Egységes rendszerű palliatív-hospice ellátást alakít ki a Semmelweis Egyetem a súlyos állapotú, gyógyíthatatlan és előrehaladott stádiumú gyermek- és felnőtt betegek, valamint családtagjaik komplex támogatására - jelentette be Merkely Béla, az intézmény rektora csütörtökön Budapesten.

A Semmelweis Szalonban tartott programbemutatón a rektor hangsúlyozta: az új modell integrálja a klinikai, az ambuláns és az otthoni ellátást, így a betegek ott kaphatják meg a szükséges támogatást, ahol az számukra és családjuk számára a legbiztonságosabb - akár kórházi, akár otthoni környezetben.

Merkely Béla felidézte II. János Pál pápa gondolatát, miszerint egy társadalmat az alapján lehet megítélni, miként bánik legelesettebb tagjaival. Hozzátette: az életük végén lévő emberek a legsebezhetőbbek közé tartoznak, ezért különösen fontos a súlyos betegségekben élők és családjaik támogatása.

Kitért arra is, hogy a program a magyar kormány és a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával valósul meg.

Szarvas Gábor, a Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa, a gyermekpalliatív team operatív vezetője hangsúlyozta: a modern orvosi lehetőségek ellenére a krónikus és súlyos beteg gyermekek gyakran összetett ellátást igényelnek, amelyben a palliatív szemlélet kulcsfontosságú. Világszerte mintegy 20 millió gyermeknek lenne szüksége palliatív gondozásra, miközben csak töredékük jut hozzá. A gyermekpalliatív ellátás célja, hogy a diagnózis pillanatától támogassa a gyermekeket és családjukat, figyelembe véve a testi, lelki és szociális szükségleteket, és megelőzze vagy enyhítse a szenvedést okozó tüneteket.

A program keretében mobil palliatív team működik a klinikán belül, bővítik a járóbeteg-ellátást, és a fekvőbeteg-ellátásban is biztosítják a palliatív szemléletű támogatást. A szolgáltatások a Gyermekgyógyászati Klinika több részlegén - egyebek mellett a Bókay utcai és a Tűzoltó utcai telephelyen - is elérhetők lesznek.

Horváth Anna, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika adjunktusa, a felnőttpalliatív ellátás szakmai vezetője egyebek közt arról beszélt, hogy a palliatív szemlélet már a betegség korai szakaszához kapcsolódhat. Az aktív kezeléssel párhuzamosan támogatja a betegek tüneteinek enyhítését, a családok felkészítését, és segíti az aktív ellátásban dolgozó kollégák tehermentesítését. A palliatív ellátás koordinált rendszerben működik, kapcsolatot tartva a szakellátással, fekvőbeteg-ellátással, rehabilitációval, hospice-szolgáltatókkal és a családokkal - hangsúlyozta a szakember.

Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese kiemelte: az orvostudomány az elmúlt évtizedekben rendkívüli ütemben fejlődött, az orvosi tudás és a kutatási eredmények gyorsan bővülnek, ám számos krónikus vagy progresszív betegség esetében a gyógyítás nem a betegség megszüntetésére, hanem a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására korlátozódik.

Benyó Gábor, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa és a Tábitha Gyermekhospice Ház orvosigazgatója, valamint a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte: a magyar gyermekhospice-palliatív ellátás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és mára a gyerekklinika falai között is teljes körűen megjelenik.

Példaként említette a mindössze 13 évet élt amerikai költőt, Mattie J. T. Stepaneket, aki saját gyermekpalliatív tapasztalatait felhasználva hangsúlyozta a fájdalomcsillapítás, a pszichés és spirituális támogatás, valamint az életminőség javításának fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a palliatív ellátás célja nem csupán az élet végéhez nyújtott segítség, hanem a gyermekek és családjaik számára a teljes, minőségi élet biztosítása, majd az elengedés támogatása méltósággal, ha az idő elérkezik.

Szentmártoni Gyöngyvér, a Semmelweis Egyetem Klinika Onkológiai Tanszékének adjunktusa, a felnőttpalliatív ellátás projekt vezetője elmondta, az integratív palliatív ellátás onkológiai betegeknél lehetőséget ad az életminőség javítására az aktív kezelések mellett. Hangsúlyozta a multidiszciplináris mobilteam szerepét a túlterhelt klinikai környezetben, valamint a Semmelweis Egyetemen kialakított módszertani központ jelentőségét, amely a betegek és családjaik számára biztosítja az elérhető ellátások koordinált hozzáférését, akár kórházban, akár otthon. A projekt része a hálózatépítés, a civil szervezetekkel való együttműködés, valamint a tudományos kutatás és oktatás támogatása, hogy a tapasztalatok beépülhessenek a jövőbeni betegellátásba és képzésbe.