Orbán Viktor: arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök szombati háborúellenes gyűlésén Szombathelyen.
A miniszterelnök szerint a 2026 és 2030 közötti évek a legkockázatosabb évek lesznek talán az életünkben. Ekkor dől el, hogy Európa háborúba megy-e, és mi megyünk-e vele - mondta. Hozzátette: a 2026-os választás a háború előtti utolsó választás.
A kormányfő közölte: ma a legnagyobb fenyegetés az, hogy a pénzünket elviszik Brüsszelbe, és onnan odaadják az ukránoknak. Tehát ma nem az a veszély, hogy a háború ide jön-e, hanem az, hogy innen visznek el valamit, ami nélkül viszont mi nem tudjuk működtetni a magyar gazdaságot - mondta.
Az Európai Unió számvevőszéki jelentésében olvashattuk tíz nappal ezelőtt, hogy a tagállamoknak az unióba való befizetését - mert mi fizetünk be minden évben egy- és kétmilliárd euró közötti összeget - a következő időszakban másfélszeresére kell növelni - mondta.
Az ukránok letettek az asztalra egy javaslatot: kérnek 800 milliárd dollárt csak az ukrán állam működtetésére a következő tíz évben, és az unió azt oda akarja adni. A 800 milliárd mellett 700 milliárdot kérnek az ukránok fegyverkezésre. 1500 milliárd dollár. Ebben benne van a mi pénzünk is, ha hagyjuk, akkor a mi pénzünket innen elviszik
- emelte ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: egy-két év múlva pedig arról lesz szó, sőt a NATO főtitkár arról beszél, hogy akkor most már küldjünk katonákat is. Azonban ha Ukrajna területén megjelenik egyetlen egy nyugati katona is anélkül, hogy erről lenne megállapodás az oroszokkal, az azt jelenti, hogy benne vagyunk a háborúban. Az oroszok ugyanis megmondták, hogy ezeket a katonákat és egységeket legitim katonai célpontnak tekintik - hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Orbán Viktor nem hiszi azt, hogy beletörődne az Európai Unió és Brüsszel abba, hogy ha csak a kontinens egyik fele venne részt a háborúban. Ezért nekünk arra kell fölkészülni, hogy nagy nyomás érkezik majd Brüsszelből, zárójelben Berlinből, hogy óriási nyomás lesz rajtunk, hogy mi is menjünk a háborúba - mondta.
A miniszterelnök jelezte: "ebben a választási kampányban a mi ellenfelünk nem a Tisza". A Tisza pártnak 27 tagja van, "a Fidesz szombathelyi városi szervezetében többen vannak, mint a Tisza egész országos pártjába - közölte.
Orbán Viktor a gyűlésen korábban felszólaló V. Németh Zsolt szavaira is reagált, a fideszes országgyűlési képviselő ugyanis azt mondta, hogy szerencsére a délszláv háború nem jelentett közvetlen fenyegetést Vas vármegye számára.
A miniszterelnök felidézte, hogy 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte őt, Magyarország nyissa meg a második frontot, és támadja meg a szerbeket "vagy legalább is lőjük őket Magyarországról a Vajdaságon keresztül egészen Belgrádig".
"Hogy önök nem kerültek akkor háborúba, ahhoz az kellett, hogy az akkori kormány az amerikai elnök direkt kérésére azt mondja, hogy: no, sir. Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud, hogy yes, sir, akkor önök nyakig álltak volna, mindannyian nyakig álltunk volna abban a háborúban" - hangsúlyozta.
Orbán Viktor leszögezte: "lehet nemet mondani, ha van vér a pucában".
A kormányfő beszélt arról is, minden héten történik valami, ami közelebb visz bennünket a háborúhoz.
Orbán Viktor azt mondta, azért van mindig újdonság, megbeszélni való a háborúellenes gyűléseken, mert új dolgok történnek.
Most a NATO-főtitkár azt mondta, hogy "ott leszünk földön, vízben, levegőben", és katonákat fogunk állomásoztatni Ukrajna területén - mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette, ezzel párhuzamosan az Európai Néppárt - ahova a Tisza Párt is tartozik - vezetője Zágrábban arról beszélt, hogy ő olyan katonákat szeretne látni Ukrajnában, akiknek az egyenruháján európai uniós szimbólumok vannak.
Mi tagok vagyunk az Európai Unióban, mi nem akarunk látni ilyen katonákat Ukrajna területén, és különösen nem akarunk ilyen egyenruhában magyar fiatalokat látni Ukrajna területén
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ennek a jelenségnek, hogy minden héten egyet előre mennek, két megfejtése lehet: hogy ezek véletlenek vagy ez egy tervnek a része. Mint mondta: hallja, hogy az európai vezetők között nem európai uniós miniszterelnöki csúcs van, hanem haditanács valójában, csak katonai kérdésekről beszélnek. Szerintem itt egy tervet hajtanak végre - jelentette ki.
Hozzáfűzte:
tulajdonképpen be is jelentették, hogy az Európai Unió háborúba fog menni 2030-ig.
A történelemben az embereket a háború gondolatához szoktatták. Először jön a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, már nem beszélünk az ellenféllel. Aztán jön a sorkatonaság. Aztán jön a fegyvergyártás. Aztán jön a hadigazdaságra való átállás. És aztán jön a nyílt konfliktus. Ma az Európai Unió nyíltan meghirdette, hogy az uniónak át kell állnia hadigazdaságra. Ez a hivatalos programjuk - szögezte le a kormányfő.
Hozzátette, azt is kimondták az Európai Parlament plenáris ülésén, tehát nem titokban, hogy 2030-ra készen kell állni a háború megvívására.
Kitért arra is, hogy Szombathely volt a negyedik-ötödik legnagyobb háborús kárt elszenvedő város Magyarországon. Soha többé háborút Szombathelyen! - jelentette ki.
A miniszterelnök köszöntötte Szombathely városát, és köszönetet mondott a sokáig a körzet országgyűlési képviselőjeként tevékenykedő, immár alkotmánybíróként dolgozó Hende Csabának, aki a 2002-es választás után oroszlánrészt vállalt a nemzeti-keresztény polgári jobboldal újjászervezésében.
Emlékeztetett: a digitális polgári körök folytatásai azoknak a polgári köröknek, amelyeket a 2002-es, méltánytalan választási vereség után hívtak életre azért, hogy átmentsenek mindent az első polgári nemzeti kormányzásból.
Szombathely és a nemzeti erők története sohasem vált el egymástól - jelentette ki Orbán Viktor.
Felidézte:
a 80-as évek közepén amikor elkezdték azt az antikommunista radikális szabadságpárti egyetemisták közti szervezkedést, amiből kinőtt a Fidesz, annak egyik legerősebb vidéki lába Szombathelyen volt, a másik meg az ország másik végén, Debrecenben.
Szombathely sosem az ország szélét jelentette, hanem politikai értelemben az ország közepét, "itt is született a Fidesz" - mondta.
Hozzátette: Vas vármegye és Szombathely élen járt a rendszerváltásban, amikor az egész ország csak gondolkodott azon, hogy mi is az a polgári Magyarország meg a polgárság, akkor Szombathely már régen polgárváros volt.
Azt is felelevenítette, hogy 1998-ban, amikor az MSZP volt kormányon, a Fidesz itt 57 százalékos támogatást kapottk, ami fantasztikus eredmény, és még 2002-ben is nagy győzelmet arattak.
Szombathely városában mind a pártlisták versenyében, mind az egyéni jelöltek versenyében magabiztosan vezetünk
- emelte ki.
Azt mondta, a választás közeledtével mindenki latolgat, "fölmérésnek álcázott propagandajelentéseket is lehet olvasni".
"Azoknak ne higgyenek, higgyenek inkább nekem" - fogalmazott, jelezve, hogy méréseik szerint Szombathelyen magabiztosan vezetnek a kormánypártok.
Reményeit fejezte ki, hogy Vámos Zoltán be is váltja ezt az esélyességet, de mint mondta, "a hangsúly a beváltáson van". Az esély nem jelent győzelmet, az előny nem jelent győzelmet, győzni egyetlen időpontban lehet: vasárnap este. És ahhoz, hogy nyerjünk, dolgoznunk kell - hangsúlyozta.
A Szombathelyre és környékére tervezett útberuházásokról azt mondta, hogy az utóbbi 16 évben Vas vármegyében 286 kilométernyi utat újítottak fel.
Hangsúlyozta, hogy az M86-os gyorsforgalmit és az M80-ast egyaránt száz-száz milliárd forintból építették meg. Terveiket ismertetve hozzátette, 279 milliárd forintból folytatják az M86-ost, 190 milliárd forintból megépítik az M87-est, Bük települést bekötik az M87-esbe, az M76-os megépítik Körmend és Zalaegerszeg között, valamint elkészül a Szombathely nyugati elkerülő, ami 25 milliárd forintba fog kerülni.
A kormányfő arra is kitért, hogy Szombathely egy különleges város, mert négy főváros is közelebb fekszik hozzá, mint Budapest.
Hozzátette, hogy a Szombathelyt is magába foglaló határmenti sávnak külön programra lesz szüksége, mert ha nem lesz külön fejlesztési program, akkor ez a térség kimarad.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy ha errefelé jár, akkor találkozik azzal, hogy utol akarják érni Ausztriát.
"Nehogy már utolérjük Ausztriát, menjünk elé vagy legalábbis néhány részben legyünk jobbak", mert az utolérés az kevés
- fogalmazott.
Szavai szerint Ausztriának szerencséje volt, de nem jobb, az a különbség, hogy onnan 1955-ben vonult ki a Szovjetunió, innen pedig 1990-ben.
A szombathelyi focicsapatra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy ami a magyar labdarúgást illeti, ott "meghajolva, kellő szerénységgel azt kell mondanom, óriási meglátásaim vannak, a probléma az, hogy ettől el vagyok tiltva".
Magyarázatként azt mondta, hogy aki figyeli a kampányt, az láthatja, hogy nagy tőkeerejű multinacionális "cégek jönnek velünk szembe". A Tisza Párt egyik gazdasági szakemberét az Erste Bank küldte ide, mert azt szeretnék, ha kormányváltás lenne - emelte ki.
A másik derék ember pedig a Shellből érkezett, ami egy energiacég, amit a bankokhoz hasonlóan megadóztatunk. Őt azért küldték ide, hogy kormányváltást érjen el és szolgálja a nagy energiacégek érdekét - közölte. Méltatlan hogy a Szombathelyi Haladás a harmadosztályban van, de a város nem tudott élni az ide érkező támogatásokkal - jelentette ki.
Orbán Viktor kiemelte, hogy nem a profikat kell figyelni, az utánpótlással, a gyerekekkel kell törődni. A Brüsszelben megírt Tisza-program világosan elmondja, hogy a sporttámogatást vissza kell vágni, a sporttámogatás azonban a gyerekekhez megy, ugyanis amikor sportot támogatunk, akkor a gyerekeket támogatjuk
- szögezte le. Hangsúlyozta, hogy amíg Fidesz-kormány van, addig a gyerekek és a családok miatt a sport mindig is stratégiai ágazat marad.
A kormányfő úgy fogalmazott, a fiatalok a mi gyerekeink, unokáink, és a fiatalokban nyugodtan bízhatunk, az alma nem szokott messze esni a fájától.
Megjegyezte, néhány jó hangulatú koncert utáni skandálót nem keverne össze a fiatalokkal, "mond ott az ember mindenfélét". Bízhatnak a fiatalokban, beszélhetnek velük, értelmesen szólhatnak hozzájuk, a legnehezebb politikai ügyeket is meg tudják velük beszélni - mutatott rá.
Kijelentette, nem mondanak le a saját fiataljaikról, úgy sem mint szavazókról, arra kérik őket, jöjjenek el az áprilisi választáson, és szavazzanak a saját jövőjükre, a Fideszre. Aki fiatalként a Tiszára szavaz, a saját jövője ellen szavaz, aki a Fideszre szavaz, a saját jövője mellett szavaz, ezt kell megbeszélni a fiatalokkal
- mondta.
Orbán Viktor azoknak, akik szeretnek "dafke" akarnak ellentmondani a szüleiknek, azt tanácsolta, vegyék komolyan magukat, lázadjanak Brüsszel ellen, onnan fenyegeti Magyarországot a veszély. A kamulázadás nem ér semmit, a magyar kormány ellen lázadni nem nagy dolog - mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, négyezer templomot újítottak fel és 200 újat építettek, majd az egyházak támogatásának fontosságáról szólva kiemelte: minél több közösség létezik az országban, attól a haza erősebb lesz. Ezért nem szabad a nem hívőknek ellenségesen tekinteniük a hívő emberekre meg az ő közösségükre - tette hozzá.
Az igazi ellenfelünk nem a mai magyar ellenzék - jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt mondta, a mi igazi ellenfelünk Brüsszel, aki egy olyan kormányt akar Magyarországon hatalomra juttatni, amely az adott pillanatban elküldi a magyarok pénzét Ukrajnába, és elküldi a magyar katonákat a háborúba.
Ukránpárti, Brüsszel-párti, háborúpárti kormányt akarnak Magyarországon, és ez az igazi kihívás, nekünk azokat kell legyőznünk, akik fölülnek ennek a brüsszeli kérésnek - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint van, aki tudja, odaát az ellenfélnél, hogy miről van szó, és vannak megtévesztett emberek is, akik nem értik, hogy miről van szó.
Ez a választás nem arról szól, hogy mi van Magyarországon, hanem arról, hogy mi lesz Magyarországgal. Megyünk-e a háborúba, elviszik-e a pénzünket, vagy minden, amire szükség van a mi életünkhöz, a fiatalok, a pénz, a béke, az meglesz, és itt marad Magyarországon - mondta. Erről kell döntenünk áprilisban, és ezt kell megértetnünk minden egyes magyar választóval - jelentette ki.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lenne akkor, ha az unióban elvennék Magyarország vétójogát, kiemelte:
nemzetközi ügyekben elég jól látszik, hogy mi a különbség az ország előtt álló két lehetőség, a magyar út és a brüsszeli út között. Felidézte, hogy korábban a Fidesz is az Európai Néppárt tagja volt a - bár maga sosem szavazott Manfred Weberre -, majd azért léptek ki, mert a migráció ügyében Magyarországra akarták kényszeríteni a brüsszeli politikát.
A német kancellárral az élen az Európai Néppárt vezérkara azt a követelést fogalmazta meg: Magyarország adja föl azt a politikát, amellyel nem engedi meg, hogy migránsok belépjenek Magyarország területére, sőt kerítést épít, sőt senkit sem enged be, aki arra engedélyt nem kapott a magyar hatóságtól - közölte.
Hangsúlyozta: megzsaroltak bennünket, hogy ha nem adjuk fel azt a politikát, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, akkor bennünket minden lehetséges ponton Weber úr vezérletével akadályozni, gáncsolni és büntetni fognak.
"És erre mondtuk mi azt, hogy na jó szórakozást, a viszontlátásra!" - jegyezte meg.
Közölte, ezután megvárták, amíg megerősödnek a hasonló erők, és megalapították a Patriótákat, amely ma Európa harmadik legnagyobb politikai pártcsaládja, és hamarosan a második lesz, aztán meg az első.
"Személyesen tudom, hogy mennek a Néppártban a dolgok. Nem lehet okoskodni, mert ha nem azt csinálod, amit mondanak mondjuk migráció ügyben, akkor két lehetőség van: vagy kilépsz onnan vagy végrehajtod" - jelezte.
Hozzátette, megy egy mesterséges intelligenciával készített kisfilm, amely arról szól, hogy Brüsszelből érkezik a parancs, hogy kérjük a pénzt az ukránoknak, és azt mondja a Tisza Párt elnöke, hogy igenis. Az igazság ez - mondta Orbán Viktor, közölve:
korábban ő is kapott ilyen hívásokat, amelyekre azt mondta, hogy ha jó a magyaroknak, akkor csináljuk és ott, ahol nem jó, azt mondta, hogy "nein, Danke". A Tisza Párt nem fog tudni nemet mondani
- közölte.
Ahhoz nagyon sok minden kell, hogy az ember ilyen kiélezett szituációban nemet mondjon. Az kell, hogy az ember biztosan érezze, hogy amit képvisel, az a magyar nép álláspontja. És ma a legfontosabb civilizációs kérdésekben, mint amilyen a migráció, a családvédelem, a gender és a háború, a magyar nép és a Fidesz van egy pozícióban - szögezte le.
Hozzáfűzte: a Tisza, akármit is mond, valójában mást képvisel civilizációsan, és ezért nem is tudnak, talán nem is akarnak nemet mondani Brüsszelnek.
Az uniós vétóra kitérve közölte, nem is az a kérdés, valaki tud-e nemet mondani, hanem hogy van-e következménye. Addig van következménye a nemet mondásnak, amíg ahhoz jogok kapcsolódnak - mutatott rá.
Valójában a Fidesz nem megvétózza a brüsszeli döntéseket, mivel egy uniós döntés létrejöttéhez minden tagállam igen szavazata kell. Amíg az igen nincs meg mindenkitől, addig nincs döntés.
"Tehát én nem azt csinálom, hogy ők döntöttek valamit, én meg megvétózom, hanem nem vagyok hajlandó részt venni abban a döntésben, tehát a döntés létre sem jön. Tehát ezért nem igaz az uniónak az a vádja, hogy én megvétózom az ő döntésüket" - összegzett.
Mindez alapjog az Európai Unió alapszerződése szerint, ezért nem járul hozzá az egyhangú döntések eltörléséhez. Ha ez egyhangúság szabályát meg akarják változtatni, azt is csak egyhangúsággal lehet. "De amíg én élek és ott vagyok, addig ez nem fog menni" - jegyezte meg.
Orbán Viktor közölte, eddig azzal próbálkoztak, hogy meggyőznek őt erről, most jön az, hogy lecserélik egy másik miniszterelnökre.
Elég egyetlen egyszer hibázni, és többé semmilyen ügyben nem lehet nemzeti érdeket érvényesíteni a külpolitikában, "akkor háború" - mondta.
Az ukrajnai "kényszersorozásról" és arról, hogy elégséges-e az abban résztvevők kiutasítása Magyarországról, elmondta, a rendkívül nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak azt üzenik, velük vannak.
Minden egyes az ukrán fronton meghalt magyar katona, nemcsak szavakban számíthat a magyar kormány segítségére, a családjukat felkeresik, és ahol tudnak, segítenek, de "nem verik nagy dobra"
- mondta.
A "kényszersorozásról" kifejtette, ezt nem lehet szó nélkül tűrni. Szijjártó Péternek van mandátuma arra, hogy ezt a kérdést Brüsszelben napirenden tartsa - közölte, jelezve, egyúttal mindent rögzítenek és mindennek meg lesz a következménye, mert "mindennek rendelt ideje van".
Az régen volt, amikor úgy néztünk ki, mintha balekok lennénk, és hagytuk, hogy packázzanak velünk, ennek vége van, jobb ha mindenki megjegyzi - fogalmazott, rögzítve: egy másik világban vagyunk.
Kijelentette, az ukránokat nem szabad beengedni az Európai Unióba, "se egy katonai, se egy gazdasági szövetségbe ne akarjunk velük tartozni, mert abból baj lesz".
Az első, hogy belerántanak bennünket a háborúba, ez még akkor is igaz, ha esetleg békekötés történik, mert ki garantálja, hogy egy-két év múlva nem lesz ugyanígy háború. Olyan nincs, hogy egy európai uniós tagállamot megtámadnak, a többiek meg nézik. Nem, megy mindenki, megy a katona, a pénz, a fegyver - mondta Orbán Viktor.
Azért nem szabad beengedni az EU-ba az ukránokat a következő belátható időszakban, mert folyamatos háborús fenyegetést jelentenek ránk nézve azáltal, hogy bármikor kialakulhat egy orosz-ukrán konfliktus - szögezte le.
Kitért arra is, hogy az őstermelőink már most "prüszkölnek", mert a sokkal könnyebb ukrajnai szabályozás mellett előállított, rosszabb minőségű, de olcsóbb termékek már most kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára. Ha beengedik az ukránokat, tönkreteszik a közép-európai gazdákat és gazdaságot - jelezte.
Megjegyezte, a szabad mozgást és ezeket felejtsék el.
Rámutatott, ugyanakkor nem szabad és nem is lenne értelmes "lerúgni őket magunkról". Valamilyen együttműködést ki kell alakítani, ami jó nekik és jó nekünk is. Orbán Viktor ezt nevezte stratégiai partnerségnek és kijelentette: az ukránokkal kell együttműködni, de tagságról szó sem lehet.
Kijelentette:
fel kell adniuk az ukránoknak azt az állandó követelőzést Brüsszelben, hogy leválasszák Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Amíg Ukrajna ezt teszi, az ellenségünk, az elementáris érdekünket sérti
- fogalmazott, és kitért arra, ha nincs orosz olaj és gáz, akkor a mostani áraknak a többszörösét kellene fizetni Magyarországon is.
Ha bárki - ideértve Kapitány Istvánt - olyat mond, hogy le lehet Magyarországot választani az olcsó orosz energiáról, és közben meg lehet védeni a rezsicsökkentést, az buta vagy hazudik, ez nem lehetséges - jegyezte meg.
Orbán Viktor a rendezvényen bejelentette, hogy Donald Trump meghívására két hét múlva Washingtonban ismét találkozik az amerikai elnökkel, amikor a Békatanács alakuló ülését tartják az amerikai fővárosban.
A miniszterelnök a rendezvényen azt mondta, hogy nincs rendezve Ukrajna jövője.
Ukrajnát az oroszok vagy teljes egészében elfoglalják, vagy az történik, amire "én nem fogadnék, de az unió ezt játssza", hogy Ukrajna és az EU közösen legyőzi az oroszokat a fronton és visszaszorítja akár Moszkváig is. Vagy az történik, hogy egy újabb Afganisztán vagy valami hasonló jön létre, erről ma senki biztosat mondani nem tud - mondta.
Akkor futjuk a legkisebb kockázatot, ha minden ilyen konfliktusból, amely Ukrajna területén van, kimaradunk és közben gondoskodunk a saját megerősítésünkről - szögezte le a kormányfő. Nem véletlen, hogy Magyarországnak még soha nem volt akkora a deviza- és az aranytartaléka, mint jelenleg, és az ország soha még ennyi pénzt nem költött arra, hogy modern fegyvereket szerezzen be és felépítse a hadsereg azon képességét, hogy megállítson bárkit, aki Magyarországgal szembe fordulna
- emelte ki Orbán Viktor.
A mélyben a legrosszabb forgatókönyvre is készülnünk kell, és felelőtlen az a kormány, amelyik ezt nem tartja "itt, a kisagyában hátul mindig napirenden" - szögezte le.
Hangsúlyozta, nemcsak azért "tolta ki" innen a nyugati energiacégeket, mert az volt a program, hogy ötven százalék felett kell lennie a nemzeti tulajdonnak az energiaszektorban, hanem azért is, mert ez nemzetbiztonsági kérdés.
Hozzátette, szintén biztonsági okokból ragaszkodott ahhoz, hogy a banktulajdon többsége magyar kézben legyen.
Ma a veszélyek korában élünk - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, semmi sem biztos Ukrajna jövőjét illetően.
Nekünk az a fontos, hogy jó viszonyban legyünk az amerikaiakkal, jó viszonyban legyünk az oroszokkal és menedzseljük a viszonyainkat, ahogy lehet, Brüsszellel - fogalmazott. Katonai szempontból az a fontos, hogy ne legyenek ellenségeink és ezzel egy időben legyen szövetségesünk - érvelt.
Magyarország ma biztonságban van, de ez csak addig van így, amíg Fidesz-kormány van - mondta zárásként Orbán Viktor Szombathelyen.
Borítókép: Szombathely, 2026. február 7. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen a szombathelyi Haladás Sportkomplexumban 2026. február 7-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
