Forsthoffer Ágnes: most a női vezetők új generációja formálja át az intézményeket
A Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelméről, a parlamenti képviselőnők számának növekedéséről, és a patriarchális magyar társadalomról is beszélt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke kedden Belgrádban, ahol elmondta, most a női vezetők új generációja formálja át az intézményeket, megkérdőjelezi a mélyen gyökerező normákat, átfogó átalakulás zajlik.
Forsthoffer Ágnes az Interparlamentáris Unió (IPU) Parlamenti Képviselőnői 2. Világkonferenciáján a mai közéletben szereplő nők elődeiként az egri nőket és hőstetteiket nevezte meg.
Elmondta:
az áprilisi magyarországi választások történelmi fordulatot hoztak a politikai kultúrában és a nemek képviseletében, amelyet egy olyan alulról szerveződő mozgalom lendített előre, amelyben a nők meghatározó szerepet játszottak.
Mint mondta, az új összetételű Országgyűlésben a női képviselők aránya majdnem megduplázódott, és megközelíti a világ átlagát. Míg az 1989 utáni első három választás után a női parlamenti jelenlét mindössze 7 százalék körül alakult, az idei választások előtt 16 százalékon állt, a mostani eredmény ehhez képest látványos előrelépés - részletezte Forsthoffer Ágnes.
A női részvétel tartósan alacsony arányát a házelnök a magyar politikai kultúra hagyományos patriarchális jellegével magyarázta. "A média általában passzív érzelmi szerepekben ábrázolta a nőket, és a közéletet még a férfiak számára is ijesztő, kimerítő harctérként mutatta be. A nyilvános viták és a politikai viták minősége sokkal rosszabb lett"
- hangsúlyozta.
Magyarország történetében - emlékeztetett - több alkalommal fordult elő, hogy nők kritikus pillanatokban döntő szerepet játszottak a közösség sorsának alakításában. Példaként elmondta: amikor a mintegy 50 ezer fős török sereg támadta meg Eger várát, a védők mindössze körülbelül kétezren voltak, mégsem esett el a vár.
A siker kulcsa a helyi asszonyok bátorsága és kreativitása volt - magyarázta, majd felidézte, hogy a várfalra felkapaszkodó ostromlókat forró vízzel és forró kátránnyal próbálták visszaverni a gyermekeikért és családjukért harcolva. Ez a történet - magyarázta - azt mutatja, hogy a személyes, érzelmi motiváció az egyik legerősebb hajtóerő, amely a nőket a közélet, a közösségi cselekvés irányába mozdítja.
A Tisza Párt választási győzelme mögött a korábbi kormánypárttal szembeni egyre erősödő társadalmi elégedetlenség állt. A kormányzati kommunikáció - amely éveken át "hazugságokra, karaktergyilkosságokra, gyűlöletkeltésre és félelemkeltésre" épült - Forsthoffer Ágnes szerint társadalmi csoportokat és családokat szakított szét. Sokan külföldre távoztak, és a közéletet mély erkölcsi válság jellemezte.
Ez a légkör különösen a nőket érintette meg: az anyák, családanyák, gondozók érzelmileg motiváltan kezdtek a változásért cselekedni - fogalmazott a házelnök. A romló hangulat, a megosztottság, a jövőtől való félelem egyre több nőt ösztönzött arra, hogy aktív szerepet vállaljon a közéletben.
A választások eredményeként nemcsak a női képviselők aránya emelkedett, hanem a vezetői posztokon is erősebb lett a női jelenlét: a magyar Országgyűlés hat alelnöke közül három nő. A kormánypárt parlamenti frakcióját szintén nő vezeti. A 20 parlamenti bizottság közül nyolc élén női elnök áll.
A végrehajtó hatalomban is lezajlott a szemléletváltás: az új magyar kormány tagjainak mintegy egynegyede nő, egyikük egyben miniszterelnök-helyettes. Nők vezetik többek között a külügyi, az oktatási és gyermekjóléti, az igazságügyi, valamint a vidék- és városfejlesztési tárcákat - sorolta Forsthoffer Ágnes a konferencián, amelynek a központi témája a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nőket érintő társadalmi sztereotípiák lebontása.
Kiemelte: elengedhetetlen, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló vitákba a férfiak is bekapcsolódjanak. A politikai közösségként vállalt cél, hogy a nők bevonása ne "női ügy" legyen, hanem közös társadalmi projekt.
Borítókép: Budapest, 2026. május 9. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke beszédet mond eskütétele után az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én. MTI/Illyés Tibor
