Kormányszóvivői tájékoztató: a diák- és a babaváró hitellel, a fővárossal és az egészségüggyel kapcsolatos döntéseket hozott a kormány
A diákhitelstop és a babaváró hitel visszafizetési moratóriumának meghosszabbításáról és 3,6 milliárdos kórházi hűtésrekonstrukciós programról is döntött kormány szerdai ülésén. A főváros október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére. Erről a Magyar Péter miniszterelnök és a kormányszóvivők tájékoztattak csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón.
Történelmi jelentőségű jogszabálynak nevezte a kedden benyújtott jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot Szondi Vanda kormányszóvivő a kabinet előző napi ülésén hozott döntéseiről tartott tájékoztatón.
Hangsúlyozta:
a csomag óriási lépés afelé, hogy Magyarország teljesítse a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az uniós források minél előbbi felszabadításához.
Megjegyezte: 16,4 milliárd euróról, azaz mintegy 6000 milliárd forintról van szó, ami "már rég itt lehetne az országban", de a kifizetést befagyasztotta az Európai Unió, mert az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni az ehhez szükséges, 2022 óta nyilvános szupermérföldköveket, amelyek alapvetően az átláthatóság növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szóltak.
A csomagban csak erre vonatkozó intézkedések szerepelnek; a migráció, Ukrajna és gender-kérdések nem kerültek szóba a tárgyaláson és a feltételek között sem szerepeltek – közölte a kormányszóvivő.
Mint mondta,
az átfogó és sok törvényt módosító csomag szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, valódi jogköröket ad az Integritás Hatóságnak, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, szélesebb közadat-nyilvánosságot biztosít, szigorítja a közpénzek és támogatások ellenőrzését, valamit erősíti a korrupcióellenes és átláthatósági garanciákat.
Magyar Éva kormányszóvivő elmondta: Vitézy Dávid újabb gyanús ügyre bukkant minisztériumában, mégpedig a mohácsi Duna-híd beruházására, ezért a kormány az ügy teljes körű felülvizsgálatával és azzal bízta meg a tárcavezetőt, hogy tegyen racionális javaslatot a projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatára.
Elmondta: korábban a Duna Aszfalt kapott megbízást a kétszer kétsávos híd megépítésére, eredetileg 381 milliárdos keretösszeggel; az előző kormány annak ellenére döntött így, hogy a megvalósíthatósági tanulmány sem tartotta indokoltnak ezt a méretet.
Hozzátette: időközben a hídhoz vezető út tervét is kétszer két sávosra bővítették, a keretösszeget 76 milliárddal megemelték, majd – a piacon nem jellemző módon - 20-ról 98 százalékra növelték a kifizethető előleget és két nappal a választás előtt kiutaltak mintegy 100 milliárdot a cégnek.
Köböl Anita kormányszóvivő jelezte: kezdeményezték a rendkívül szigorú kriptovaluta-szabályok enyhítését, mert úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben felesleges jogalkotás történt, ráadásul az ügyben az év elején uniós kötelezettségszegési eljárás indult.
Szondi Vanda tájékoztatott: a kormány hatályon kívül helyezte a nemzeti hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló kormányhatározatot. Az intézményvezetők feladata, hogy gondoskodjanak az eltávolításáról.
Köböl Anita közölte:
a kormány döntött a jelenleg is fennálló, június végéig élő diákhitel kamatstop meghosszabbításáról év végéig. A rendelet célja, hogy a 2024. december 31-ig keletkezett szerződésállomány szabad felhasználású hallgatói hitelek kamatának emelkedését megakadályozza. A kormány ezt a döntést is társadalmi egyeztetésre bocsátja.
Magyar Péter hozzátette, amikor 2022 márciusában saját kérésére leköszönt az intézmény vezetésétől, akkor a jelenleg 9,65 százalékos kamat 1,99 százalék volt, ezzel a "történelmi mélypontját érte el".
Jelezte, a kormány utasítja a gazdasági és energetikai miniszteren keresztül a diákhitelt kezelő Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás lehetőségeit és költségeit, valamint a Diákhitel Központ működési költségeit és haladéktalanul járjon el, hogy jelentősen csökkenthető legyen a kamat.
Köböl Anita tájékoztatott arról is:
a kormány módosította a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, hogy ne csak a szűrést végző orvos, hanem a kezelőorvosok is hozzáférhessenek az adatokhoz.
A változtatás célja, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek azokhoz az egyébként szenzitív, védett adatokhoz, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egészségügyi döntések meghozatalát a várandós nők és a születendő gyermekek érdekében.
Magyar Péter miniszterelnök hozzátette: míg 5-6 évvel ezelőtt évente egy-két csecsemő született szifiliszfertőzötten, addig az utóbbi években évente több mint 10 csecsemő meghalt és nagyon sok csecsemő súlyos állapotba került azért, mert a szülészorvos nem tudta előre, hogy az édesanyja fertőzött.
Köböl Anita közölte:
a kormány döntött a babaváró hitel visszafizetési moratóriumának további meghosszabbításáról, "egy további intervallummal".
Ismertette: a Pénzügyminisztérium vállalja, hogy kidolgoz egy enyhébb, de jogkövető magatartást tartalmazó feltételrendszert.
Jelezte:
a kölcsönt az elmúlt hét évben 270 ezren vették igénybe, a babaváró párok egyötödénél nem teljesült a gyermekvállalás, számukra a hitel piaci hitellé alakulna át és az addigi kamattámogatást egy összegben kellene visszafizetni.
Köböl Anita kitért arra is, az előző kormány moratóriumot hirdetett, amelynek határidejét folyamatosan tolta maga előtt, az utolsó határidő június végén járna le. Ezt a határidőt a kormány a pénzügyi tárca javaslatára újabb intervallummal meghosszabbítja.
A kölcsönforma 24 700 ezer szerződést, 182 milliárdos hitelállományt jelent - jelezte.
Felidézte a hitelt érintő kritikákat, például azt, hogy mi történik a házastárs egyik tagjának halála, válás és egyéb egyedi élethelyzetek esetén, amikre a keretrendszer eddig nem tért ki. Ezekre is tekintettel lesznek - mondta és jelezte: a döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják.
A főváros október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére - jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő. Budapestnek a jövő héten 37 milliárd, július közepén pedig további 12 milliárd forintot kellene befizetnie
- mondta.
A cél, hogy tartós megoldás szülessen a főváros anyagi helyzetének a rendezésére, ezért tárgyalások kezdődnek a fővárosi önkormányzat és a kormány között. Ugyanakkor Magyar Éva hangsúlyozta: a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
Kitért arra is, hogy korábban nyolc önkormányzat kapott haladékot, ebből öt már teljesítette fizetési kötelezettségét és befizette tartozását.
Magyar Éva a Tisza Párt képviselői által benyújtott, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, és általában az óriásplakátok használatának korlátozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán kiemelte: a kormány teljes mértékben egyetért azzal, hogy a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében gátat kell szabni a politikai reklámoknak.
Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámokat a kormány álláspontja szerint be kell tiltani, mert azok csak fokozzák a magyar társadalom megosztottságát, és az emberekben félelmet keltenek
- jelentette ki.
A kormány egyetért azzal is, hogy az utak mentén látható, a településképet rontó plakátszennyezés ellen is fel kell lépni, függetlenül az óriásplakátokon látható hirdetés tartalmától - közölte.
Hozzátette: a kormány még az eredeti törvényjavaslatnál is szigorúbban lépne fel, és lakott területen belül egyáltalán nem engedélyezné óriásplakátok kihelyezését. Így belterületen csak az utcabútorokon és a tömegközlekedési járművek megállóiban maradhatnának hirdetések, de a részletszabályokról, például a leszerelési határidőkről még lesznek egyeztetések az érintett szakmai szervezetekkel.
A kormány döntött a kórházi hűtésrekonstrukciós programról, amely egy több mint 3,6 milliárdos javítási és fejlesztési programot jelent
- jelentette be Köböl Anita.
A kormány célul tűzte ki az elavult kórházi hűtési rendszerek ütemezett, teljes körű megújítását, a megváltozott időjárási körülményekhez való alkalmazkodás, és a betegbiztonság javítása érdekében - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Köböl Anita a beruházásokról elmondta: megjavítják a Szent László kórház hibás folyadékhűtőjét. Új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc kórházba. Helyreállítják a Bajcsy-Zsilinszky kórház hőszivattyúit, javítják a Szent Imre kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.
A 3,6 milliárd forintos javítási és fejlesztési program mások mellett kiterjed a miskolci központi kórház elavult folyadékhűtőire, korszerű épületautomatika rendszer építésére, és Győrben, Kaposváron, az Országos Onkológiai Intézetben, a Honvéd Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórházba is lesznek fejlesztések - ismertette.
Hozzátette:
országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részletek biztonságos működését szolgálják.
Magyar Éva arról is beszámolt, hogy az uniós helyreállítási alapból finanszírozott lakossági napelem pályázatok június 15-én lejáró elszámolási határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány. Ezt a programot még 2021-ben indította az előző kormány, és több esetben jellemzően az előző kormány mulasztásai miatt a mai napig sem zárultak le a pályázatok - jegyezte meg.
Magyar Péter miniszterelnök azt hangsúlyozta:
a kormány éjjel-nappal azon dolgozik, hogy minél hamarabb hazahozhassák azokat az uniós forrásokat, amelyeket minden más tagállam már megkapott, "hogy ne hiteleket kelljen felvenni, mint az előző kormány alatt", hanem valódi, esetleg vissza nem térítendő forrásokkal lehessen megtenni a szükséges fejlesztéseket.
Jelezte: több tucat intézmény érintett a klímafelújítási és -fejlesztési projektben.
Szólt arról is: a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetőjével folytatott szombati megbeszélésen elhangzott, hogy miközben a kórházak működtetésével kapcsolatos feladatokat rendszeresen odaadták az ebből a piacinál magasabb profitot kivevő NER-közeli cégeknek, "folyamatosan sok tízmilliárd forinttal alul tervezték ennek a szervezetnek a költségvetését", majd a felhalmozódott adósságot év végén részben kipótolta a kormány.
Magyar Péter megjegyezte: 2024-ben szinte semmilyen forrást nem biztosított a kormány a kórházi klímák karbantartására, fejlesztésére, és az idei évre sem terveztek forrást e célra, miközben "a lopásból eredő fáradalmakat" pihenték ki jachtozással.
A most rendelkezésre bocsátott 3,6 milliárdról úgy nyilatkozott: az "arra lesz talán elég, hogy óriási leállások ne legyenek a műtőkben", és ne kelljen nagy számban sürgős műtéteket elhalasztani, mint az történt az előző években.
Magyar Péter elmondta: közép-hosszútávú stratégiát kértek a KEF-től, amely megmutatja, mennyi pénzre van szükség az eszközök állapotának szinten tartásához, a fejlesztésekhez, rekonstrukciókhoz és a klímával még nem rendelkező, de azt mindenképpen igénylő területek klímával felszereléséhez.
Közölte: arra utasította a szakminisztert és a KEF vezetőjét, hogy gyorsítsák fel a részben uniós forrásból, mintegy 60 milliárd forintos összegből zajló, több tucat kórházat érintő szigetelési programot.
A miniszterelnök azt hangsúlyozta: nem elfogadható, hogy az ellenzéki pártok nem ismerik el korábbi felelősségüket, nem vonják le a konzekvenciákat, nem kérnek bocsánatot, és most sem állnak a magyar emberek mellé a korrupcióellenes intézkedések támogatásával, ehelyett "képzelt ellenségekkel, szellemekkel harcolnak", átverve megmaradt válaszóikat.
Magyar Péter szólt arról is: június 18-19-én részt vesz az Európai Tanács brüsszeli ülésén, és minden területen a magyar érdekeket képviseli, "ha kell, nagyon keményen".
Azt is szeretném előre jelezni, hogy nem megyek ki kávézni, de talán nem is fognak kiküldeni kávézni. De ha véletlenül ez mégis eszükbe jutna, akkor is bent fogok maradni - jegyezte meg.
Hozzátette:
zajlik a június 23-i visegrádi miniszterelnöki csúcs előkészítése; a tanácskozást Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban rendezik.
Felidézte: szeretné az együttműködést régi szintjére emelni és kiterjeszteni más államok bevonásával.
Megemlítette: vissza fogják hozni az Európai Tanács ülései előtt rendezett V4 egyeztető fórum intézményét, hiszen korábban bevett volt, hogy az országcsoport tagjai egyeztettek és lehetőség szerint közösen léptek fel olyan komoly kérdésekben, mint a költségvetés vagy a migráció ügye.
Magyar Péter megemlítette: a brüsszeli csúcs idején tárgyal Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, a cél az, hogy "baráti-szövetségesi" legyen a magyar-szlovák viszony.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről szólva "történelmi eredménynek" nevezte a miniszterelnök, hogy pár hét alatt sikerült óriási előrelépést elérni a magyar közösség nyelvhasználati, kulturális és politikai jogai terén.
Hozzátette: jelenleg is zajlanak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatandó tárgyalásának előkészületei. Kijelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy "Beregszász benne legyen a programban", hogy más település is helyet kap-e, az külön megállapodás részét képezi.
Szeptember elején tudja a pénzügyminiszter jó esetben a parlament elé terjeszteni a 2026-os felülvizsgált, módosított költségvetést - közölte Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón az MTI kérdésére.
Köböl Anita kormányszóvivő ismertetése szerint jelenleg is folyamatosan zajlik az idei költségvetés felülvizsgálata, aminek a határideje június 30., és augusztus 31-ig van közzétételi kötelezettségük.
Úgy fogalmazott: egy elég hányattatott sorsú költségvetést hagyott rájuk az előző kormány, ennek a feldolgozása nem történhet egyik pillanatról a másikra.
Közölte azt is:
nagyjából október közepe tájékán fogja a kormány nyilvánosságra hozni a jövő évi költségvetési tervet. Nagyon körültekintőek a Pénzügyminisztériumban, és úgy fognak a nyilvánosság elé állni, hogy azt teljes vállszélességgel a 2027-es évre vállalni tudják
- hangsúlyozta.
Egy másik, a témában érkezett kérdésre válaszolva jelezte: még mindig azt látják, hogy a költségvetési hiány akár hét százalék is lehet.
Megemlítette: ellentétben az év első harmadával májusban már szufficites volt a büdzsé, hozzátéve, ez a hónap jellemzően jobb számokat szokott produkálni. Hangsúlyozta, hogy a naponta kiderülő "elképesztő pazarlások", pénzszórások leállítása jelentősen javíthatja a költségvetés helyzetét.
Magyar Péter közölte: a jövő évi költségvetésbe betervezik a vagyonadót, aminek alapja a vagyon, nem annak növekménye lesz, noha álláspontja szerint ezt is be lehetne számítani ebbe a közteherbe.
Az MTI másik kérdésére, hogy mennyiben befolyásolja az Integritás Hatóság elnöke ellen zajló eljárás azt, hogy az IH hatáskörének jelentős bővítését kezdeményezik, és erről egyeztetnek is a hatósággal, Szondi Vanda kormányszóvivő azt közölte, hogy a kormánynak semmi köze nincs ahhoz, hogy ki ellen milyen eljárás folyik. A hatalmi ágak szétválasztása mostantól fokozottan érvényben lesz, tehát nekik ehhez nincs közük - rögzítette.
Magyar Péter miniszterelnök úgy értékelt: ez egy jel, hogy működnek a nyomozó hatóságok és működik az igazságszolgáltatás. Aláhúzta: nem egyeztetést kezdeményeznek az Integritás Hatósággal, az Országos Bírói Tanáccsal, Bírósági Hivatallal vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, hanem megküldik nekik a törvénycsomagot, mivel ez jogszabály szerint kötelességük. Ha van észrevételük, akkor azokat megküldhetik írásban a kormány számára - jelezte.
Maga a törvénycsomag nem egy személyhez kötődik, hanem egy intézményhez, és nem is csak egyhez, mert a kekvákról, egyetemekről, rengeteg mindenről szó van a 110 oldalas jogszabálycsomagban - hangsúlyozta a kormányfő.
"Mi megyünk előre, nekünk az a legfontosabb, és szerintem a magyar embereknek is, hogy haza tudjuk hozni ezeket a pénzeket" - fogalmazott, hozzátéve: aki bármilyen bűncselekményt elkövetett, legyen az egy fideszes vagy óellenzéki polgármester, vagy akár az Integritás Hatóságnak a vezetője, az pedig majd felel ezért a magyar igazságszolgáltatás előtt.
Az Integritás Hatóság vezetőjének vagy helyetteseinek jogviszonyának bírósági határozatban történő megszüntetésére vonatkozó kérdésre Magyar Péter úgy válaszolt: ha valamilyen oknál fogva "bukik" az Integritás Hatóság vezetője, a teljes vezetőség megy vele.
A kormányfő megjegyezte:
az Integritás Hatóságnak eddig nem volt sok jogköre, de most egy, a korrupcióellenes közdelem középpontjává váló "szuperhatóság" lesz, eddig nem látott jogosítványokkal, ezért rendkívül fontos, hogy a közbizalom meglegyen.
Magyar Péter kérdésre válaszolva közölte: háttéregyeztetéseket folytatnak arról, hogy mennyire ésszerű és milyen banki többletköltségeket okozhat az a korábbi kormányhatározat, amely idén év végéig kötelezi a bankokat arra, hogy minden 500 és 1000 fő közötti településre ATM-eket telepítsenek. Megjegyezte: amikor országjáráson volt, akkor sokaktól kapott olyan megjegyzést: jó, hogy lesz a faluban bankautomata, most már csak egy olyan bankkártya kellene, amin van pénz.
Hozzátette: sokak szerint azért sem ésszerű a szabályozás, mert rengeteg kistelepülésen nincs olyan hely - sem bolt, sem kocsma - ahol az emberek el tudnák költeni a felvett pénzt.
Magyar Péter a vagyonnyilatkozati szabályok adattartalmának esetleges bővítésére vonatkozó kérdésre azt mondta: eddig sem a tartalommal volt a baj, hanem azzal, hogy bárki, bármit beírhatott a vagyonnyilatkozatába, ennek nem volt következménye.
Rogán Antal volt Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterre és Lázár János volt építési és a közlekedési miniszterre utalva megjegyezte: ha valaki úgy ébredt föl, hogy ő egy feltaláló és beírta a vagyonnyilatkozatába, hogy ebből havonta 25 millió forintot kap, vagy 47 ingatlant szerepeltetett a nyilatkozatában, akkor senki nem kérdezte meg, hogy ez valóban így van-e vagy hogy miből szerezte ezeket a vagyonelemeket.
Hozzátette:
a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát szintén nem vizsgálta senki. A most javasolt módosítások szerint viszont az Integritás Hatóság betekinthet majd ezekbe is, és ha valaki szándékosan tévesen vagy hamisan tölti ki a vagyonnyilatkozatát, akkor egyrészt elindul egy megfosztási eljárás, a hatóság kezdeményezheti miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők, de más tisztviselők, bírók, ügyészek mandátumának megszakítását is, illetve akár kétéves börtönbüntetéssel is büntethető lenne az, aki szándékosan hamis információkat tüntet fel
- ismertette.
Magyar Péter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kapcsán elmondta: harmincvalahány van Magyarországon, amelyek nem egyetemhez köthetők, azok augusztus 31-én megszűnnek és visszakerülnek az állam tulajdonosi joggyakorlásába. Azok, amelyek egyetemeket tartanak fenn, viszont csak 2027 augusztus 31-ig kerülnek vissza széleskörű szakmai társadalmi egyeztetés után, hogy továbbra is elláthassák feladataikat.
A kekvák kuratóriumi vezetőinek a miniszterelnök azt üzente: szeretnék elkerülni, hogy "kifosszák" az alapítványokat, ezért ne hozzanak semmilyen döntést, amely hátrányosan érintené a kekvák által kezelt vagyont, mert többezer milliárd forintról van szó.
Megerősítette: Balásy Gyula cégeit nem veszi át az állam, "majd a hatóságok elvégzik a munkájukat".
A kormányfő arról is beszélt: reményei szerint egy-másfél héten belül be tudják nyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal megalakításáról szóló törvényjavaslatot.
Magyar Péter jelezte: a vagyonadó bevezetését is támogatta a kormány, több opciót vizsgáltak. Ez több országban is jól működik, évente 300-600 milliárd forintot lehetne beszedhető belőle
- tette hozzá.
Várhatóan legkésőbb október végéig elfogadják majd a törvényt, így 2007 január elsejétől már élhet a jogszabály. Mivel legnagyobbrészt céges tulajdonrészek után fogják fizetni - de lesznek ingatlanok, és egyéb tulajdonok is - Magyar Péter azt szeretné, ha a 2025 év végi cégértékek számítanának a 2026 májusáig beadott beszámolók szerint az adó alapjának.
A kormányfő hangsúlyozta: a vagyonadóval a valódi társadalmi felelősségvállalás a cél.
A miniszterelnök nemmel felelt a kérdésre, hogy döntött-e a kormány az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának kivezetéséről. Jelezte: egyeztetnek az önkormányzatokkal, mivel közép és hosszú távon is működőképes megoldást keresnek, ami biztosítja, hogy az önkormányzatok el tudják látni a törvényes feladataikat és tudjanak fejleszteni is. Ugyanakkor figyelembe kell venni a költségvetés helyzetét is. Jelezte: szerinte nem lesz teljes kivezetés, és az önkormányzatok sem erről beszélnek, hanem akár lépcsőzetes csökkentésről.
Arra kérdésre, hogy az uniós források hazahozatala során számol-e forrásvesztéssel a kormány a nagyon szűkös határidők miatt, Szondi Vanda kormányszóvivő hangsúlyozta: minden centet haza akarnak hozni.
Magyar Péter azt mondta:
a kormány és az Európai Bizottság tisztviselői is mindent megtesznek, hogy Magyarország megkapja a teljes, 16,4 milliárd euró uniós forrást, majd hozzátette: nap mint nap sok mindennek kell ahhoz megtörténnie, hogy minimalizálják a forrásvesztés kockázatát.
Magyar Péter úgy fogalmazott: "csodálatos hollywoodi történet lenne", ha valóban minden forrást határidőben le lehetne hívni.
Azt mondta: még a legfejlettebb intézményrendszerrel rendelkező, a források lehívására évekkel rendelkező tagállamoknál is történnek szabálytalanságok, határidő mulasztások, ami miatt vagy ki sem fizet egy részt az Európai Bizottság, vagy utána visszaszedi a pénzt szabálytalanság miatt.
"De induljunk ki a legjobból, mi megtesszük a tőlünk telhetőt", az egész kormány, az államigazgatás jelentős része és a diplomaták is ezen dolgoznak. Hozzátette: azt vette észre, hogy az európai intézmények, elsősorban bizottság tisztviselői is ezen dolgoznak, és arra kaptak politikai utasítást, hogy kövessenek el mindent, hogy Magyarország megkapja ezt a pénzt.
Megjegyezte: nyilván, ha "a másik oldalon történik valami hiba", azért nem tudnak felelősséget vállalni, de mindent el fognak követni, hogy ne legyen forrásvesztés.
Egy másik kérdésre Magyar Péter azt közölte: most azokról a pályázatokról kell dönteni, amelyeknél szorít az augusztus 31-i határidő, mert a cél az, hogy "hogy ne járjunk úgy, mint az előző kormány". Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy szakmailag és pénzügyileg igazolható módon vigyék végig ezeket a folyamatokat.
Rengeteg pénzt kell majd visszafizetnie ennek a kormánynak, és persze a magyar embereknek az előző kormány trehánysága miatt, negligenciája miatt, a jogszabályok be nem tartása miatt, a piaci verseny kiiktatása miatt - jegyezte meg.
Borítókép: Budapest, 2026. június 11. Magyar Péter miniszterelnök a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón 2026. június 11-én. Mellette Köböl Anita, Magyar Éva és Szondi Vanda kormányszóvivők (b-j). MTI/Hegedüs Róbert
