Az online bűnözők nem a pénzintézeti rendszert támadják, hanem az ügyfeleket, ezért egészséges bizalmatlansággal, óvatossággal elkerülhető, hogy online csalás áldozatává váljunk - értettek egyet szakértők az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány keddi közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Töreki Sándor vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese elmondta, 2024 első felében kezdődtek az online csalások, a csúcspont 2024 augusztusa volt, amikor többezer nyomozást rendeltek el ilyen ügyekben.

A rendőrség erre reagálva létrehozta a Mátrix Projektet, amelynek meghatározó szerepe van a kiberbűncselekmények felderítésében. Elmondta: a rendőrség egyre nagyobb arányban deríti fel az online csalások elkövetőit, miközben nő a megtérült kár összege, ez egy év alatt 55 százalékkal, közel 1,4 milliárd forintra nőtt, a bankok segítségével pedig 2400 gyanús műveletet tudtak azonosítani, és 3,9 milliárd forint bűnözökhöz kerülését akadályozták meg. A rendőrség több mint 7 ezer gyanúsítottat hallgatott ki, közülük 169 volt külföldi, 66 ukrán, 32 román és 16 szlovák. 126 embert tartóztattak le, jelenleg is folyamatban van 2745 nyomozás.

Mint mondta, nagyon sokan nem tudnak helyesen dönteni a bűnözők pszichés nyomása alatt. Elmondta:

Jelezte: népszerű az sms-es adathalászat is, amikor a rendőrség vagy az adóhivatal nevében bírságra vagy adóvisszatérítésre hivatkozva megszerezni az emberek banki adatait, miközben a hivatalos szervek nem kommunikálnak ilyen formában senkivel. A mesterséges intelligencia és deepfake is kezd tipikussá válni, amikor a csalók munkahelyi vezetők nevében írnak levelet és utasítják az alkalmazottakat pénz átutalására.

Felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos a "zéró bizalom", az, hogy ne kattintsunk olyan sms-re vagy levélre, amelynek küldje ismeretlen és azonnali cselekvésre szólít fel. A bankkal, rendőrséggel, adóhivatallal kapcsolatos ügyintézésnél csak a hivatalos csatornákat használjuk, és maradjunk a realitás talaján, ne higgyünk azoknak gyors meggazdagodást ígérő befektetéseknek - mondta.

Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája, a Befektető-védelmi Alap ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, nem az a kérdés, találkozunk-e online csalással, hanem az, hogy felismerjük-e időben. Pénzügyi döntéseknél álljunk meg, ellenőrizzünk és kérdezzünk, keressünk rá a befeketést ajánló cég nevére, van-e ügyfélszolgálata és keressünk gyanús jeleket, mint a friss weboldal, vagy a szakértők túl megnyerő stockfotója - mondta.

Szólt arról is, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025. negyedik negyedévében csökkent a sikeres pénzügyi csalások száma az egy évvel korábbihoz képest, részben azért, mert a lakosság tudatosabbá vált az online térben, egyre többen használják az utalási limiteket és a kétfaktoros azonosítást.

Felhívta a figyelmet arra: a csalók folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez és változtatnak a módszereiken.

Szólt a kriptocsalásokról is, mint az egyik leggyorsabban terjedő csalástípusról. Mint mondta, a bűnözők hamis kereskedési platformot hoznak létre, és sokszor oktatásnak álcázzák magukat, ingyenes webináriumot, exkluzív tréninget a kezdőknek képzést ígérnek díjmentes belépéssel. A céljuk azonban nem az edukáció, és fokozatosan kipróbálható befektetések felé terelik őket, és egyre nagyobb pénz befektetésére ösztönzik az áldozatokat - mondta.

Kardos Ferenc, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője azt javasolta, aki csalás áldozatává vált, azonnal értesítse erről a bankját, mentse le a bűnözőkkel folytatott kommunikáció bizonyítékait és tegyen feljelentést.

Felhívta a figyelmet az úgynevezett "lándzsás adathalászatra", amikor a közösségi médiából megszerzet információk alapján személyre szabott üzenetekkel szólítják meg a későbbi sértettet, ezzel oszlatva el gyanakvását. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a közösségi médiában kiadott profilok szerepét és azt javasolta, minél kevesebb adat legyen nyilvánosan elérhető mindenki számára.

Szólt az érzelmi manipulációra építő "pig butchering" (disznóvágás) típusú csalásokról, amikor az elkövető lassan férkőzik áldozata bizalmába, például a közösségi médiában vagy társkereső oldalon, hosszú idő alatt mély érzelmi kötődést alakítanak ki vele, és csak akkor áll elő a pénz vagy adat megszerzésével, amikor már erős a kötődés. Volt olyan, akitől 120 millió forintot csaltak ki ezzel a módszerrel - mondta.

Kiemelte: ami túl szépnek látszik, az általában átverés.