Csökkentené a kamatszintet, amennyiben Magyarország csatlakozna a monetáris unióhoz, így a költségvetés finanszírozási terhei is mérséklődnének - közölte a GKI Gazdaságkutató szerdán az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Elemzésük szerint ha egy ország saját, kisebb súlyú és sérülékenyebb devizával rendelkezik, a befektetők a bizonytalanabb környezet miatt többlethozamot várnak el, ezzel szemben a nagyobb és mélyebb pénzügyi piaccal rendelkező valutaövezetben alacsonyabb kamatkörnyezetet.

A kamatszintek megugrása a közlemény szerint a 2020-as években vált világszintű kihívássá. A magasabb infláció és a bizonytalan, kockázatokkal terhelt geopolitikai környezet a kockázati prémium emelkedésén keresztül vezetett a kötvényhozamok emelkedéséhez - emlékeztet a GKI.

A korábbi évtizedhez képest magasabb jelenlegi kamatszint Magyarországon különösen jelentős probléma: a költségvetés tavaly mintegy 4000 milliárd forintot költött kamatkiadásra, 2023-2025 között GDP-arányosan a három legnagyobb kamatkiadással rendelkező EU-s ország között voltunk.

A gazdaságpolitikai stabilitás és az euróbevezetés és ígéretét a piac már az áprilisi választás után beárazta, ennek köszönhető a hazai kötvényhozamok csökkenése májusban. 2025-ben a hazai államadósság-állomány után fizetett súlyozott átlagkamat 4,6 százalék volt, ha a teljes magyar adósságállomány átlagos kamatterhe hosszabb távon 3,9 százalékra csökkenne, évente legalább 600 milliárd forinttal lenne kisebb a költségvetés kamatterhe - írták.

Jelentősen csökkenne az államilag támogatott hitelek finanszírozási költsége is, ha a piaci kamat közelítene az eurózónás 3-4 százalékhoz. Javuló kamatkörnyezetben a vállalatok és a háztartások hitelköltségei szintén alacsonyabbak lennének. Ezek hatása a beruházások élénkülésén, illetve a fogyasztás emelkedésén keresztül támogatná a magyar gazdaságot - tették hozzá.