Orbán Viktor: a nemzeti petícióban három dologra lehet nemet mondani
A 2026-os választásnak az egyik tétje, hogy Magyarországot ebbe a pénzügyi adósrabszolgaságba engedjük-e, vagy pedig nemet mondunk és ellenállunk. Ezért megindítottunk egy nemzeti petíciót, ahol három dologra lehet nemet mondani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén Kaposváron szombaton.
Kifejtette, a petíción három dologra lehet nemet mondani: az orosz-ukrán háború további finanszírozására, arra, hogy az ukrán állam működését a következő 10 évben velünk fizettessék meg, és nemet lehet mondani a rezsiárak háború miatti emelésére.
Orbán Viktor elmondta, Európa már háborúban van; a kérdés csak az, hogy ennek hatásai milyen gyorsasággal érkeznek meg a mi életünkbe.
A legnagyobb veszélynek azt nevezte, hogy a magyar fiatalokat Ukrajnába viszik katonának, hangsúlyozva, nem szeretnék, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely nem a háborúból való kimaradást szorgalmazza, "hanem egyszerre akar lépni a nyugatiakkal".
Az Európai Unió vezetői eldöntötték, hogy Oroszországot le fogják győzni a háborúban, az ukrán fronton - jelentette ki. Megemlítette, eddig 195 milliárd eurót adott az unió Ukrajnának, és döntöttek újabb 90 milliárdról. Az Európai Bizottság terve szerint összesen mintegy 800 milliárd dollárnyi tőkejuttatás lenne összhangban az elképzelésekkel, és ehhez jönnének még az ukránok szerint 700 milliárd dollárra rúgó katonai költségek - sorolta.
A miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kontinens 2-3-4 generáción át nyögheti a háború következményeit, majd arról beszélt, a terv része, hogy Ukrajna 2027-ig csatlakozzon az Európai Unióhoz, ez pedig "tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot", és az" összes pénzünket elviszi".
Ne engedjük, hogy egy Tisza-kormány a brüsszeli útra léptesse Magyarországot, aminek a végén az van, hogy elviszik a gyermekeinket katonának a háborúba – hívta fel hallgatóságát.
Ha nem állunk a sarkunkra, és nem jelentjük ki gyorsan és erőteljesen, hogy mi nem fizetünk, és ebben nem fogunk részt venni, akkor bele fognak bennünket préselni egy olyan adósságba, amit nemhogy az unokáink, hanem a dédunokáink is fizetni fognak - jelentette ki az Ukrajnának az Európai Unió által juttatni kívánt forrásokról Orbán Viktor.
Felidézte, a kilencvenes években ütközőzóna voltunk a nyugati és az orosz világ között, aminek NATO-csatlakozásunkkal lett vége; ekkor ezt a szerepet Ukrajna vette át, és fele-fele arányban befolyásolta a két világ keleti szomszédunk sorsát.
Hozzátette: ekkor a nyugatiak az ukránokkal úgy döntöttek, hogy az ország csatlakozik a nyugati szövetséghez, amitől az oroszok úgy érezték, hogy a NATO megérkezett a határaikhoz, és Moszkva megmondta, hogy ha ragaszkodnak a belépéshez, abból háború lesz. Jelezte, nem tartja kizártnak, hogy "az oroszoknak mindenfajta területi ambíciói vannak".
Bele kell törődni abba, hogy a NATO meg az Európai Unió nem húzódhat közvetlenül Oroszország határainál, mert az oroszok erre mindig háborúval fognak reagálni. Ezért mindig kell lenni valaminek, egy ütközőzónának Oroszország és a Nyugat – ideértve Magyarországot is – keleti határai között – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy most arról kellene megegyezni, hogyan lesz ismét ütközőállam Ukrajna.
Ha nem ez lesz, ennek alternatívája a folyamatos háború – tette hozzá, kijelentve, "az ember megtanulja a házasságban, hogy van olyan, hogy a béke és a békeség fontosabb, mint az igazság", majd arra bíztatta hallgatóságát, ne az igazságot keressék ebben a konfliktusban, hanem azt, hogyan lehet békét elérni és a veszedelmeket a legkisebbre visszavágni.
Elmondta azt is, ha Ukrajna tagja lenne az Európai Uniónak, akkor az EU ma közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Nem azért nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, mert kőből van a szívünk, hanem azért, mert nem akarunk rontást hozni a saját fejünkre - jelezte.
Ukrajna hosszabb távon is katonailag bizonytalan övezet lesz. És ha benne lesz bármilyen olyan integrációban - NATO vagy Európai Unió - ahol mi is benne vagyunk, az a veszély áll fenn folyamatosan, hogy bennünket is beleránt ebbe a konfliktusba - figyelmeztetett.
Ezért Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión. Kell együttműködés Ukrajna és az Unió között, nem kell őket magukra hagyni, kell kötni stratégiai megállapodásokat - olyat, ami nekünk is jó -, de beengedni őket, az életveszély, Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelentene - hangsúlyozta.
Felidézte: volt itt két világháború, fantasztikus vezetőink voltak, de egyiküknek sem sikerült Magyarországot kívül tartani a háborúban.
Itt csak teljes nemzeti összefogással lehet kimaradni a háborúból. "Én ott leszek, ahol lenni kell" - fogalmazott, hozzátéve azonban: önmagában egy jó állami vezető kevés, teljes nemzeti összefogásra lesz szükség a következő években.
Kitért arra is: miközben az ukránok be akarnak bennünket vinni a háborúba, miközben gyalázatos módon és tiszteletlenül beszélnek hozzánk és velünk, aközben Magyarországon ma 30 ezer ukrán menekültet látunk el. Aközben Ukrajna tőlünk kapja az energiaellátásának nagy részét, tőlünk kapja a villanyáram 40 százalékát, és ha nem szállítanánk nekik benzint, nem működnének a gépjárműveik.
Miközben kemények vagyunk, kiállunk az érdekünk mellett, nem fogunk engedni, aközben van szívünk, és amit a bajba jutott embernek meg kell adni, azt meg fogjuk adni akkor is, ha az ukrán - összegzett.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar kormánynak nincs egyetlen olyan konfliktusa sem az Európai Unióval, aminek ne ismerné a lefolyását, ne tudná, hogy a végén hogyan nyerünk, vagy ha nem tudunk nyerni, akkor hogyan faroljunk ki belőle; Magyarországot nem visszük semmilyen kalandorságba, semmilyen vagabund akciót nem hajtunk végre, mert mi vagyunk maga a biztonság, mi vagyunk a biztos választás - hangsúlyozta.
A kormányfő a Brüsszellel kapcsolatos konfliktusokról azt mondta: ezekbe nem bele kell sodródni vagy bele kell ugrani, mert abból baj lesz, hanem mindig jól fel kell mérni a terepet, meg kell érteni a helyzetet.
Arra figyelmeztetett: semmilyen illúziót nem szabad táplálni, csak olyan konfliktust kell vállalni, amit meg lehet nyerni, és sosem szabad azt hinni, hogy nagyobb konfliktust lehet megnyerni, mint amire valóságban képes valaki. Tehát stratégiai nyugalom, majd utána meg kell nézni, hogy kikkel lehet szövetkezni, kiket lehet kivásárolni vagy kivonni az ellenfelek köréből
- fejtette ki, példaként hozva, hogy legutóbb Magyarország így ki tudott maradni a 90 milliárd eurós, Ukrajnának adandó európai uniós hitelből. Megjegyezte: a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kijárat, hátha nem jön be a terv.
Értékelése szerint "mindig próbálkozni kell, mert törpejárásban nem lehet boldogulni". Ha törpejárásban maradsz, akkor osztozni fogsz néhány más ország sorsával, "akiket ha fölhívnak Brüsszelből, csak annyit mondanak a telefonban: Jawohl! Ezt mi nem akarjuk. Ezek nem mi vagyunk" - fogalmazott.
Hangsúlyozta azt is: ha marad a nemzeti kormány, akkor lesz rezsicsökkentés, ha brüsszeli kormány jön, akkor a rezsicsökkentésnek befellegzett.
A kormányfő kérdésre közölte: a rezsicsökkentést nagyon nehéz fenntartani, de úgy kell tekinteni rá, mint egy szolgáltatásra, amelyet a magyar államnak nyújtania kell, "és amíg nemzeti kormány van, ez így is lesz". Megjegyezte: a rezsicsökkentés "természetszerűleg nem fönntartható, de mi képesek vagyunk fönntartani".
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a rezsicsökkentést a kormányoldal ellenfelei el akarják törölni. A kormány Brüsszelből rendszeresen kap írásos felszólításokat, hogy törölje el a rezsicsökkentést, és a Brüsszelből támogatott magyar politikusok is ezt teszik, a Tisza azt is mondja, hogy a rezsicsökkentés egy humbug - tette hozzá Orbán Viktor.
Jelezte: amikor a kormány bevezette a rezsicsökkentést, akkor a természetes piaci folyamatoktól elszakította a lakossági energia árát, azaz a magyarok kevesebbet fizetnek az energiáért, mintha azt állami szabályozás nélkül, a piacról kellene megvenni. Emlékeztetett: Nyugat-Európában, ahol nincs rezsicsökkentés, a családok kétszer-háromszor többet fizetnek a rezsijükért, mint a magyarok.
Arra figyelmeztetett: minél szegényebb valaki, annál inkább leteperné a földre a magas energiaár. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a rezsit egy olyan kérdésnek tekinti, amelyet országos méretben, közösen kell szabályozni, és azoktól, akik az energiaiparban sok pénzt keresnek, a profitjuk egy részét elveszik, és azt rezsitámogatásként szétterítik az emberek között
- fejtette ki.
Felhívta a figyelmet arra: ennek ára van, hiszen azt jelenti, hogy a magyar energiaszektorban nem lehet olyan profitokat elérni, mint nyugaton.
Kapitány István volt Shell-alelnöknek a Tisza Párt oldalán való megjelenéséről szólva megjegyezte: a Shellnek a háború miatti energiaár-emelkedés okán 19 milliárdról 40-re nőtt az éves profitja. "Ez volt a növekmény, amit mi elvettünk és odaadtunk az embereknek, hogy ne ők fizessék meg az energiapiacon bekövetkezett drasztikus, kibírhatatlan változások árát" - jelezte.
A villamosenergiáról szólva fontos célnak nevezte, hogy Magyarország elérje az energiafüggetlenséget. Ehhez - folytatta - először megépítik Paks 2-t, majd meghosszabbítják Paks 1 üzemidejét, fejlesztik a napelemekkel és a tároláshoz szükséges akkumulátorokkal kapcsolatos kapacitást, és eközben "ravaszul és csöndben" saját gázmezőket is vásárolnak a világban.
Ennek eredményeképpen a következő kormányzati ciklus végére Magyarország a villamosenergia igényét képes lesz saját maga előállítani - jelezte.
Kaposvár és a kormányzat kapcsolatáról szólva felidézte, a Fidesz-kormányzat alatt 100 milliárd forintnyi befektetés érkezett a kaposvári ipari parkba.
Kiemelte: régi a Fidesz és Kaposvár barátsága, "amire az jellemző, hogy sohasem untuk meg egymást", majd egy Szita Károly polgármesterrel 1994-ben folytatott beszélgetést felidézve arról beszélt, miket kért a városvezető akkor Kaposvár fejlesztéséhez, hogy igazi, minőségi életet nyújthassanak az itt élőknek.
Mint mondta, Szita Károly már akkor is útfejlesztéseket kért, hogy "Somogyország ne a világ vége legyen", valamint azt, hogy a főiskolát tegyék egyetemmé, és kiállt a a kórház fejlesztése mellett. Orbán Viktor megemlítette: a Fidesz elképzelése szerint mindenhol erős megyei kórházat kell fenntartani.
A kaposvári színház felújítás kapcsán pedig kijelentette, hogy Szita Károly a kiemelkedő, minőségi kultúra szükségessége mellett érvelt.
Az egykori főiskola egyetemmé emelésének sikereiről szólva Orbán Viktor megjegyezte: az itt végzettek 30 százaléka a városban marad, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas arány.
A Tisza Párt hét regionális kórház kialakításával kapcsolatos elképzeléseiről szólva úgy nyilatkozott, az azt jelentené, hogy a kaposvári intézménynek "kampó, de legalábbis vissza fog minősülni".
A közönség soraiban helyet foglaló, általa Beton atyaként említett Balás Béla püspököt köszöntve kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltás után nemzeti keresztény alkotmányt hoztak létre, amivel a rendszerváltást követő húsz zavaros év után választ adtak arra, "mi is volna az a magyar élet", és amely "megmondja, hogy mi a dolga a magyaroknak a világban".
Orbán Viktor a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva elmondta, hogy a falu, a közvetlen kapcsolat a természettel olyan élmények, amelyeket meg kell őrizni. "Somogyországnak" ebben óriási felelőssége van, hiszen ebben a vámegyében van a legtöbb falu - jegyezte meg.
Emlékeztetett: Magyarország olyan ország, amelynek mezőgazdasága 20 millió ember élelmezésére elegendő.
A mezőgazdaság nagyon fontos támpillére a magyar gazdaságnak, nemcsak civilizációs okok, hanem a pénz miatt is. Van ugyanis egy harc a kereskedők és a termelők között az egész világban. Amikor arról beszélünk, hogy a Mercosur Dél-Amerikából behozza az olcsó élelmiszert, Ukrajna behozza az olcsó élelmiszert, az arról szól, hogy a 10 millió magyar importot fogyasszon - mutatott rá.
Ha meg tudod védeni a magyar mezőgazdaságot, akkor megvédted a termelőidet. Ha nem, akkor átadtad 10 millió ember fogyasztását és annak a pénzügyi erejét az importőröknek, vagyis a kereskedőknek. Ezért a magyar szuverenitásnak is kulcskérdése, hogy legyen magyar vidék, legyen falu és legyen magyar mezőgazdaság - összegzett.
Hozzátette: az uniós szerződéseket ugyan minden ország nemzeti parlementjének meg kell szavaznia, de Brüsszelben kitalálták, hogy az Európai Bizottság addig ideiglenesen hatályba léptethesse a megállapodást.
Megjegyezte azonban azt is, hogy ha a gazdák kiállnak magukért, a brüsszeli politikusok nem olyan bátrak, mint amilyennek mutatják magukat a sajtótájékoztatókon. Összeurópai összefogás kell, és akkor a magyar gazdákat meg lehet menteni - emelte ki.
Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt 15 évben a magyar mezőgazdaság sokat fejlődött, a hatékonysága nőtt, a termelékenységét tekintve 2010 óta 53 százalékos növekedést lehet elkönyvelni, és az Európai Unióban ma a hetedik legtermelékenyebb mezőgazdaságú ország vagyunk.
Ez nem rossz 27-ből, de a dobogóig nem szabad megállni, bele kell kerülnünk a legjobb háromba, erre 2026 után nagyon sok forrást fogunk majd mozgósítani - tett ígéretet.
Figyelmeztetett azonban: Brüsszel a gazdák ellenfele, von der Leyen is, Weber úr, aki az Európai Néppártot vezeti szintén, Zelenszkij úr szintén, hiszen ő meg ide akarja hozni a gyenge minőségű ukrán élelmiszert, és a Tisza Párt vezetője is ebben a csomagban van. "Ha a Tiszát kapod, akkor kapsz mellé egy von der Leyent, egy Webert meg még egy Zelenszkijt is" - fogalmazott.
Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: miközben a nyugatiak gúnyos megjegyzéseket tesznek rá, valójában minden, "jól nevelt európai akadémikus stílusban" működtetett nemzetközi intézmény megbénult az elmúlt időszakban, majd jött Donald Trump, fölrúgta az egészet, és most vannak eredmények. "Persze mindig kevesebb, mint amit mond. Na, de nem ilyen az üzlet?" - jegyezte meg.
Értékelése szerint Donald Trump mentette meg a "befuccsolt" NATO-t, vetett véget a gázai háborúnak, állította meg a Venezuelából a nyugati világba érkező kábítószer-szállítmányokat, illetve a folyamatos fenyegetést jelentő Irán is "most lent van".
Megjegyezte: lehet, hogy az amerikai elnök "egész Grönlandot, mint egy nagy jégdarabot be akarta tenni a whiskyjébe", és ezt nem tudta elérni, de az biztos, hogy az a "jégdarab mostantól az övé", és ott a NATO keretein belül az történik, ami katonai szempontból az Egyesült Államoknak fontos.
Jelezte: "ha szerencsénk van", akkor Donald Trump még az ukrán-orosz háborúban is eredményt tud elérni.
Kijelentette, Magyarországnak összességében jó, hogy ma Amerikának egy ilyen "kurta, furcsa, szokatlan stílusú, de nagyon hatékony, nagyon magabiztos és cselekvőképes elnöke van", mert a nemzetközi világ megoldatlan problémái közül néhányat megold.
Hozzátette: ha nem támogatták volna Donald Trumpot már 2015-től, akkor a rezsicsökkentésnek már befellegzett volna Magyarországon, hiszen Amerika elrendelte az összes Oroszországból származó gáz és olaj betiltását. "El kellett térnünk, hogy ez maradjon így, csak írják oda zárójelbe: kivéve a gyevi bíró, vagyis Magyarország. És ez történt" - idézte fel.
Jelezte azt is: amerikai engedély szükséges ahhoz is, hogy a Mol meg tudja venni a szerb olajfinomítót. Emellett - folytatta - ma Amerika befektetőként is nagyobb erővel van jelen Magyarországon, mint Donald Trump elnöksége előtt.
Az amerikaiak által Magyarországnak nyújtandó pénzügyi védőpajzsról pedig azt mondta, ennek konkrét formájáról zajlanak az egyeztetések, de ha bárki, akár a londoni pénzpiacon, akár Brüsszelben az uniós költségvetésnél ki akar babrálni a magyarokkal és pénzügyi válságot akar előidézni, akkor van egy amerikai kapcsolat, amelynek segítségével ezt ki tudják védeni.
Arra a kérdésre, hogy nem fél-e az ukránok, az ukrán elnök fenyegetéseitől, bosszújától, azt mondta: amikor Volodimir Zelenszkij fenyegeti, arra szokott gondolni, hogy "ő az én ötödik ukrán elnököm. Nem emlékszünk az előző négy nevére sem".
Hangsúlyozta: a személyes fenyegetéseket időnként komolyan kell venni, de a kormányfőnek az a dolga, hogy az országban nyugalom legyen. "Nekem nem az a dolgom, hogy lázban tartsam az országot ilyen-olyan fenyegetések kapcsán, hanem hogy ezeket a fenyegetéseket egész addig, amíg nem feltétlenül kell tudnia arról mindenkinek, szép nyugodtan kezeljük le" - mondta, hozzátéve, hogy ma a fenyegetettség mértéke nem egyetemesen magas, hanem inkább közepes, időnként kiugró pillanatokkal.
"Azokra kell nagyon figyelni, nekem is és a családomnak is. Az utóbbi jobban izgat és bánt, mint a saját magam dolga." - jegyezte meg.
Úgy értékelt: a fenyegetésnek van egy sajátos ukrán formája, ami sértegetéssel kombinálódik, de csak akkor kell visszaszólni, amikor ez Magyarország becsületébe gázol.
"Magyarországnak mindig meg kell adni a tiszteletet, (…) nem lehet velünk akárhogy beszélni, és ha ezt valaki nem adja meg, akkor miniszterelnök dolga, hogy ezt igenis kikövetelje és ennek érvényt szerezzen"
- jelezte.
Megjegyezte: a "von der Leyen-Weber-Zelenszkij-Magyar Péter" csomagban van magyar szereplő is, aki szintén azzal tölti napjait, hogy fenyeget. Erre úgy reagált: "sose mondd a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra".
Orbán Viktor szerint aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot. "Uniós pénz nélkül is meglennénk" - tette hozzá a kormányfő.
Hangsúlyozta: Magyarország uniós be- és kifizetéseinek szaldója, "amit mi a tagságon pénzügyi juttatásként nyerünk", a hazai GDP három százalékát jelenti. Azért harcolunk ezért a forrásért, "mert jár", és aki nem akarja azt odaadni, attól el kell venni, mégpedig úgy, hogy "úgy látszódjon, mintha odaadta volna" - mondta.
Kiemelte, a hétéves uniós költségvetésből Magyarországnak járó 22 milliárd euróból 12 milliárd már a számlánkon van, "van még hátra 10 milliárd, amit nekik oda kell adni nekünk, úgy, hogy közben jól érezzék magukat".
Az útfelújításokra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy nyilatkozott: a településeken belüli szakaszokon végzett munkákatok költségeit az állam állja, a választás után pedig ajánlatot tesznek a gazdáknak a határban lévő földutak járhatóvá tételére.
A pedagógusok helyzetéről szólva úgy nyilatkozott: a fizetésemelésekkel sikerült megtenni az első lépést, hogy a tanárok ne áldozatként tekintsenek magukra és szakmájukra. Az mindenkinek rossz, hogyha a tanárok frusztráltak - mondta, hangsúlyozva, nehéz egy gyereket higgad, nyugodt, gyarapodó tudással ellátni ilyen állapotban.
Megemlítette, újra kell gondolni a tananyagot, akárcsak azt, hogy mi a központi terv és miről dönthetnek a tanárok vagy hogy miként mérik és ellenőrzik a teljesítményt. Célnak nevezte, hogy megtalálják azt, ami a kormányzat, a pedagógusok és a szülők számára is jó.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a Fidesz a biztos választás.
A veszélyek korában élünk, lesznek még veszélyes pillanatok, közvetlen háborús fenyegetés van, a fiatalokat fenyegeti a háborús szolgálat veszélye, a katonai szolgálat veszélye, és mindannyiunkat fenyeget a gazdasági csőd. Ha nem állunk ellen mindannak, amit Brüsszel és a Brüsszelből ide küldött, leendő bábkormány képviselői akarnak - figyelmeztetett.
Értékelése szerint azért biztos választás a Fidesz, mert nemzeti alapokon áll, mert nemet mond arra, ami rossz Magyarországnak, ráadásul "benn ülök a konyhájukban 37 éve, ismerjük egymást, sok meglepetés nincs" - mondta hallgatóságának.
Hozzátette, a Fidesz mindig a magyar emberek pártja lesz, sohasem fogja megengedni, hogy olyan programmal jöjjön bárki Brüsszelből vagy máshonnan, ami rossz a magyar embereknek.
"Én megértem, hogy néha kell változás is. És egyébként is, a fiataloknak is kell tér. És azt is megértem, ha valaki miniszterelnök akar lenni. Van ilyen. Mindennek megvan a maga ideje. Most nem a kísérletezés ideje van" - összegzett Orbán Viktor.
Borítókép: Kaposvár, 2026. január 24. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen a Kaposvár Arénában 2026. január 24-én. Mellette Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
