A kormány döntött arról, hogy az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot - közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón.

A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, az uniós pénzek hazajöjjenek.

Elmondta:

Emlékeztetett: a helyreállítási tervet, amelyet korábban már egyszer a korábbi magyar kormány benyújtott, de mára elavult és végrehajthatatlan, jövő hétre véglegesíteni kell annak érdekében, hogy az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács és a Pénzügyminiszterek Tanácsa még a nyári hónapok folyamán el tudja fogadni.

Ezek a folyamatok együttesen vezetnek majd el oda, hogy minden akadály elhárul az elől, hogy az Európai Bizottság a forrásokat felszabadítsa és azokat le is hívjuk augusztus végéig - közölte.

Jelezte azt is:

Vitézy Dávid hangsúlyozta, számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, és a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is bekerül abba a törvénycsomagba, amely jövő héten kerül az Országgyűlés elé.

Kifejtette: a cél, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni nyomozás folytatását. A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja - jelezte a tárcavezető.

Kitért arra is: a bizottság egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, amelyből kétféle is van Magyarországon. Vannak olyanok, amelyek felsőoktatási intézményeket tartanak fenn, egyetemeket működtetnek, és vannak egyebek, például amelyek ménesbirtokokat tartanak fenn - mutatott rá.

Elmondta még: a kormány azt javasolja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe.

A tárcavezető ismertette: ezt két ütemben hajtanák végre. A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való visszakerülésre. Állami körbe az a vagyon kerül vissza, ami állami vagyon is volt - szögezte le. Ez egy nagyon komoly vagyonvisszaszerzési lépés lesz a magyar kormányzat részéről - hangsúlyozta, és megjegyezte: ezzel az uniós források hazahozatalához szükséges egyik mérföldkövet is teljesítik és a magyar közérdeket is szolgálják.

A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében egy olyan javaslatcsomaggal élnek, amely a különböző átláthatósági szabályokat - a kuratóriumok újraválasztását, az összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat - ezekre az alapítványokra is kiterjeszti már 2026-tól, de a szerkezeti, szervezeti átalakulást 2027. augusztus 31-i határidővel rendeli el - közölte Vitézy Dávid.

Jelezte, az alapítványi forma megmaradna még egy évig, és utána a felsőoktatási szakemberek, a minisztérium összefogásában találnák azt meg, hogy melyik egyetemnél milyen működési forma a célravezető. A kormány ez ügyben nem hozott olyan döntést, hogy egyetlen egy működési formát tartana elképzelhetőnek, szakmai munkát kért a miniszterelnök az oktatási tárcától.

Vitézy Dávid beszámolt arról is, hogy a kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását, "és ezt nekünk kell elvégezni" .

Az átvilágítás kiterjed a beruházás közbeszerzésére, valamint arra is, hogy milyen módon és ki határozta meg azt, hogy amerikai dollárban fizetik a magyar kivitelező céget - ismertette a tárcavezető.

Vitézy Dávid közölte: kezdeményezni fogják azt is, hogy a Budapest-Belgrád-beruházás minden dokumentumát a nyilvánosság megismerhesse.

Kifejtette, ehhez a kínai fél együttműködésére is szükség van, hiszen egy nemzetközi szerződésen alakul a beruházás, de a kormány döntött arról is, hogy ezt a kezdeményezést hivatalosan is a külgazdaságért felelős miniszterrel közösen megtegye.