Az elmúlt évek vizsgáinál nehezebbnek ítélték a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi feladatait az MTI-nek nyilatkozó középiskolai tanárok.

A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi összességében egy klasszikus feladatsor volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest egy kissé nehezebb - mondta az MTI-nek a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, hozzátéve: az összeállítás a gyerekek képességeit jól mérte, és időben is teljesíthető volt.

Gecsei Kolos elmondta, hogy a szövegértési feladat jó felkészültséggel könnyedén megoldható volt. Néhány gyermek jelezte azonban, hogy nem az interjú szövegét, hanem a feladat szövegét volt nehéz értelmeznie, ugyanakkor ez sikeresen leküzdhető akadály volt mindenki számára - fűzte hozzá.

Az irodalmi feladatlapról azt mondta, szintén klasszikus volt, tartalmazta egyebek mellett a helyes és a helytelen választásokat, fel kellett ismerni stílusjegyeket és poétikai eszközöket. A reneszánsztól a 20. század elejéig szerepeltek szerzők a feladatsorban, amiben munkás és a memóriát megdolgoztató feladatok voltak - magyarázta.

A második részben szereplő Arany János Tölgyek alatt című költeményéről Gecsei Kolos elmondta, a vizsgáztatók egy részét meglepte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem egy epikus alkotás, novella vagy epikus jegyeket viselő ballada került a feladatsorba, hanem egy tisztán lírai alkotás, de ha a diákok az első riadalom után elolvasták a verset és a feladatot, jól értelmezhető szempontok mentén tudták elemezni. A feladat nem volt nehéz, ugyanakkor a vizsgázók világától a költemény témája távolabb áll - mondta.

A létösszegző versekről Gecsei Kolos közölte, hogy akinek némi olvasottsága volt a magyar irodalomban, könnyen talált olyan verseket, akár Kosztolányi Dezsőtől, József Attilától vagy Babits Mihálytól, amelyek alkalmasak voltak a feladat megoldására.

- tette hozzá.

Lovász Csilla, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium magyartanára úgy vélte, az idei feladatokban előterébe került a nyelvtani tudás alkalmazása, és az irodalmi feladatokban is volt újdonság, de "annak, aki tanult, megoldhatók voltak". A verselemzés a korábbi években ritka volt, inkább epikai műveket kellett elemezni, a diákok többsége mégis ezt választotta a létösszegző versek kifejtésével szemben. A tanárnő arról számolt be, hogy a bonyhádi érettségizők szerint az idei feladatsor nehezebb volt mint az előző évek feladatai.

A Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban - ahonnan általában szinte mindenki a felsőoktatásba készül, s szinte mindenki két nyelvvizsgával hagyja el az intézményt - idén 156-an érettségiznek, közülük kilencen választották az emelt szintű magyar feladatsort - mondta az MTI érdeklődésére az intézmény másfél évtizede regnáló igazgatója, Zalay Szabolcs.

A 2020-ban bevezetett, idén harmadik alkalommal az érettségizőket is érintő Nemzeti Alaptanterv feladatai eddig mindig "megugorható szintet" jelentettek a diákok számára, s így volt ez idén is - mondta, hozzátéve: ezzel együtt az idei feladatsor is arról tanúskodik, hogy az érettségi vizsgáknak a mai napig megmaradt a tétjük. A hétfői magyar feladatsor is kimondottan alkalmas volt a diákok teljesítményének, érettségének megmérésére szerinte.

Az idei középszintű feladatsor az előző évekéhez hasonló "vágányon haladt", de nehezebb volt - nyilatkozta az MTI-nek Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint az egyik nehézséget az adta, hogy a második feladatlapban, a témakifejtésnél csak líra volt. "A korábbi évek epikai feladatai kedveztek a gyerekeknek, mert a novella értelmezése könnyebb, főleg a gyengébb tanulók számára. A líra ezzel szemben kicsit elvontabb, kevesebb fogódzót ad" - fogalmazott.

A szaktanár jó választásnak értékelte, hogy Arany János Tölgyek alatt című versével egy mindenki által tanul szerző nem tanított verse került elő. "Értelmezhető, magyarázható, nagyon szép vers volt, nehézséget okozhatott ugyanakkor a régies nyelv" - tette hozzá, megjegyezve: nem szerencsés, hogy az öregedésről szóló Arany vers mellé ugyancsak létösszegző témakifejtő esszé került.

Hangsúlyozta: a vizsga első részét képező feladatlap kifejezetten nehéz volt, különösképpen az irodalmi műveltségi teszt, aminek a megjelenését korábban kritizálta is a szakma. "Nagyon időigényes volt az a feladat, amelyikben három-három szereplőt kellett megnevezni a művekből, és sokakat kifárasztott az is, amelyikben műveket és adatokat kellett szerzőkhöz társítani" - tette hozzá.

A szövegértési és nyelvtani feladatlap a szaktanár szerint "rendben volt", a diákok érdekes, tartalmas szöveget kaptak. A nyelvtani kérdéseket azonban lehetne bírálni; életidegen, hogy egy tartalmi választ egy megadott grammatikai formában, például alárendelt összetett mondatban kelljen megadni - fűzte hozzá.