48 perc - Szijjártó Péter: gondoskodunk arról, hogy Magyarország energia- és üzemanyagellátása biztonságban legyen
Gondoskodunk arról, hogy Magyarország energia- és üzemanyagellátása biztonságban legyen, dacára annak, hogy az ukránok és személyesen Zelenszkij elnök politikai okok miatt megtagadta a Barátság kőolajvezetéken a szállítások újraindítását - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorában.
A miniszter kiemelte:
a szállításokhoz minden műszaki, technikai feltétel adott, és kizárólag politikai oka van annak, hogy az ukránok nem engedik azok folytatását. Magyarországon választásra készülünk, és az ukránok a politikai ellenfeleinket támogatják, ezért azt gondolják, hogy jó ötlet egy ilyen energiaellátási kihívás elé állítani Magyarországot a választás előtt
- fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra: az európai szabályok alapján Magyarország és Szlovákia mentesül az uniós olajszankciók alól, és amennyiben a vezetékes olajszállítás vis maior miatt ellehetetlenül, Magyarországnak lehetősége van arra, hogy tengeren is vásároljon orosz kőolajat.
Hozzátette, a szlovák gazdasági miniszterrel közösen jelezték a horvátoknak, hogy ennek az európai szabálynak az aktiválásával a horvát vezetékrendszeren keresztül orosz olajat kívánnak importálni.
Hangsúlyozta: a Barátság kőolajvezetéket fő ellátási útvonalnak építették, és önmagában is el tudná látni Magyarországot és Szlovákiát olajjal, míg a Horvátországon keresztül érkező Adria vezetéket kiegészítő vezetéknek építették. Mivel a keletről érkező fővezeték jelenleg egy politikai döntés miatt nem tud szállítani, ezért most a kiegészítő vezetéken keresztül vásárolunk olajat - magyarázta Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet arra, a horvátok az Adria kőolajvezeték tranzitdíját az európai átlag ötszörösére emelték a háború alatt. Hozzátette: ha Magyarországot teljesen levágnák az orosz vezetékről, akkor a horvát vezetéken keresztül nem tudnák az ország energiaellátását teljes mértékben biztosítani, emellett a horvátok "monopolhelyzetbe kerülvén oda emelnék az árat, ahova akarnák".
A miniszter nem számít arra, hogy a következő hetekben az ukránok újraindítják az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken.
Szijjártó Péter beszélt arról is, az ukránok 2015 óta "egy nagyon durva magyarellenes politikát folytatnak", ami a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználathoz fűződő jogainak visszaszorításával kezdődött.
Úgy értékelt, az, hogy az ukránok fenyegetőznek is, számára "kevésbé tolerálható", és ezért is meglepő számára, hogy a Tisza Párt ennek ellenére támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. Hozzátette: ha Ukrajnát felvennék az EU-ba, akkor "vérszemet kapnának", és "bentről oktatnának vagy leckéztetnének minket".
"Nincsen helye az Európai Unióban egy olyan országnak, amelynek politikai és katonai vezetői egy európai uniós tagországot fenyegetnek" - emelte ki.
A miniszter kifejtette:
a magyar emberek dönthetnek arról, hogy "továbbra is megtartsuk a szuverenitásunkat, és ne hajoljunk meg a Brüsszel-Berlin-Kijev-tengely előtt", vagy, hogy "egy Brüsszelből delegált párt" majd hajtsa végre ennek a tengelynek az akaratát. A múlt héten napvilágra került ötpontos tervet úgy jellemezte, az "nagyon durva beavatkozás", "zsarolás a magyarországi parlamenti választásba.
Brüsszel most igyekszik elérni azt, hogy a tagállamok és a tagállamokban élő emberek akaratát teljes mértékben kiiktassa a döntéshozatalból. Amikor azt mondják, hogy a vétójogot el kell venni, azzal azt mondják, hogy kizárólag a nagy tagállamoknak lesz beleszólása abba, mi történik az EU-ban.
Ez a magyar nemzet érdekeivel teljes mértékben ellentétes, a fejünk fölött dönthetnének és nekünk a betörődés joga maradna
- mondta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke "nyilvánvalóan nem mond igazat", amikor arról beszél, nem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba.
Hozzátette, a nyugat-európai háború- és migrációpárti politikusoknak azért is sokkal kényelmesebb lenne a Tisza kormányzó partnerként, "mert így rángathatnák annak elnökét". Emlékeztetett: azért nem zajlanak jogi eljárások a Tisza Párt elnökével szemben Magyarországon, mert a nagy európai pártok megvédték őt, és nem adták ki a mentelmi jogát.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter szerint a kormány, amikor Brüsszellel harcol, egy kitalált veszéllyel harcol, Szijjártó Péter példaként említette a migrációt és a koronavírus-járvány kezelését, amikor Magyarország nem "a veszélyes brüsszeli utat választotta, hanem a maga útját járta".
Szerinte a Tisza Párt elnöke azokkal van szövetségben, akik Európát háborúba akarják rángatni, el akarják vinni a magyar emberek pénzét Ukrajnába, és az Európai Unióba be akarják hozni Ukrajnát, és Ukrajnával együtt háborúba akarják vinni az EU-t.
"Mi meg azokkal vagyunk szövetségben, akik békét akarnak, akik a migráció ellen vannak, akikkel őszintén, világosan lehet beszélni a kihívásokról" - tette hozzá.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: mára az Európai Unió súlytalan szereplő lett a nemzetközi politikában, nem ül ott annál az asztalnál, ahol az európai biztonsági helyzet jövőjéről zajlanak a tárgyalások.
Hozzátette:
Magyarország külpolitikai kitűzése az volt, hogy az ország szempontjából legjelentősebb négy hatalmi centrummal - az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Törökországgal - jó kapcsolatot ápoljon, ezek a hatalmi centrumok egyszerre legyenek érdekeltek Magyarország sikerében, és ezt mára elérték.
Hozzátette: ezért minden olyan nemzetközi kezdeményezésnél, amely a békéről szól, és az elkövetkezendő világrend alapját képezheti, "mi ott vagyunk", ezért vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács alakuló ülésén is.
"Mi soha nem tartottunk attól, hogy a brüsszeli mainstreamnek mi tetszik meg mi nem, mert mi a nemzeti érdek alapján hoztunk döntéseket" - emelte ki a miniszter.
Borítókép: Budapest, 2026. január 20. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédia Kell még mondanom valamit, Ildikó? című podcastjának felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda útjai székházának podcast-stúdiójában 2026. január 20-án. MTI/Balogh Zoltán
