Schmidt Mária: az energia megszerzése és felhasználása a nemzetpolitika része
Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az - mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten.
Kiemelte, sem az Európai Unió, sem Magyarország nem önellátó fosszilis energiából, és a kitettséget kritikus szintre emelik az EU politikusainak hibás döntései. Készpénznek vették az ENSZ klímapolitikai iránymutatásait, ami "klímahisztériát indított el", átideologizálta az energiapolitikát, és végső soron energiaválsághoz vezetett - mondta.
Hozzátette,
az EU vezetői a korszellemnek engedve a zöldpolitikától várták az uniós energiaellátás megoldását, miközben a szélerőműveket és a napelemeket - amelyek legfeljebb kiegészítő szerepet töltenek be - aránytalan támogatásban részesítették.
Schmidt Mária szerint Németország öngyilkos energiapolitikát folytatott azzal, hogy bezárták az atomerőműveket, és lemondtak az olcsó orosz gázról azt követően, hogy 2022 szeptemberében az ország saját szövetségesei egy terrortámadásban felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, amely Németország és Európa gázellátásában kulcsszerepet játszott.
Az Európai Unió ezt követően szankciókat vezetett be az orosz olajjal szemben, és 2027-re tervezi az orosz fosszilis energiahordozók használatának teljes tilalmát.
Magyarország ezzel szemben - emelte ki Schmidt Mária - mentesítette magát a szankciók alól, és olyan energiapolitikát folytat, amely garantálja az olcsó és megbízható energiaellátást, valamint az erre épülő rezsitámogatási rendszert.
Az európai országok ugyanakkor önként cserélték le az orosz fosszilis energiát a jóval drágább, ugyanakkor kitermelésében és szállításában ugyanannyira szennyező amerikai LNG-re, ami egyoldalú függőséghez vezetett - jelezte.
Az EU kétfrontos harcot folytat, egyre elszántabban vesz részt az ukrán-orosz háborúban, és nem veszi észre, hogy meggyengült az 80 éves transzatlanti együttműködés. Az unió vezetői ukrán győzelemre számítanak, és arra, hogy a háborút követően Ukrajna nyersanyagkincseit gazdasági célokra hasznosíthatják.
Ezért küldték ide a Shell magyarországi képviselőjét, Kapitány Istvánt, illetve a nemzetközi palagázbizniszben forgolódó Orbán Anitát - mondta, megjegyezve, hogy 2013-ban a brit-holland olajtársaság az akkori holland kormányfő, Mark Rutte közvetítésével kizárólagos jogot szerzett az ukrán palagáz kitermelésére.
A megállapodást Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a Shell képviselői a davosi Világgazdasági Fórumon írták alá - emlékeztetett.
A palagázbizniszben érdekelt brüsszelita politikai csapat egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországot is ráállítsák a palagáz használatára, és letörjék szuverenitásunkat, kiszolgáltassanak Ukrajnának, és az olyan profitéhes, globális cégnek, mint a Shell, amely "halálra kereste" magát a szankciókon, az LNG szállításával
- mondta.
Arra figyelmeztetett, hogy ha "ők jönnek, elbúcsúzhatunk a gázfűtéstől, a rezsicsökkentéstől, az energiabiztonságtól és a szuverenitásunktól".
Schmidt Mária szerint az energiaszuverenitás megmaradásunk záloga; a digitalizált világ és a mesterséges intelligencia energiaigénye minden eddiginél nagyobb. Ezért szükségesek az olyan új beruházások, mint Paks II, amellyel a saját termelés révén az import is kiváltható.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója elmondta, az energiaszuverenitás garantálása az állam nemzetbiztonságának és gazdasági stabilitásának alapfeltétele.
Orbán Viktort idézve elmondta, ha Budapest erős, a Kárpát-Európa is erős, ha Budapest gyenge, akkor a régió széthullik. Az MCC ehhez a tehetséggondozással járulhat hozzá.
Kiemelte:
az energiához való hozzáférés hiánya, valamint a magas árak mindig jobban sújtják a periférián élőket az infláción keresztül, ami reálbércsökkenéshez vezet, és ezzel bezárulnak a társadalmi mobilitás csatornái. Ezért energiaszuverenitás nélkül nincs hosszú távú társadalmi felemelkedés.
Az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, és most Brüsszelben sokszor ideológiát csinálnak ebből. Az erőltetett zöld átállás tönkreteszi az európai versenyképességet, megfojtotta a gazdasági növekedést, amely nélkül azonban nem jut forrás környezetvédelemre, oktatásra, vagy fejlődésre, ami 22-es csapda - fejtette ki.
Ezzel szemben a magyar energiastratégia nem bezárkózást, hanem bátor lépéseket választ - mondta, példaként hozva a Mol tulajdonszerzését a szerbiai NIS kőolajipari vállalatban, ami tovább erősíti a magyar szuverenitást.
Borítókép: Budapest, 2026. január 26. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója beszédet mond az Energiaszuverenitás 2026 elnevezésű konferencián a MOL Campusban 2026. január 26-án. A konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezte. MTI/Bruzák Noémi
