Magyar Péter: Magyarország konstruktív partner lesz Európában
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz - mondta Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
A kormányfő Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte: "ott leszünk, amikor meg kell oldani a feladatokat", legyen szó akár az új MFF-tárgyalásokról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a versenyképességről vagy külpolitikai kérdésekről.
Kitért rá: "megnyertük ezt a választást, nem is kicsit, hanem nagyon". Mint mondta, 1990 óta soha nem volt ekkora részvétel a magyar választásokon, soha egyetlen kormány sem kapott ekkora felhatalmazást, mint most ez a kormány.
Ugyanakkor egy ekkora felhatalmazás, egy ekkora többség óriási felelősséggel jár, és óriási elvárásokkal is találkozik. Nemcsak Magyarországon óriásiak az elvárások, hanem szerte Európában
- fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy "még mindig a németek szívében él" 1989 és Magyarország szerepe a vasfüggöny lebontásában, a határok megnyitásában. Jó, hogy az akkori Magyarország hozzá tudott járulni legalább egy kis részben Németország újraegyesítéséhez - tette hozzá.
Megjegyezte: Lengyelország és Ausztria után Németország, Magyarország természetes szövetségese lett a harmadik hivatalos látogatásának célja.
Üdvözölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját "már újra egy szabad és valóban szuverén európai országban ünnepelhetjük".
Magyar Péter a német kancellárt is meghívta október 23-ára, a 70. évforduló megünneplésére.
A magyar kormányfő nem tett arra ígéretet német partnerének, hogy mindig mindenben egyet fognak érteni, kiemelte azonban, hogy Friedrich Merz is tudja, a brüsszeli, az európai működés a kompromisszumokról szól.
Vállalta, hogy ha kompromisszum, döntés születik az Európai Unióban, azt Magyarország igyekszik átültetni és betartani. "Biztos, hogy lesznek hosszú vitáink, de szerintem ez így normális: őszintén, megbízható partnerként tárgyalni egymással, akár bilaterálisan, akár európai szinten" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Németország a legfontosabb külföldi befektető Magyarországon, mind az export, mind az import tekintetében. A két ország éves kereskedelmi mérlege 67 milliárd euró, és szerencsére folyamatos növekedést mutatnak a német befektetések, sok tízezer magyar embernek adnak munkát a német cégek - sorolta.
"Büszkék vagyunk a német cégek által végzett munkára, és örülünk, ha minél többen jönnek. Büszkék vagyunk arra, hogy rengeteg magyar ember és magyar cégek is járulnak hozzá Németország fejlődéséhez a munkájukkal, a tudásukkal" - értékelt.
Kiemelte: a német befektetések és a magyar tudás együtt fantasztikus dolgokra lehet képes, akár a kutatás-fejlesztés, akár a védelempolitika terén, akár más területen.
Ígéretet tett arra, hogy le fognak ülni a legnagyobb német befektetők képviselőivel meghallgatni őket is, mint a magyar befektetőket és más külföldi befektetőket is, hogy mi az, ami jó a jelenlegi helyzetben és mi az, amin lehet javítani, mivel lehet hozzájárulni ahhoz, hogy még több befektetés érkezzen.
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy erősödjön a politikai, a kulturális és a gazdasági együttműködés a két ország között - szögezte le.
Német partnerével beszéltek energiaforrásokról, energiafüggetlenségről is - mondta el a magyar miniszterelnök, megerősítve: az új magyar kormány mindent el fog követni, hogy a lehető legtöbb irányból, helyről tudja beszerezni az energiaforrásokat, egyrészt az energiabiztonság, másrészt az ár miatt.
Magyar Péter megerősítette, hogy tárgyalások folynak - egyelőre technikai szinten - Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól.
Eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak. Reméljük, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak - értékelt.
Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.
Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, nem egy extra dolog. Az alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat
- szögezte le.
Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban - hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy június 23-án V4 miniszterelnöki csúcsot tartanak Budapesten, amelyre elfogadta a meghívását Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök is.
Jelezte: a miniszterelnöki csúcson javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését. Mint mondta: javasolni fogja, hogy hívják meg Ausztriát, Németországot vagy akár Horvátországot, Szlovéniát, Romániát is, és "építsünk egy erős Közép-Európát közösen".
Hozzátette: ez infrastrukturális, gazdasági és kulturális együttműködést jelent.
Magyar Péter kérdésre válaszolva elmondta: a megbeszélésen a német kancellárral egyetértettek abban, hogy az eddiginél is több német cég és befektető jönne örömmel Magyarországra, a bővítéseket azonban eddig akadályozta a magyar gazdaságot és politikai életet is átszövő "óriási mértékű korrupció".
Magyar Péter jelezte a kancellárnak, hogy a Tisza-kormány egyik "top prioritása a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás, a nyomozóhatóságok munkájának, függetlenségnek a visszaadása".
Megjegyezte: nagy részben erről szól az Európai Bizottsággal kötött politikai megállapodás is a Magyarországnak járó 16,4 milliárd euróról, hogy az Integritás Hatóság hatásköreit megerősítik.
Egy másik kérdésre válaszolva megismételte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban - ahogy többször egyértelműen fogalmaztak - Magyarország alapvető elvárása, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség kulturális, nyelvi és egyéb jogait rendezni tudják.
Ez egy előfeltétel, de "nem kell ezen szerintem sokat rugózni, mert várhatóan és remélhetőleg a megállapodás közel van" - fogalmazott.
Ugyanakkor megerősítette: Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába az új magyar kormány alatt sem.
Magyar Péter egy a köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdésre közölte: "az az ember panaszkodik most külföldön", akinek két éven át elnökként a magyar nemzet egységét kellett volna megtestesítenie, a magyar demokratikus államrend működése felett kellett volna őrködnie, az elesetteket kellett volna segítenie. Ehelyett Sulyok Tamás "végignézte azt, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt több ezer magyar gyermeket tesznek tönkre pedofil rémek gyermekotthonokban", végignézte, hogy "Orbán Viktor felhasználja a titkosszolgálatokat", és megpróbálja tönkretenni a legnagyobb ellenzéki pártot - fogalmazott.
Azt is mondta: az államfő végignézte, hogy "orosz ügynökök járnak el a magyar választási kampányban", és hogy őt, aki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője volt, két éven át nem engedték be a magyar közszolgálati televízióba, "viszont reggeltől estig hazudtak rólam, hazudtak a pártunkról, hazudtak a családtagjaimról, a gyerekeimről, a szüleimről".
Magyar Péter kitért rá: a köztársasági elnök akkor is hallgatott, amikor Orbán Viktor "a nemzeti ünnepünkön magyarok millióit nevezte poloskának, eltaposandó rovarnak". Végignézte, hogy Orbán Viktor hogyan teszi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává Magyarországot - tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta: "egy ilyen ember jobban teszi, hogyha hallgat és nem külföldre jár panaszkodni".
Megjegyezte: az egyik legfontosabb választási ígéretük az volt, hogy ha megkapják a kétharmados felhatalmazást az alkotmányozó többséggel, "akkor ezeket a bábokat, akik cserben hagyták, elárulták a hazájukat és a magyar demokráciát és jogállamot, eltávolítjuk".
Magyar Péter azt is mondta:
Magyarország támogatja Németország pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltendő ideiglenes tagságra.
Arról is beszélt: annak idején minden állami támogatás nélkül, óriási ellenszélben alapítottak egy mozgalmat, amellyel két évvel később, 700 település meglátogatása után a valaha volt legnagyobb többséggel megnyerték a választást. A politikának az emberről kell szólnia, meg kell hallgatni az embereket, ezért kaptak óriási bizalmat a magyaroktól, ami óriási felelősséget is jelent - vélekedett Magyar Péter.
Borítókép: Berlin, 2026. június 2. Magyar Péter miniszterelnök (b) és Friedrich Merz német kancellár a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten a berlini kancellárián 2026. június 2-án. MTI/EPA/Filip Singer
