Az iráni háború és az orosz energiahordozók kizárása miatt Európában lesz a legnagyobb energiahiány és áremelkedés, azonban Magyarország a szuverén energiapolitikával meg tudja magát védeni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten a kormányülésen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy az iráni háború igen gyorsan eszkalálódott, gyakorlatilag azonnal hat olyan országot rántottak bele a konfliktusba, amelyeknek kezdetben semmi közük nem volt annak kitöréséhez, és a világ biztonsága szempontjából ez azért különösképpen veszélyes, mert ezek az országok a globális energiaellátás fő alappilléreiként szolgálnak.

"Ráadásul itt húzódik a világ tengeri energiakereskedelmének legfontosabb útvonala. A Hormuzi-szoros lezárása azt jelenti, hogy a világ tengeri olajkereskedelmének egyharmada és földgázkereskedelmének egyötöde gyakorlatilag blokád alá került. Itt öt ország az olajexportjának a döntő részét ezen a szoroson bonyolította le. Három térségbeli ország a teljes olajexportját erre küldte korábban, Szaúd-Arábia a 90 százalékát, az Emirátusok pedig az 50-55 százalékát" - mutatott rá.

"Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi olajpiacról óriási mennyiségek esnek ki, valamint óriási mennyiségek szállítása válik teljesen bizonytalanná. E helyzetben Európa a duplán vesztes oldalon játszik, ugyanis túl azon, hogy a tengeri kereskedelem abszolút bizonytalanságából fakadó károk megjelennek az európai gazdaságban, a korábban meghozott orosz energiahordozók kizárására vonatkozó brüsszeli döntések is azt eredményezik, hogy ma gyakorlatilag Európában áll rendelkezésre a legkevesebb energiahordozó az egész világon" - figyelmeztetett.

- tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ebben a környezetben Európában drámai energiaár-emelkedés várható, amely legelőször az üzemanyagok piacán jelentkezett, és szinte minden, sőt minden európai országban nagyon komoly áremelkedés történt már mostanra.

"A környező országokban is nagyon magasak az árak. Szeretném jelezni, hogy a varsói nagykövetünk jelentése szerint egyes kutakon Lengyelországban a dízel ára átlépte a 8 zlotyis lélektani határt, százzal kell szorozni a lengyel pénzt, azt, hogy ezt forintban megkapjuk. A benzinárak pedig jellemzően a 6,8 zloty körül szórnak, tehát az 680 forint, de még egyszer mondom, a dízel ára átlépte a 8 zlotys, vagyis körülbelül 800 forintos lélektani határt Lengyelországban" - tájékoztatott.

Aláhúzta, hogy Magyarországon az emberek aggodalommal figyelik azt, hogy két olyan háború is zajlik nem túl messze, amelyek hazánk energiaellátását részben az ár, részben az ellátási oldalról is nagy kihívások elé állítják, ezért a védett ár bevezetése különösen fontos volt.

- fogalmazott.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az iráni háború még bőven el fog tartani, miután az országban új vallási vezetőt választottak, aki ugyanazt az irányvonalat képviseli, mint az elődje, ami azt jelenti, hogy Teherán sem fog megállapodásra törekedni.

"Minden egyes nap, ami eltelik a háborúval, csökkenti a már most gyakorlatilag a minimálisnál is kisebb esélyt arra, hogy ez a háború rövid lefolyású legyen, és az nagy kérdés, hogy a moderált arab országok türelme meddig tart, és akcióik meddig korlátozódnak a védekezésre" - mondta.

"Jól láthatóan Irán az eszkalációs stratégiát nem adta fel. Továbbra is drónok és rakéták százai támadják az arab országokban a civil célpontokat is. Azaz azzal kell számolnunk, hogy ez a háború, ugyanúgy, mint az ukrajnai háború, egy hosszú távú realitása lesz a globális biztonságnak, ezen belül az európai biztonságnak. És az európai energiaellátás tekintetében azzal kell kalkulálnunk, hogy Európa a világ leginkább energiahiánnyal szembesülő kontinense lesz, és ebben a tekintetben kulcskérdés, hogy a szuverén energiapolitikánkat fenntartsuk, a magyar energiainfrastruktúra biztonságát fenntartsuk, és a Magyarországra irányuló tranzitútvonalak zavartalanságához ragaszkodjunk" - összegzett.