Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében - jelentette be az energiaügyi miniszter kedden a beruházás helyszínén.

Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán Lantos Csaba arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben.

Hozzátette:

A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre - tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.

Mint mondta: ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához: Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér tehát a nukleáris energia, a másik pedig a megújuló energiaforrások - tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy

Hozzátette: Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás.

Lantos Csaba kiemelte: az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a "zöld átállás" kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is.

A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja - tette hozzá.

Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg.

Felidézte: a hatóság kezdeményezésére három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik.

Hozzátette: tavaly kötötték meg az első szerződést, amelynek révén az MTK új sportkomplexuma teljes egészében geotermikus energiával működik.

Az elnök kiemelte, hogy Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, ugyanakkor a lehetőségek egy része még kihasználatlan.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát.

Hozzátette: a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, egyebek mellett a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.