár katonai erőkkel is.

Elmondta: ezek a kötelezettségvállalások Európa biztonságára és békéjére veszélyt jelentenek, ellehetetlenítik Európa jövőjét, tönkreteszi az Európai Uniót és tönkreteheti a tagországokat is, ezért Magyarország ebben nem kíván részt venni.

Jelezte: az áprilisi országgyűlési választáson is nagy tétje van annak, hogy "Brüsszel-barát kormánya" lesz Magyarországnak, vagy pedig a magyar nemzeti érdeket elsődlegesnek tartó kabinet marad.

Hangsúlyozta: ezért is fontos az, hogy a nemzeti petícióban minél többen vegyenek részt, és minél többen tegyék egyértelművé a saját álláspontjukat ezekkel a brüsszeli követelésekkel kapcsolatban. A kormány szerint a brüsszeli követeléseket el kell utasítani, nem gondolják azt, hogy az ukránok rezsijét, az ukrán állam működőképességét Európának kellene biztosítania - tette hozzá Gulyás Gergely, rámutatva: ez minden magyar család számára 1,3 millió forintot jelentene, ezért ezt nem szabad megengedni.

Elmondta: a nemzeti petícióval kapcsolatos részleteket a következő napokban fogják közölni.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elfogadhatatlan, antidemokratikus hozzáállásnak nevezte, hogy Európa úgy akarja a saját következő éveit, évtizedeit megterhelni, és gyakorlatilag valamennyi pénzügyi mozgásterét Ukrajna irányába lekötni, hogy erről az embereket sehol nem kérdezi meg.

Szerinte nagyon fontos, hogy Magyarország, újra és újra, demokráciából is példát mutasson, és ahogy a migráció ügyében, úgy ebben a témában is megkérdezze az emberek véleményét.

A miniszter bejelentette, két egymást követő napon fizeti ki a kormány a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét, mivel a Bankszövetség jelzése szerint a bankrendszer nem képes egy napon biztonságosan teljesíteni a két kifizetést.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt fontosságúnak tartja az idősek megbecsülését, ezt bizonyítja az is, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 48 százalékkal emelkedett.

A kormány nem csupán értékálló nyugdíjakat tudott biztosítani, jelentősen tudta növelni a nyugdíjak reálértékét is. Erre készülnek a továbbiakban is: a 14. havi nyugdíj első részletét már idén kifizetik, a következő ciklusban pedig teljessé fog válni a 14. havi nyugdíj - mondta.

A miniszter elmondta azt is, a kormány jóváhagyta az otthoni energiatároló programot, amelyet 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek meg.

Közölte, a program lehetővé teszi, hogy Magyarország, amely a világelsők között van a napenergia felhasználásában, a tárolásban is előkelő helyezést foglalhasson el. Egy pályázó 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra jelentkezhet - közölte, hozzátéve, egy otthoni energiatároló telepítési költsége 3-3,2 millió forint.

Minden nagykorú magánszemély pályázhat, aki magyar adószámmal rendelkezik, állandó lakhelye a beruházás helyszíne, és a fejlesztésben érintett lakóingatlanban legalább résztulajdonnal, haszonélvezeti joggal vagy lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezik. Azt kell vállalni, hogy az ingatlanban legyen napelem, akár már meglévő, akár frissen telepítendő - ismertette a részleteket.

Hozzátette, a pályázati folyamat egyszerű, mindössze egy 2,5 oldalas formanyomtatványt kell kitölteni.

Az elbírálásnál előnyt élveznek a bruttó elszámolással rendelkezők, illetve azok, akik 2030-ig kiesnek a szaldóelszámolásból, továbbá az ötezer fő alatti települések - jelezte.

Kiemelte, a programnak köszönhetően lényegesen kevesebbet kell fizetnie az áramért azoknak, akik energiatároló berendezést létesítenek.

A Benes-dekrétumok szlovákiai alkalmazásával szemben "nem szavakra, hanem tettekre van szükség" - jelentette ki miniszter.

Hangsúlyozta: a magyar kormány az elmúlt évtizedekben mindig kiállt a határon túli magyar közösségek önazonosságának megőrzése, egyéni és közösségi jogainak védelme érdekében. A kollektív bűnösség a 21. század Európájában nyilvánvalóan elfogadhatatlan - mondta.

Hozzátette: bár nem egységes a gyakorlat, de a szlovák hatóságok, bíróságok alkalmazzák a Benes-dekrétumokat, ezzel pedig a tulajdonjog gyakorlását érdemben ellehetetlenítik vagy elvonják ezt a jogot, származási alapú megkülönböztetést alkalmazva.

- közölte Gulyás Gergely.

A miniszter kijelentette: tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy joghatása lehet a Benes-dekrétumok származási alapon megkülönböztető elemeinek.

Kérdésre úgy értékelt: az ügy árt a két ország közötti kapcsolatnak, és árt Szlovákiának is.

Jelezte: a magyar és a szlovák miniszterelnök már a legutóbbi uniós csúcson is beszélt erről a témáról. Felhívta a figyelmet arra: a Benes-dekrétumoknak a szlovák-cseh államisággal kapcsolatos fontos rendelkezéseit a magyar kormány nem vitatja, de a magyarokra és a németekre vonatkozó rendelkezések már elfogadásakor is gyalázatosak voltak, ezek a náci Németország politikájának a szerves folytatását jelentették.

Gulyás Gergely megnyugtatónak nevezte a hazai időjárási helyzetet, jelezve, az országban nincsen lezárt főbb út, sem megközelíthetetlen település.

Közölte, a betegellátás zavartalan, folyamatosan takarítják el a havat, és síkosságmentesítik az utakat. A vasúti és a buszközlekedésben késések ugyan vannak, de minden járat működik, a légiközlekedés zavartalan.

Hozzátette: kellő számú hely áll rendelkezésre mindenütt a hajléktalanok elhelyezésére.

Hozzátette, jogos elvárás a MOHU felé, hogy ne várja ki a szemétszállítás következő esedékességének napját, hanem a kapacitások felszabadításával vagy túlmunkával a hét közben is vigye el a szemetet onnan, ahonnan korábban nem tudta elvinni.

A tűzifaosztásról Gulyás Gergely elmondta, nincs limit, és ingyenesen lehet hozzájutni a fához. A szociális tűzifa elosztásának általános szabályai érvényesülnek, ebben a kulcsszereplők az önkormányzatok, amelyek összesítik az igényeket és jelzik a Belügyminisztérium felé - részletezte.

A Bászna Gabona Zrt. miatt bajba került gazdák helyzetével összefüggésben azt mondta, minden gazda hozzá fog jutni a pénzéhez.

Gulyás Gergely közölte: a kormány szerdai ülésén meghallgatta az agrárkamara elnökét is a Bászna Zrt. helyzetéről, miután a cég ellen felszámolási kérelmeket nyújtottak be. Hozzátette, az agrárkamara elnöke szerint reális a veszélye annak, hogy a gazdáknak várniuk kell, vagy esetleg nem kapják meg a pénzüket a zrt. csődhelyzete miatt. A miniszter elmondta, a kormány ezért beavatkozik, az agrárkamarával együttműködve, a javaslatukat elfogadva garantálja azt, hogy minden gazda hozzá fog jutni a pénzéhez.

Nem fordulhat elő, hogy valaki terményt adott el, és nem jut hozzá az őt megillető pénzhez, a pénzt a kormány az agrárkamarával együtt, folyósítani fogja - rögzítette Gulyás Gergely, közölve azt is, a kamara veszi számba az igényeket, és abban is segíteni fogja a kormányt, hogy a lehető leghamarabb ki tudják fizetni a gazdákat.

A miniszter kitért arra, hogy a cégnek jelentős vagyona van, amelynek felmérése folyamatban van, és a felszámolási eljárás esetén tartalékot jelenthet a kiadások legalább egy részére.

Hozzátette,

Vitályos Eszter kormányszóvivő az elmúlt időszak fejlesztései, beruházásai közül kiemelte azt a 28 milliárd forintos pályázatot, amelynek célja a hallgatói lemorzsolódás visszaszorítása. Erre március elejéig jelentkezhetnek hallgatói önkormányzatok, doktoranduszok, vállalati szereplők és a Magyar Rektori Konferencia.

Beszámolt arról, hogy átfogó egészségügyi mintaprogramot indított a Semmelweis Egyetem Gödöllő térségében az ott élők egészségi állapotának javítása érdekében, átvette a szakrendelő fenntartását, és néhány hónap alatt 20 százalékkal nőtt a szakorvosi órák száma.

Azt mondta, a kormány megkötötte a 102. stratégiai együttműködési megállapodását az elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Rosenberger német vállalattal, amely 9,5 milliárd forint értékben bővíti kapacitását nyírbátori, jászárokszállási és jászberényi telephelyén, ehhez az állam 1,5 milliárd forint támogatást ad.

Hozzátette,

A szóvivő a köznevelés területéről egy pécsi és egy pilisvörösvári beruházásról számolt még be, valamint megemlítette a Szigetszentmiklóson megvalósult vízi és ökoturisztikai fejlesztéseket.

A kormány által meghirdetett nemzeti petícióról Gulyás Gergely kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: a kabinetnek az ad felhatalmazást, ha minél többen helyezkednek az övével egyező álláspontra, majd arról beszélt, azok a döntések, amiket Ukrajna meg akar hozatni az Európai Bizottsággal, évtizedes terhet jelentenek az unió számára.

Kulcsfontosságú, hogy legyen egy világos magyar akaratnyilvánítás, hogy hol van az a határ, ameddig Magyarország hajlandó elmenni - jelentette ki, hozzáfűzve, véleménye szerint ez a pont a humanitárius segítségnyújtás volt.

- fogalmazott.

A következő uniós csúcsra kitérve a miniszter úgy vélekedett, hogy Ukrajna finanszírozásának ügyében Magyarország valószínűleg egyes visegrádi országokra számíthat, de a franciák és az olaszok is óvatosan elkezdték pedzegetni, hogy az európai polgárok tűrőképességének is van határa.

Amit most látunk, az már egy 1000 milliárd euró fölötti összeg, amit Ukrajna igényelt, megkapott, illetve az Európai Unió már megígért neki - jelezte.

Hozzátette, az EU-nak ilyen nagyságrendű összeghez hitelt kell felvennie vagy tagállami befizetésekre lenne szükség, ellenkező esetben a teljes uniós költségvetést Ukrajnába kellene utalni. Erre azért egyhangúságot nehéz összehozni, amíg Magyarországnak polgári nemzeti kormánya van - emelte ki, jelezve: az egyhangúság megkerülésére vannak brüsszeli törekvések.

Ukrajna magyar választásokba történő esetleges beavatkozásának ügyében arra emlékeztetett: erről már jelentek meg sajtóinformációk, illetve az ukrán kormány különböző tagjai tettek nyilvános nyilatkozatokat is, hogy ők Magyarországon kormányváltásban érdekeltek.

Ukrajna feladata ezt egyértelműen cáfolni, ezért a magyar kormány azt várja az ukrán államtól, hogy ezt tisztázza, a magyar választók döntési szabadságát pedig tartsa tiszteletben - szögezte le.

Azt mondta: az ügyészség tud tájékoztatást adni arról, hogy most folyik-e vizsgálat azzal a 2013-as levéllel kapcsolatban, amelyet a Szőlő utcai javítóintézet azóta letartóztatott volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak kiskorúakkal fenntartott aggályos kapcsolatairól írtak az Emberi Erőforrás Minisztériumának.

A minisztertől azt is megkérdezték, ha 2009-ben egyszer már felmentették etikai vétség miatt az Országos Gyermekvédelmi Bizottságból Juhász Péter Pált, utána pedig, 2011-es kinevezése előtt, a minisztérium illetékesét figyelmeztették arra, hogy nincs minden rendben a férfival, majd 2013-ban három gyermekvédelmi vezető írt alá levelet a problémákról a tárcának, ezek után hogyan vezethetett még 12 évig egy kiemelt közintézményt, ahol aztán kiderült, hogy prostitúciós hálózatot alakított ki.

Gulyás Gergely azt mondta: egyetlen egy esetben sem volt olyan, hogy a minisztériumhoz érkezett bejelentéseket ne vizsgálták volna ki vagy rendőrségi eljárás keretében, vagy más formában.

Hozzátette: olyan intézményről van szó, ahol emberölés kísérlete, szexuális erőszak elkövetése és rablás miatt vannak fiatalok, ezért itt "természetesen számtalan vád és viszontvád megfogalmazódhat".

Kapott kérdést arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokon kimondta, nem köthető a Tisza Párt gazdaságpolitikai vagy gazdasági programjához mindaz, ami az Index hírportálon megjelent. Gulyás Gergely szerint ténykérdés, hogy ez a Tisza programja.

Az ítélettel összefüggésben azt mondta, olyan ez, mintha Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd után megkérdezték volna, hogy valóban hazudtak a választási kampányban, majd miután nemmel válaszolt volna, utána a bíróság azt mondta volna, hogy Gyurcsány Ferenc nem hazudott.

Felhívta arra a figyelmet, mindenki láthatta egy videófelvételen, ahogy a Tisza Párt alelnöke a progresszív adó bevezetését szorgalmazza, és azt is, hogy elmondta, hogyha a programjukat ismertetnék, akkor megbuknának.

Megjegyezte ugyanakkor, az ítélet nem jogerős.

Az, hogy a bíróság a Tisza Pártot kérdezi meg arról, hazudtak-e, felveti: nem helyes, hogy pártszimpatizáns bírák legyenek - hangsúlyozta.

Felidézte, korábban egy hasonló ügyben olyan bíró ítélkezett, aki sajtóhírek szerint Tisza-szimpatizáns. Mindez alapvetően ássa alá a bíróság pártatlanságába vetett hitet, ezért is hívta fel a kormány az Országos Bírói Tanácsot, az Országos Bírósági Hivatalt és a Kúriát, hogy tegyék világossá a pozíciójukat - jelezte.

Azt a felvetést, hogy sajtóhírek szerint a Tisza Párt egyik jelöltfelkészítő dokumentumában az szerepelt, hogy "túl birka a magyar ember", Gulyás Gergely úgy kommentálta: a párt politikusainak számtalan olyan nyilatkozata van, amiből nyilvánvaló, hogy kifejezetten megvetik az átlag választópolgárokat.

Emlékeztetett: a pártelnök "büdös szájú emberekről beszélt", egy jelölt pedig birkáknak nevezte a választópolgárokat.

Az a jó, ha a választópolgárokat a politikusok általánosságban is tisztelik, a saját választóikat pedig többszörösen is, de úgy látjuk, hogy a Tiszánál ez nem így van - tette hozzá a miniszter, aki szerint a Tisza Párt "új minőséget hozott" a választópolgárok sértegetésével.

Arról, hogy a Medián közvélemény-kutató 12 százalékpontos előnyt mért a Tisza Pártnak, majd a DK ügyvezető alelnöke közösségi oldalán azt írta, hogy a cég sok millió forintért a DK-nak előnyös kutatásokat ajánlott fel, Gulyás Gergely azt mondta: hónapok óta azt látják, hogy a kutatócégek egy része "vágyvezérelt" közvélemény-kutatásokat készít.

Hangsúlyozta:

A Fidesz kampányszlogenjével kapcsolatban közölte, a Tisza nem védett le semmilyen szlogent, egy doménnévre adott be védjegy iránti kérelmet, ezzel azonban csak a Fidesz jelszavait reklámozzák.

Az útdíjakkal összefüggésben azt mondta, Magyarországon sok millióan szenvednek attól, hogy a kamionok nem a fő közlekedési utakat használják, ezért olyan szabályok kellenek, amelyek arra ösztönzik őket, hogy ezeket az utakat használják, mert különben sokkal többet kell fizetniük.

Emlékeztetett arra, hogy decemberben voltak fuvarozói tiltakozások, ezt követően az érdekképviseletek többsége megállapodást írt alá a kormánnyal, egy képviseleti szervezettel zajlik még tárgyalás.

Megjegyezte, a szolidaritási hozzájárulásra kötelezettek majdnem 60 százaléka esik ebbe a körben, és az államnak nem jelentett komoly bevételt.

Volt kérdés arról, miszerint csatlakozhat-e a Patrióta pártcsaládhoz Nemunas Hajnala litván párt, amelynek az elnökét a bíróság antiszemita megnyilvánulások miatt elítélte.

A miniszter jelezte, a magyar kormány álláspontja nem változott az antiszemitizmussal kapcsolatban, zéró toleranciát hirdet ellene, ezért a felvételi kérelmet ennek megfelelően kell értékelni. Meggyőződése, hogy a Patriótáknál valamennyi párt a magyar kormány meggyőződését osztja - tette hozzá.

Magyarország nem a háború, hanem a béke pártján áll, ebből következően semmilyen aktualitása nincsen a sorkötelezettség visszaállításának - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy Horvátország példáját követve Magyarország is visszaállíthatja-e a sorkatonaságot.

Kérdésre válaszolva nem tudta megmondani, hány magyar van ma Iránban, de jelezte: minden ott tartózkodó magyar jelezheti ottlétét, és ha szükséges, az állam mindent megtesz, hogy segítsen kijutni nekik az országból.

A lengyel kormány ellenségesen tekint Magyarországra és a magyar kormányra - mondta a miniszter arra a kérdésre, mennyire befolyásolja a magyar-lengyel kapcsolatokat az, hogy Magyarország menedékjogot adott az elmúlt időszakban két lengyel politikusnak is.

A magyar államnak nemzetközi jogi kötelezettsége is, hogy menedéket biztosítson azoknak a lengyeleknek, akikkel szemben saját hazájukban az alapvető jogállami normákkal összeegyeztethetetlen büntetőeljárás zajlik - tette hozzá.

Az Otthon Start Programról beszámolva a miniszter elmondta, eddig 34 ezer hiteligénylést regisztráltak, 18 ezer hitelt pedig már folyósítottak a bankok.

Az igénylők átlagéletkora 34 év, az átlagos hitelösszeg 34 millió forint, az átlagos futamidő 21,5 év. Jelenleg tízből négy lakásvásárlás otthon startos ügyfelekhez köthető, az első lakásvásárlók aránya pedig 40 százalékkal nőtt a programnak köszönhetően - mondta.

A miniszter úgy nyilatkozott, az Otthon Start Program hozhat leginkább növekedést a hazai építőiparban, e támogatás eredményeként az elmúlt évtized legjobb adatai születhetnek meg idén és jövőre lakásépítés terén.

Hozzátette: a fogyasztási adatok terén a tavalyi, jó adatoknál is kedvezőbb számok ígérkeznek, eközben az iparban "elszenvedjük a német gazdasággal való összekötöttség következményeit", ami eddig előnyös volt a számunkra, de most hátrányt jelent.

A tavalyi GDP-ről a miniszter úgy nyilatkozott, "fél százalék körül lesz a növekedés". A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülésen reálisnak nevezte az idénre tervezett 2-3 százalékos bővülést.

Kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat - mondta.

Hozzátette: a Bankszövetség jelzése szerint nem az összeghatár, hanem a tranzakciószám az ok, egy napon biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. Mint mondta, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó.