Gulyás Gergely: a Magyarországot érő ukrán fenyegetések új szakaszba léptek, a nemzeti petíció egy válaszlehetőség a fenyegetésekre
A Magyarországot érő ukrán fenyegetések új szakaszba léptek: immár katonai és fegyveres fenyegetések hangzanak el, de a nemzeti petíció egy válaszlehetőség a fenyegetésekre - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte: egy Zelenszkij ukrán elnök által kitüntetett katonai vezető Magyarország katonai lerohanásával fenyeget, miközben újabb és újabb tervek kerülnek nyilvánosságra, amelyek a magyarországi belpolitikába való beavatkozást valószínűsítik.
Hozzátette,
a Politico című lap nyilvánosságra hozta Volodimir Zelenszkij és az Európai Bizottság közös tervét, amely két szempontból is sérti Magyarország érdekét: a magyar baloldali ellenzéket, a Tisza Pártot kívánja hatalomra juttatni, és megszüntetné az egyhangúság intézményét az uniós döntéshozatalban.
Magyarországnak továbbra is meggyőződése, hogy a béke pártján kell állnunk, és tévesnek tartjuk azt az európai uniós politikát, amely hosszú ideig szavakkal, most pedig tettekkel a háború meghosszabbításához járul hozzá - hangsúlyozta.
Elfogadhatatlannak nevezte a magyar belpolitikában való beavatkozást Brüsszel és Ukrajna részéről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti petíció egy válaszlehetőség a fenyegetésekre, Brüsszel és Zelenszkij elnök tervére.
Ezt a választók is érzik, az elmúlt évek legsikeresebb, Voks 2025-ös nemzeti konzultációjánál is lényegesen többen éltek eddig a nemzeti petíció beküldésének lehetőségével - emelte ki a miniszter.
Emlékeztetett arra is, Magyarország sokat tett az orosz támadást követően Ukrajnáért: humanitárius segítséget nyújtottunk, befogadtuk a hozzánk érkező menekülteket és elítéltük a katonai akciót is.
Ebből azonban nem következik, hogy a magyar kormány politikája - amely az első pillanattól kezdve a béketeremtés szükségességét hangsúlyozta - megváltoztatható. Magyarország és a magyar kormány politikájáról a magyar embereknek kell dönteniük - szögezte le.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy az árréscsökkentés fenntartása mellett döntött szerdai ülésén a kormány.
Azt mondta, az árréscsökkentés fenntartása hozzájárul a kedvező inflációs adatokhoz; a januári 2,1 százalékos adat is jól mutatja, hogy ez hatékony eszköz az áremelésekkel szembeni küzdelemben a háztartási cikkek és az élelmiszerek esetében is.
Jelezte, értik "a multik profitérdekeit", de úgy gondolják, hogy ezzel az állásponttal szemben az árak féken tartása a magyar kormánynak és a magyar embereknek is érdeke.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban a Spar vezetésétől kezdve a Tescóén át kereskedelmi multik szólaltak fel a szabályozás ellen.
Elmondta, a kormány célja nem csupán az, hogy leszorítsa az inflációt, hanem, hogy alacsonyan is tartsa és ehhez az árréscsökkentés fenntartása hatékony és megfelelő eszköz.
Közlése szerint mindenki értesítést kap a rezsistopról; az értesítőben tájékoztatás lesz az igénybevételhez szükséges eljárásról.
Gulyás Gergely elmondta, a tájékoztatás legfontosabb része az, hogy ha valaki nem gázra vagy távhőre, hanem a villanyszámlára vonatkozóan kéri a jóváírást, a januári rezsistop érvényesülését, akkor az értesítőben rögzített eljárásnak megfelelően tudja ezt megtenni.
Hozzátette, távhő és gáz esetén nincs további teendő.
Emlékeztetett arra, a kormány korábban döntött arról, hogy a januári rezsiszámlák többletkiadásait átvállalja, ezért a fogyasztásból, illetve az árakból 30 százalékos kedvezményt ad, ezt az állam fizeti.
Bejelentette azt is, kátyúzási tervet állított össze és azt központilag koordinálja az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Gulyás Gergely beszámolt arról, hogy a kormány szerdán meghallgatta Lázár János építési és közlekedési minisztert a kátyúhelyzetről, illetve a kátyúk felszámolására tett intézkedésekről.
Ismertetése szerint a magyar állam 31 ezer kilométer út kezelője, ezen kívül Magyarországon még 182 ezer kilométernyi út van, amely az önkormányzatokhoz tartozik.
Hozzátette, a kátyúk hatékony megszüntetéshez az önkormányzatok tevékenységére is szükség van, ezért a kormány arra kéri és szólítja fel őket, tegyenek meg mindent a hideg időjárás miatt a korábbiaknál több kátyú felszámolására.
A miniszter elmondta, a Magyar Közútnál 8,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a kátyúk megszüntetésére, a cég munkavállalói soron kívül végzik ezt a munkát.
Ismertetése szerint 2026. január 1. és február 10. között 4500 útszakaszon keletkeztek kátyúk, amelyek javítását folyamatosan végzik. Ebből adódhatnak a nehézségek, de a Magyar Közút mindent megtesz annak érdekében, hogy csak a lehető legrövidebb ideig legyen szükséges forgalomelterelés - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy hét csoportba sorolják a burkolathibákat: a legsúlyosabbakat, a legnagyobb forgalmi nehézségeket, balesetveszélyt okozókat egy napon belül javítják. A másodikba tartozókat két, a harmadikba tartozókat három, a negyedikbe tartozókat tíz, az ötödik és afeletti kategóriában 30 napon belül javítják ki.
A miniszter szólt arról is, hogy a hideg aszfalttal végzett javítás csak akkor tartós, ha nincsenek mínuszok, ha éjszaka még fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor nem lehet tartósan kijavítani a kátyúkat. Balesetveszélyes hibák esetében azonban ebben az esetben is elvégzik a kátyúzást.
Hozzátette, januárban 750 tonna hideg aszfaltot használtak fel a kézi kátyúzáskor. Országosan 960 ember hétfőtől péntekig, 480 munkavállaló pedig hétvégén is kizárólag kátyúzási feladatokkal foglalkozik - közölte.
Vitályos Eszter kormányszóvivő arra emlékeztetett: a februári nyugdíjak a nap folyamán érkeznek az idősek számlájára, a 13. havi ellátást és a 14. havi nyugdíj első részletét pénteken utalják.
A kormányszóvivő a múlt héten megkezdett vagy megvalósított gazdaságfejlesztési beruházásokról szólva elmondta: az Evoring kínai autóipari beszállító 39 milliárd forintos - hétmilliárdos kormányzati támogatással megvalósuló - beruházásával 450 munkahely jön létre Jászfényszarun.
Szólt arról is: első ízben ad támogatást magyar videojátékipari cégnek a kormányzat; a NeocoreGames 4,5 milliárdos, Budapesten megvalósuló kutatás-fejlesztési beruházását másfél milliárd forintos összeggel támogatva.
Vitályos Eszter jelezte: megkötötte a kormány a 103. stratégiai együttműködési megállapodást a Dreher Sörgyárak Zrt.-vel, amely százmilliárd forintos beruházással újabb szintre emeli a gyártást Kőbányán.
A kormányszóvivő elmondta: Környén letették az orvosi eszközgyártás területén világpiac-vezető Becton Dickinson üzemének alapkövét; a cég a fecskendőgyára mellé sterilizáló üzemet épít mintegy 17 milliárd forintból, hárommilliárdos kormányzati támogatással.
Közlése szerint a Binder Ipari Szerkezetépítő Kft. 3 milliárdos bővítést hajt végre a fémmegmunkálás terén a vasi Csöngén, 460 milliós kormányzati támogatással.
A ceglédi ipari park fejlesztésének harmadik üteme 314 millió forintos uniós támogatással valósult meg, Dunaharasztiban megnyitották az új, külön szintű vasúti átjárót, Dusnokon pedig 182 milliós - uniós és hazai forrásból finanszírozott - fejlesztéssel új látogatóközpontot nyitottak, míg Meggyesegyházán 90 millió forintból teljesen megújult az idősek klubja.
Tájékoztatása szerint Orosházára új, csúcstechnológiával is felszerelt mentőautó érkezett, 116 millió forint értékben, míg az ajkai kórházban új CT-t adtak át, csaknem 470 milliós beruházás eredményeként.
Magyarország biztonsága, szuverenitása nem lehet alku tárgya - fogalmazott Gulyás Gergely, amikor az Ukrajnából érkező fenyegetésekről kérdezték, jelezve, hogy az ukrán nagykövet bekéretéséről a külgazdasági és külügyminiszter dönt.
Elmondta azt is, az Ukrajnából érkező fenyegetésekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok felelőssége, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Azt hangsúlyozta: a háborús veszély nem azért áll fenn, mert valaki meg akarja támadni Magyarországot, hanem azért, mert az Európai Unió a sajátjának gondolja az orosz-ukrán háborút.
A háborúba való bevonódás, belesodródás veszélye az európai politika miatt áll fenn - mondta. Hozzátette: ez akkor hárítható el, ha "sikerül az amerikaiaknak békét teremteni", illetve ha Európa változtat eddigi politikáján.
Elmondta, mindenki látja a Brüsszel, illetve Kijev felől érkező befolyásolási kísérleteket.
Hozzátette, Ukrajna uniós tagsága a jelenlegi keretek között szétverné az Európai Uniót, gyakorlatilag semmilyen kohéziós forrás sehova máshová nem mehetne, csak Ukrajnába. Ezen kívül nem tudni, hogy egy pillanatnyilag háborúban álló ország határai hol húzódnak.
Egy olyan kalandba vágna bele Európa, amihez hasonlót soha nem tett, ami ellentétes szerződésekkel, ellentétes a bővítési kritériumokkal, ellentétes a józan ésszel, és egyébként az európai mezőgazdaságot azonnal szétverné - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: amíg a Fidesz van kormányon, Magyarország nem vesz részt a szerdán megszavazott, 90 milliárd eurós uniós hitelben, amelyről nem hihető, hogy Ukrajna valaha is visszafizeti.
Azt kell mindenkinek megítélnie, hogy magyar érdek-e Ukrajna uniós csatlakozása - mutatott rá. Emlékeztetett, a Tisza Párt erről tartott egy szavazást, és a hívei az ukrán csatlakozás mellett döntöttek.
A sorozásokkal kapcsolatos kérdésre reagálva kiemelte, Ukrajna egyik komoly problémája a háborúban, hogy Oroszországban jóval több a behívható katona, eközben nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem az ukránok jó része sem kíván már a háborúban részt venni.
Nekünk az különös érzékenységünk, ha magyarokat soroznak be és küldik ki meghalni őket a csatatérre. Ezért is mondjuk azt kezdettől fogva, hogy nem a háború meghosszabbítását kell támogatni, amint azt Európa teszi, hanem a béketörekvéseket - emelte ki.
Hozzátette, ha kényszersorozás történik, és főleg, ha ez alapvető emberi jogokat vesz semmibe vagy éppen betegeket soroznak be, akkor a magyar állam természetesen mindent megtesz azért, hogy valamilyen formában szankcionálja azokat az ukrán katonai vezetőket, akik ebben részt vettek.
Az Ukrajnából érkezett fenyegetések kapcsán elmondta: tényszerűen azt lehet rögzíteni, hogy van egy Zelenszkij által kitüntetett ezredes, aki Magyarországot katonai lerohanással fenyegeti. Ezek ellenséges nyilatkozatok, ezért elfogadhatatlanok
- értékelt.
Gulyás Gergely hozzáfűzte azonban, csekély realitását látja annak, hogy Ukrajna egy NATO-országot megtámadjon.
Elmondta azt is, hogy egyelőre semmi alapja nincs annak az állításnak, amely szerint az amerikai adminisztráció Magyarországot az ukrán uniós csatlakozás támogatására kívánná rávenni.
Miután az Egyesült Államok számára az Európai Unió láthatóan különösebb jelentőséggel nem bír, ezért nem tudni, hogy az amerikai adminisztráció egy olyan forgatókönyvhöz hogy állna, amely az EU számára halálos csapást jelentene - jegyezte meg.
Magyarország véleménye egyértelműen világos: Ukrajna nem felel meg a csatlakozási feltételeknek, nincs is esélye arra, hogy a következő évtizedben ebben változás legyen - szögezte le.
A miniszter kitért annak a magyar nemzetiségű férfinak az ügyére is, akit Ukrajnában letartóztattak, mert többeknek segített átjutni a határon, jelezve: az érintett személynek konzuli segítséget nyújt Magyarország.
Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi fegyverpiacon elérhetővé válnak az ukrán drónok, úgy fogalmazott, mindez jól mutatja a visszásságát annak a támogatásnak, amelyet Ukrajna kapott az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól.
Borítókép: Budapest, 2026. február 12. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. február12-én. MTI/Hegedüs Róbert
