Megnyílt a Konfuciusz Intézet a győri Széchenyi István Egyetemen is, ami demonstrálja, hogy Európával ellentétben Magyarország ott ül az asztalnál az új világrend kialakulásánál - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Győrben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a a tárcavezető a győri Konfuciusz Intézet megnyitó ünnepségén kiemelte, hogy ennek megalapítása a kölcsönös tisztelet jele, és ettől az együttműködés fokozása, az emberek közötti kapcsolatok megerősödése várható.

Rámutatott, hogy Magyarországon működik mára a legtöbb Konfuciusz Intézet Közép-Európában, s köszönetet mondott a kínai Jiaxing Egyetem vezetőinek, amiért úgy döntöttek, hogy szövetségre lépnek a Széchenyi István Egyetemmel.

"Ez nagy előrelépés nekünk, mert úgy, ahogy a Széchenyi Egyetem, önök is a mérnöki és természettudományos területre nagy hangsúlyt fektetnek, és vallják, hogy az iparnak és az oktatásnak szorosan együtt kell működnie" - mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a világban zajló egetrengető változások közepette Európa a végletekig legyengült, és miután Brüsszel "továbbra is be van ragadva egy rég szavatosságát vesztett ideológiai kalodába", ezért a kontinens alaposan el is szigetelődött.

"És ma nemhogy az a helyzet, hogy nem osztanak lapot Európának annál az asztalnál, ahol az elkövetkezendő világrend szabályait írják, hanem egészen egyszerűen Európa nem ül ott annál az asztalnál" - jelentette ki.

"Ellentétben viszont Európával mi, magyarok ott ülünk ennél a bizonyos asztalnál, ahol a világrend jövőbeni szabályait írják. És ez bizonyítja az elmúlt évtized külpolitikai stratégiájának sikerét, amikor is célként azt tűztük ki magunk elé, hogy a világ minden nagyhatalmi központja legyen érdekelt Magyarország sikerében. És ezt mára valóra is váltottuk. Érdemes csak belegondolni abba, hogy Magyarország miniszterelnöke ma az egyetlen olyan politikai vezető szerte Európában, aki egyszerre tud kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot fenntartani Washingtonnal, Moszkvával és Pekinggel" - összegzett.

Ezt követően rámutatott, hogy az új világrendben a keleti világ szerepe elképesztő mértékben megerősödött, és Kína minden szempontból meghatározó szereplővé vált.

"Ez visszaigazolja a tizenhat évvel ezelőtt hozott döntésünk helyességét, amikor is megindítottuk a keleti nyitás stratégiáját, ami mára eljutott oda, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország között egy minden területre kiterjedő, minden körülmények közti stratégiai partnerség jött létre" - szögezte le.

"Ebből Magyarország az együttműködés minden területén sokat profitált. Mi a Kínával való együttműködésre úgy tekintünk, mint nagy lehetőségre, amit ki kell használnunk. Ellentétben az európai mainstreammel, amely úgy tekint Kínára, mint egy rendszerszintű riválisra" - folytatta.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország az egyik legjobb példa arra, hogy mennyit is lehet profitálni a konnektivitásból, mivel hazánk mostanra a keleti és a nyugati vállalatok igen fontos találkozási pontjává vált, az egyetlen olyan országgá Európában, ahol ezek a szereplők zavartalanul tudnak együttműködni.

Arra is kitért, hogy ennek nyomán a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatából öt, köztük három kínai letelepült Magyarországon, és mára hazánk a kínai cégek első számú európai beruházási célpontja.

"Tavaly az összes Európába irányuló kínai vállalati beruházás 31 százaléka Magyarországra érkezett (…) Ezek a beruházások modern, megbízható munkahelyek tízezreit jelentik Magyarország, a magyar emberek, a magyar családok számára" - fűzte hozzá.

Illetve emlékeztetett, hogy a két ország sokat tett az együttműködés további erősítése érdekében, egyezmény született a vízummentességről, illetve a régióban Budapest érhető el a legtöbb repülőjárattal kínai városokból.