Orbán Viktor: a választás utáni időszak legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan magyar kormány, amely a háború felé haladó európai politikában a békét képviseli
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené - hangsúlyozta a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán csütörtökön az Országházban.
Orbán Viktor a külhoni magyarság képviselői előtt mondott beszédét azzal kezdte: érthető, hogy mindenkit a választás érdekel, hiszen egy hónapra vannak a szavazástól, de nem lenne helyes, hogyha ezt a fórumot választási fórummá minősítenék át. Értékelése szerint azonban a mostani választáson nem arról van szó, hogy "jó és még jobb között" választhatnak, hanem arról, hogy választhatnak "ilyen irányt is, meg olyan irányt is".
"Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét. Rendszerváltást képviselő jelentős erők is indulnak a választáson" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy rendszerváltás "komoly szó", mindennek az alapvető megváltoztatását jelenti, a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatását is. "Ezzel jó, hogyha mindenki tisztában van, amikor a saját otthoni közösségében a magyar választások következményeit mérlegeli" - figyelmeztetett.
A kormányfő beszéde végén erre a témára visszatérve ugyanakkor azt mondta a KMKF résztvevőinek: "Ne izguljanak, győzni fogunk."
Orbán Viktor beszédében a nemzetközi közegről szólva elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk - figyelmeztetett.
Kiemelte:
a világgazdaság súlya keletre tolódott, a világ nagy technológiai központjai fele-fele arányban osztódnak Nyugat és Kelet között, a kritikus ásványkincsek és a tradicionális energiahordozók felett pedig nem a Nyugat, hanem a Kelet rendelkezik. Eközben a katonai kiadásokat a Nyugat megduplázta, a Kelet megtriplázta, a különbség napról-napra csökken.
Szólt arról is, hogy a dollár tartalékvaluta szerepe csökkent a világgazdaságban, míg a globális eladósodottság szintje meghaladta a globális GDP-t. "Ilyen volt már a világban, és ennek általában munkanélküliség és magas infláció lett a vége" - mutatott rá.
Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a "saját bőrünkön is érzékeljük" a szomszédban zajló háború miatt - jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz-ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot - összegzett.
Értékelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett: az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kitörése óta az európai gazdaság nem tud 1 százaléknál jobban növekedni évente, miközben az Egyesült Államok gazdasága három, Kínáé pedig öt százalékkal növekszik. A drámai következmények első megnyilvánulásának nevezte, hogy "bekopogtatott a munkanélküliség korszaka" Európában.
Jelezte azt is:
Németországban, amelyhez leginkább kötődik a magyar gazdaság, a munkanélküliség csúcson van és 20 éves rekordot döntött a csődbe ment cégek a száma. Úgy fogalmazott: "nem kell atomtudósnak lenni", hogy emögött felfedezzék az orosz olcsó energiahordozókról történő leválás negatív következményeit.
Hangsúlyozta: a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon.
"Háborús politika folyik ma Európában, amitől mi, magyarok, egy radikálisan eltérő talapzatú politikát folytatunk, és a választások utáni időszaknak is ez a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely akar és képes arra, hogy egy háború felé haladó európai politikában egy béke irányba tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson"
- jelentette ki.
A miniszterelnök kapitális stratégiai hibának nevezte az Európai Unió által eldöntött leválást az orosz energiahordozókról.
Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem leválni - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti. Megemlítette: az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait. Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogén-készletei.
Orbán Viktor kitért arra is: a közel-keleti háború miatt "ismét a régi súlyával térhet vissza" a migrációs nyomás, majd kitért arra, hogy 280-ról 400 millió fölé emelkedhet a világban élő migránsok száma.
A migráció nem eltűnik az életünkből, hanem marad, és jelentős mértékben növekedni fog - prognosztizálta, felidézve, hogy 2015-ben a szíriai polgárháború indította el a migrációs hullámot.
Kiemelte:
függetlenül a választástól, a magyarok nemzeti közösségének együttműködésre lesz szüksége. Nemcsak az országot kell egyesíteni a választás után, de "egyesítve kell tartani" a külhoniakat az anyaországgal
- tette hozzá.
Létkérdésnek nevezte, hogy minél átfogóbb nemzeti egységet tartsanak fenn nemzetstratégiai kérdésekben, és célként jelölte meg azt is, hogy "ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat".
Felidézte: 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, a kulturális és lelki mellett végzett gazdasági újraegyesítés során csak 2016 óta 246 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást adtak e közösségek tagjainak, ami helyben további 480 milliárdnyi tőkét mozgatott meg.
Orbán Viktor arról is beszélt: nincs Európában terv arra, hogy a változó világban mi legyen Európa új pozíciója és hogyan kell azt elérni. Értékelése szerint sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.
Rámutatott: sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani. Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük.
Arra figyelmeztetett: hacsak az európaiak nem igazítják ki a mostani stratégiájukat, akkor biztos, hogy hozzájuk nem fognak visszaalkalmazkodni az amerikaiak.
A kormányfő a világban zajló változásokat részletezve két iskolát, két tábort azonosított. Értékelése szerint az egyik - a "nagyok" - azon dolgoznak, hogy az átmenet, a mostani helyzetből egy új világba, rendezett formában történjen és egy rendezett folyamat keretében próbálják kijelölni a saját helyüket. Ide sorolta az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és "talán az oroszokat".
Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül - tette hozzá.
Jelezte: van egy másik csoportja az országoknak - a nyugat-európai országok - amelyek ezeket a változásokat nem tekintik szükségszerűnek, nem tekintik kívánatosnak, nem lehetőséget, hanem veszélyt látnak benne.
Ezért van az, hogy Brüsszel ahelyett, hogy lehetőséget látna ebben a változásban - ahogy mi magyarok lehetőséget látunk -, kizárólag csak veszélyt lát, és ezért is kötelezték el magukat Ukrajna és a háború folytatása mellett
- hangsúlyozta.
Orbán Viktor arról is beszélt: az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem - jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: ránk nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár.
Emlékeztetett arra, az ukránok elérték, hogy a négy legfontosabb követelésüket rajtunk, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot. Magyarország ezekből a követelésekből egyet sem támogat - jelezte.
Ha ugyanis leválnánk az olcsó orosz energiáról, az háztartásonként minden évben egyhavi jövedelmet venne el, ha pedig Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, az a háború behozását is jelentené az unióba - figyelmeztetett, felvetve azt is: miért lenne érdekünk egy velünk ellenséges országot beengedni az EU-ba?
Hangsúlyozta:
mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem ad Ukrajnának pénzt, és az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorító csomagok, Magyarországon például 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.
Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik - emelte ki.
Hozzátette, ezeket a hiteleket abból a jóvátételből törlesztenék az ukránok, amelyeket az oroszok a háború után fizetnének nekik. Ilyesmire nyilvánvalóan sosem kerül majd sor, így a nyugat-európaiak az unokáikat is eladósítják - összegzett.
A miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására és az ezzel kapcsolatos ukrán-magyar feszültségre áttérve emlékeztetett: nem ez az első energiablokád, mert 2022-ben az ukránok már egyszer lezárták az Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra vezető gázcsövet.
Ezt azonban Magyarország ki tudta védeni, mert 2015-16-ban alternatív csővezetékrendszert állítottak működésbe, amely Törökországon és a Balkánon keresztül érkezik - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is: az ukránok folyamatosan lövik ennek a vezetéknek az orosz területen lévő csőrendszerét, vagyis meg akarják bénítani azt a vezetéket is, amin keresztül gáz jön Magyarországra.
Arra figyelmeztetett: intenzív kapcsolatot kell tartani a balkáni országokkal, hogy a lehető legmagasabb biztonsági fokozatban működjenek, "nehogy az ukránok ott valamit csináljanak". Az Északi Áramlat felrobbantására utalva hozzátette: az ukránok rendelkeznek ilyen képességekkel, és - mint fogalmazott - "bátor nemzet, hősies nemzet az ukrán", nem habozik, hogyha az érdekei megkövetelik, hogy cselekedjen.
Megjegyezte: egy olyan nemzet, ami így harcol a túlélésért, az valószínűleg "velünk sem lesz kíméletes", ha úgy érzi, hogy meg kell bénítani Magyarország gázellátását. Ezért nekünk az államhatárainkon kívül is kellő figyelemmel kell lennünk - hangsúlyozta.
Orbán Viktor az olajblokáddal kapcsolatban kifejtette, az ukránok azt mondják, hogy akkor van olaj, ha Magyarország elfogadja négy követelésüket: hogy az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot.
Kijelentette: a magyar kormány azonban nem hajlandó tárgyalni ilyen keretekben, mert az EU-nak olyan szerződése van az ukránokkal, amely kötelezi Ukrajnát arra, hogy átengedje a területén a közép-európai országokba irányított olajszállítmányokat, és azt is kimondja, hogy nincs joga olyan politikát folytatni, amely veszélyeztetné az ellátásbiztonságot.
"Mi nem állunk háborúban ugyan Ukrajnával, de azért eszünk van" - jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzetben mindkét félnek van terve, de a magyar kormányé jobb, mint az ukránoké.
Kijelentette, hogy az olajblokádot le fogják törni, de arra figyelmeztette a KMKF résztvevőit, hogy ebből fakadóan mindenfajta konfliktusokat fognak majd tapasztalni a következő időszakban. "Szerencsére nem az ukrán-magyar határon, adja a Jóisten, hogy ez ne is legyen így, hanem majd Brüsszelben" - folytatta, jelezve, hogy vannak eszközeik az ukránok számára fontos döntések megakadályozására.
Kijelentette:
amíg Magyarország nem kapja meg, ami megilleti, és nem nyitják újra a vezetéket, addig ezeket az eszközöket a magyar kormány "intelligensen, mindenfajta ökölrázás nélkül, de következetesen" használni is fogja, és ezt a csatát meg fogják nyerni.
"A kárpátaljai magyaroktól pedig megértést, türelmet kérek, velük vagyunk, figyelünk rájuk, támogatjuk őket, amit tudunk, megadunk, de ezt a csatát nekünk az ukránokkal szemben meg kell nyernünk, mert ha nem nyerjük meg, akkor csupa ilyen követeléssel fogjuk magunkat szembetalálni a következő években, amelyek teljesen ellentétesek lennének Magyarország nemzeti érdekével" - jelentette ki.
Borítókép: Budapest, 2026. március 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma előtt az Országházban 2026. március 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
