Magyar Péter: egy-két héten belül benyújthatjuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot
Egy-két héten belül benyújthatják az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot, az újonnan felálló szervezetet a lehető legnagyobb hatáskörrel szeretné felruházni a Tisza-kormány - közölte Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek hétfő este adott interjújában.
A kormányfő azt mondta: nagyon szeretné, ha a hivatal már a nyáron fel tudna állni, de meggyőződése szerint az időpontnál fontosabb, hogy az új szervezetet valós hatáskörökkel ruházzák fel, ne alakuljanak ki párhuzamosságok az Integritás Hatósággal és az ügyészséggel, vagy ha igen, akkor azok "segítő párhuzamosságok" legyenek.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy megszűnt a rendeleti kormányzás, így ha nem sürgősséggel tárgyal valamit a parlament, akkor egy-másfél hónap egy jogszabály elfogadása az Országgyűlésben, sőt ennél hosszabb idő is lehet, ha társadalmi-szakmai vitára bocsátják a javaslatot.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal esetében is szeretnék - ha nem is hosszú időre - kinyitni a társadalmi vitát - jelezte, hozzátéve, hogy záros határidővel, egy-két héten belül be kell nyújtaniuk a parlamentnek a hivatalról szóló törvényjavaslatot.
Arra a kérdésre, hogy a NER-hez kötődő különböző gazdasági szereplők a háttérben megpróbálnak-e valamilyen formában kiegyezni a kormánnyal, Magyar Péter azt felelte: számtalan üzenetet kap, de ezekre soha nem válaszol. Az oligarcháknak azt üzente: "felesleges kidobni 30 forintot sms-re", mert "fel sem merül, hogy bárki kiegyezzen bárkivel".
"Teljesen mindegy, hány sms-t küldenek, vagy milyen úton-módon próbálkoznak. Mi tudjuk, hogy (...) mire kaptunk óriási felhatalmazást, és hogy ez milyen felelősséggel jár a magyar emberek felé" - hangsúlyozta.
Magyar Péter kiemelte azt is: nagyon rövid a határidő a megállapodásra az Európai Unióval, de csak olyan módosításokat fogadnak el, amelyek jók Magyarországnak.
Emlékeztetett, augusztus 31-ig kell végrehajtani az unió által kért lépéseket az után, hogy három évig az előző kormány semmit nem csinált. Már évek óta egyáltalán nem is akartak kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal
- tette hozzá.
A magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, akár a közlekedési infrastruktúrának, akár az egészségügynek, akár a lakhatásügynek az az érdeke, hogy minél több hasznos, a jövőben megvalósuló projektre szerezzünk finanszírozást, vagy arra tudjuk majd elkölteni a vissza nem térítendő támogatásokat is - emelte ki.
Hozzátette: az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, tehát majdnem 4 ezer milliárd forint volt allokálva Magyarország számára.
Figyelmeztetett arra, hogy a többi tagállamban ezek a projektek már megvalósultak, nálunk azonban csak néhány projekt, közülük is sok szabálytalanul. Nagyon nehéz ezért olyan projekteket összerakni, amelyek még egy-két éven belül megvalósíthatók. Ilyen például új HÉV-, illetve vasúti szerelvények beszerzése, egy átfogó bérlakásépítési program elindítása, a kkv szektor finanszírozása, energiahatékonysági beruházások támogatása vagy az energia-infrastruktúra fejlesztése.
Magyar Péter elmondta azt is, látja a jó szándékot az európai intézmények részéről, vannak azonban kötöttségek. Vannak olyan szupermérföldkövek, olyan döntések, amiket már nem tudunk meghozni, hiszen az előző kormány kifutott az időből, ott kell találni helyette valami mást, azt el kell fogadtatnunk - jegyezte meg.
Példaként kiemelte a közérdekű alapítványokat és az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését. Jelezte azonban, hogy minden változtatásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a magyar alaptörvénnyel.
"Van nekünk még egy köztársasági elnökünk, aki pedig lehet, hogy alkotmányossági kifogást fog emelni, az elhúzza az eljárást, és máris összedőlt az egész dolog" - vetette fel.
Hozzáfűzte: "az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell" augusztus 31-ig, hiszen a magyar emberek már rengeteg forrástól elestek az újjáépítési alapból az Orbán-kormány miatt.
Szó van ezen felül a kohéziós pénzeinkről is, ami még 7 milliárd euró, továbbá a 16 milliárd eurós védelempolitikai hitelről is - jegyezte meg.
Azt is mondta újólag, hogy Sulyok Tamás államfőnek május 31-ig távoznia kell hivatalából, részben azért, mert az uniós források miatt számos jogszabály-módosításra szükség lehet.
Magyarország érdeke, hogy ezek a törvényi módosítások átmenjenek - szólt az EU-val megkötendő megállapodásról.
Hangsúlyozta, csak olyan módosításokat fogadunk el, amelyek jók Magyarországnak, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás megindítása, a korrupcióellenes hivatal felállítása vagy a közbeszerzési szabályok átalakítása, a meghívásos közbeszerzések visszaszorítása.
Közben itt van a hétfői vasúti leállás, az azbesztszennyezés, a kórházi klímák ügye, a vasútkisiklás néhány nappal ezelőtt, vagy a tiszaújvárosi Mol-üzemben történt baleset, ezek mind olyan ügyek, amelyek napi ügyintézést igényelnek - emlékeztetett.
Kiemelte azonban: azt láthatják a magyar emberek, hogy a kormány a helyén van, ha kell, a miniszterek a helyszínre utaznak, miközben az osztrák kancellárral megállapodtak egy kétoldalú munkacsoport felállításáról az azbesztszennyezés ügyében.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen a héten ülésezik az Országgyűlés, lesz kormányülés, BL-döntő Budapesten, ő maga Brüsszelben tárgyal csütörtökön az Európai Bizottság elnökével, a NATO főtitkárával és a belga miniszterelnökkel, vasárnap pedig gyermekvédelemben nevelkedő gyerekeket látnak vendégül a Karmelitában - sorolta.
Magyar Péter a köztársasági elnökre kitérve hangsúlyozta: Sulyok Tamás lerombolta a köztársasági elnöki intézményt.
Hangsúlyozta, a köztársasági elnök egyik feladata - amellett, hogy őrködik az alkotmányosság fölött - a nemzeti egység megteremtése. 1990 óta az volt a jellemző, hogy a köztársasági elnökök népszerűsége mindig a legmagasabb volt az aktív politikusok között. Ez Sulyok Tamás esetében nemhogy nincs így, hanem ő az egyik utolsó a népszerűségben - tette hozzá. A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint a magyar emberek kétharmada várja el tőle, hogy mondjon le és távozzon, a Tisza Párt által készített készített közvélemény-kutatásokban több mint 70 százalék mondja ez - emelte ki.
Önmagában ellehetetleníti azt, hogy egy köztársasági elnök megtestesítse a nemzet egységét, hogyha az emberek 72 százaléka azt mondja, hogy távoznia kellene a hivatalából - érvelt Magyar Péter.
Ketté kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás tevékenységét - szögezte le. Annak az intézménynek súlya van, egy államfő nem egy technikus, aki felkéri a legerősebb párt vezetőjét kormányalakításra, hanem igenis megszólal fontos kérdésekben, és a hallgatás is egy üzenet - mondta.
Nem volt már jó állapotban ez az intézmény, hiszen előtte is "pártkatonák" ültek ott, megbukott köztársasági elnökök sora szegélyezte ezt az utat, de ő végképp hiteltelenítette ezt az intézményt - fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha teljesen át szeretnék írni, vagy jelentősen módosítani akarnák az alaptörvényt, azt nem úgy csinálják majd, mint a Fidesz, mert egy ilyen lépéshez társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció is kell.
Leszögezte, nekik most az a feladatuk, hogy érvényt szerezzenek a magyar emberek akaratának, ugyanis "nem árult senki zsákbamacskát", úgy kaptak kétharmados felhatalmazást, hogy az emberek pontosan tudták, hogy rendszerváltást ajánlanak, amibe beletartozik az "Orbán-bábok" leszedése.
Ha szeretnék, és van társadalmi igény egy alkotmányos reformra, akár egy új alaptörvényre, vagy jelentős, például az elnöki jogköröket érintő módosításokra, azt az emberekkel közösen kell megoldani, most viszont egy relatíve gyors megoldást kell választani - jelentette ki.
Ha valaki a múltat nem ismeri, márpedig a magyar emberek még nagyon sok mindent nem tudnak, akkor nagyon nehéz elkezdeni az építkezést - mondta a kormányfő. És abban igazuk van az embereknek, hogy el kell kezdeni az építkezést, függetlenül attól, hogy mik derülnek ki, hogy milyen ügyekben lép az igazságszolgáltatás, vagy hogy feláll-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal - mutatott rá.
Közben haza kell hozni az uniós forrásokat, és meg kell hozni nagyon fontos döntéseket, legyen szó az iskolakezdési támogatásról, a nyugdíjasok SZÉP-kártyájáról, a gazdaságélénkítő intézkedésekről - sorolta.
Itt nem Sulyok Tamás személyéről van igazából szó, hanem a köztársasági elnök által tett vagy meg nem tett dolgokról - mondta.
Magyar Péter közölte, ha Sulyok Tamás államfő lemond, akkor a parlament választja meg az utódját.
Hozzátette, a posztra még nincs kiszemeltje, de szerinte olyan embert kell államfőnek jelölni, aki vissza tudja állítani ennek az intézménynek a nimbuszát.
A kormányfő kiemelte, nem tudna most olyat mondani, aki minden szempontból megfelelő jelölt lenne, de biztos van ilyen Magyarországon.
Fontos üzenete lenne annak, ha Sulyok Tamás lemondana mindenféle nyomasztás és zsarolás ellenére, amely "nyilván a bukott maffiafőnöktől jön, aki mindig a nők szoknyája mögé meg védvonal mögé bújik, de parlamentbe nem mer beülni és nem mer szembenézni az általa elkövetett bűnökkel" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a közvetlen elnökválasztást, a kormányfő azt mondta, teljesen mindegy, hogy ő mit gondol, van véleménye, de ezt nem ő fogja eldönteni.
Véleménye szerint, tanulva a jelenlegi struktúrából és annak a hibáiból, illetve abból, hogy ez hova vezetett, érdemes úgy körbebástyázni a hatalmi ágakat, hogy egymást minél inkább korlátozzák. Ha ehhez az kell, hogy erősítsék a köztársasági elnök jogkörét, hogy közvetlenül válassza a nép, azt nem ő fogja eldönteni - magyarázta, megjegyezve, a jelenlegi struktúra is működhet jól.
Arra a felvetésre, reálisnak tartja-e, hogy a Fidesz ismét megerősödik, és Orbán Viktort jelölik miniszterelnöknek, Magyar Péter közölte, nem hiszi, hogy ebben struktúrában, ebben a formában ez a "bűnszervezet" fennmaradhat.
A kormányfői megbízatás maximalizálásáról nyolc évben azt mondta, az nem egy személyre vonatkozik, az vonatkozik Medgyessy Péterre, Bajnai Gordonra, Gyurcsány Ferencre, Orbán Viktorra és rá is. Alaptörvény-módosítási javaslatuk kiállja az alkotmányosság próbáját
- mondta.
A Fidesz jövőjével kapcsolatban kiemelte, szerinte nagyon sokan nézik szomorúan a jobboldalon, hogy "ide süllyedt ez a bagázs", hogy azt tették a Fidesszel, amit Gyurcsány Ferenc a baloldallal. Orbán Viktorra utalva azt mondta, "az MSZMP végnapjait idéző állapotba lavírozta ezt a közösséget", és annyira ragaszkodik a hatalomhoz, hogy nem is engedi, hogy valódi megújulás történjen.
Magyar Péter hangsúlyozta, a Fidesz-szavazókat is képviseli, és azt kérte tőlük, ne hagyják magukat kihasználni, "főleg ilyen rossz emlékű védvonalakra". Értékelése szerint a fideszes szavazókat magukra hagyták a politikusaik, akik inkább védvonalat szerveznek, ahelyett, hogy vállalnák a felelősséget az ország kirablásáért.
Elmondta azt is, hogy az Országgyűlés tárgyalni fogja az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentését, annak az "irdatlan pazarlásnak" a leállítását, amely a Fidesz-kormányt jellemezte. "Több mint 200 milliárd forintot égettek el a semmire, azt ugye jelentősen vissza fogjuk vágni, nem csak az én fizetésemről van szó, miniszterek fizetéséről, az államtitkárok fizetéséről" - fogalmazott.
Fontosnak nevezte azt, hogy milyen példát közvetít egy képviselő, egy miniszter, adott esetben egy polgármester, tehát a csökkentés a polgármesterek fizetését is érinteni fogja - jelezte.
Kiemelte: szétrabolták az országot, és nagyon rossz költségvetési helyzetben vagyunk. Hazudnak, hazudtak a költségvetési hiányról, kihagytak tételeket 100 milliárdos értékben, ami nemcsak politikai bűn, hanem bűncselekmény is valószínűleg, és mellette egyrészt zsarolták a polgármestereket, nyomasztották őket különböző pályázatokkal, mindenféle módon, meg is akarták vásárolni őket - nehezményezte.
Hangsúlyozta azonban: nem a minisztériumi osztályvezetők vagy adott esetben szakmai közigazgatási munkát végző helyettes államtitkár fizetése fog csökkenni.
Elmondta azt, is, hogy Rogán Antalnak "nagyon sok minden miatt lehet izgulni valója". Innentől persze a magyar igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok feladata, beleértve a NAV-ot, a felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, az Integritás Hatóságot, a magyar bíróságokat, hogy ezeket a bűnözőket a vádlottak padjára ültessék, és utána megfelelő ítéletek megszülessenek - fűzte hozzá.
A kegyelmi ügyre kitérve azt mondta, Nem Novák Katalin akkori államfő változtatta meg "teljes bölcsességében" a kegyelmi ügyben az igazságügyi miniszter javaslatát, hiszen ilyenkor a politikai felelősség a kormányé.
Magyar Péter kiemelte:
az igazságügyi miniszter ellenjegyzése egy kegyelmi határozaton a politikai felelősség átvállalása a köztársasági elnöktől; az igazságügyi miniszter pedig nem saját bölcsességére hagyatkozik, hanem az egész kormány politikai felelősségét vállalja át.
Ebből következően, amikor nem "pimfli" közvádas bűncselekményekben született elnöki kegyelem, teljesen ésszerűnek tűnik, hogy a kormány foglalkozik ezekkel a dolgokkal, mert van politikai felelőssége - jegyezte meg.
Példaként említette a Hunnia-ügyet, ahol terrorizmus miatt elítélt embereket részesített kegyelemben a köztársasági elnök a pápalátogatásra hivatkozva, és K. Endre ügyét is, ahol egy pedofil segítője részesült kegyelemben, aki utána egy tévéfelvétel alapján újra elkövette ugyanazt, amiért elítélték.
Emlékeztetett: Gulyás Gergely egyszer be is ismerte, hogy a kormány a Hunnia-ügyben tárgyalt a kegyelemről, és tulajdonképpen ők döntöttek, hiszen az igazságügyi miniszter ott sem javasolta a kegyelmet, majd a köztársaság elnök ezt megváltoztatta.
A kegyelmi ügyről szólva elmondta, biztos benne, hogy azt az ügyet is vagy a kormány tárgyalta vagy a kormánynak egy szűk köre, amelynek ráhatása volt a döntésekre.
Hozzátette:
vizsgálóbizottság áll fel a kegyelmi ügyben, miközben az Országgyűlés szigorítja az eddig nagyon enyhe szabályokat a vizsgálóbizottságok kapcsán. Azt javasolják, hogy legyen egymillió forintos büntetés és lehessen előállítani azt, ha valaki nem jelenik meg a bizottság előtt, de ez vonatkozzon a képviselőkre is.
Most már mindenki látja ezt, hogy ez egy olyan történet, ami minden elemében bűzlik - jelentette ki. Az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában is minden hivatal feketén-fehéren leírta, hogy nem javasolják a kegyelmet, mert "ilyen súlyos és gusztustalan bűncselekményt követett el az illető" - hívta fel a figyelmet.
Korábban Gulyás Gergely és Novák Katalin is azt mondta, hogy a köztársasági elnök nem tudta, hogy ebben az esetben ilyen bűncselekményekről van szó. Azonban kiderült, hogy ez hazugság volt, maga a kabinetfőnöke cáfolta meg Novák Katalint és Gulyás Gergelyt is - érvelt a miniszterelnök.
Kérdezték, hogy mi történik, ha feláll egy vizsgálóbizottság és az előtt Novák Katalin ugyanazt fogja mondani, mint eddig? Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a testület elé több embert is beidéznek majd, "és hazudni azért nehéz ugyanazt, még ha előre meg is beszélik". Hozzátette, azt üzeni az országgyűlési képviselőknek, hogy "jól kell tudni kérdezni".
Arra a felvetésre, hogy kikkel állította össze a kormánytagok listáját, azt válaszolta, hogy ha valaki megnézi a minisztereket és államtitkárokat, akkor látja, hogy szakemberek, de eközben nagyon különböző emberek. Ebből következik a válasz is, hogy nagyon széles körű egyeztetés zajlott - közölte. Tökéletes döntés nincs, de "én nagyon büszkén és jó szívvel vállalom a döntéseinket, és biztos vagyok benne, hogy a kilencvenes rendszerváltás óta ez a legprofibb, leghazaszeretőbb kormány, amely a legjobb eredményeket fogja elérni, pedig a legnehezebb helyzetben vette át a kormányzást" - fogalmazott.
Szavai szerint úgy válogatták össze az embereket, és ő is úgy próbálta összeválogatni a minisztereket és államtitkárokat, hogy minden területre olyan személy kerüljön, aki jó szakember, tud önálló döntést hozni, tud felelősséget vállalni a döntéseiért, valamint tud vitatkozni is, ha kell. Hozzátette, arra is figyelnie kellett a kiválasztásnál, hogy a kormánytagok csapatjátékosok legyenek.
Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter-jelölt visszalépésének részleteiről közölte: a politikus felhívta, és azt mondta neki, hogy mérlegelte a reakciókat, mérlegelte a felelősségét és egy pillanatig sem szeretett volna ártani ennek a közösségnek és a rendszerváltás ügyének. Magyar Péter hangsúlyozta, talán a jelöltet leszámítva mindenki úgy gondolta, hogy ő lenne a legalkalmasabb a miniszteri feladatra.
Borítókép: Ópusztaszer, 2026. május 13. Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, kihelyezett ülésén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2026. május 13-án. MTI/Hegedüs Róbert
