Teljesen átszerveznék a közmédia intézményrendszerét
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét, megszüntetné a jelenlegi közalapítványi-MTVA-s modellt, különválasztaná a rádió-televíziós közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet, új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hozna létre.
A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők által jegyzett dokumentum szerint a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejönne a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolná az új közszolgálati médiacégek felett.
Az MTVA beolvadna a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az így létrejövő társaság neve Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. lenne. Ez vinné tovább a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat.
A javaslat szerint újra létrejönne az önálló MTI Nonprofit Zrt., vagyis a nemzeti hírügynökséget külön közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként állítanák vissza.
Változás továbbá, hogy a jelenlegi MTVA helyett létrejönne a Sajtóalap, amely nem a közmédia működtetését, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok és "az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek" támogatását szolgálná.
A törvényjavaslat indokolásában az áll: a közszolgálati médiának kiemelt szerepe van a hiteles tájékoztatásban, a nemzeti kultúra és önazonosság közvetítésében, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítésében.
Ezeket a feladatokat a 2010 utáni közmédia nem látta el megfelelően
- tették hozzá.
A dokumentumból kiderül, hogy az új tulajdonosi-felügyeleti szervként létrejövő Független Közmédia Testület kilenc tagból állna: hatot jelölnének parlamenti képviselőcsoportok - fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki frakciók -, hármat pedig médiaszakmai szervezetek.
Kitérnek arra is, hogy nem lehetne tag olyan személy, aki az előző öt évben párttisztséget viselt, pártdelegált volt, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.
A testület feladata az lenne, hogy megválassza a vezérigazgatókat, döntsön a felügyelőbizottságokról, könyvvizsgálókról, ellenőrizze a gazdálkodást, jóváhagyja a nagyobb szerződéseket, és évente rendeljen független szakértői tartalmi auditot a tevékenység értékelésére.
Rögzítették ugyanakkor, hogy a testület nem határozhatná meg a műsorok tartalmát, a műsorszerkezetet, nem vonhatna el vagyont, és nem adhatna utasítást a vezérigazgatóknak a munkáltatói jogköreik gyakorlására.
Újítás az MTI önállóságának visszaállítása is: külön nonprofit részvénytársaságként, saját vezérigazgatóval, önálló feladatkörrel, külön költségvetési bontással működne az MTI, amelynek feladata lenne hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről.
Az MTI-nek a parlamenti pártokról, más pártokról, civil szervezetekről, a kormányról, közigazgatási szervekről, önkormányzatokról, bíróságokról és ügyészségekről is tájékoztatnia kellene.
Előírnák az MTI-nek, hogy az országos (budapesti és vármegyei) tudósítói hálózat mellet legyen tudósítói hálózata a Kárpát-medence magyarlakta területein, továbbá tartson fenn külföldi tudósítói hálózatot is az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően.
A törvényjavaslat újrafogalmazza a közszolgálati média alapelveit.
Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak és médiatartalom-szolgáltatásnak pártatlanul, kiegyensúlyozottan kell minőségi információkat nyújtania, függetlenül kell működnie a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől, és működésének alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása.
A közszolgálati működés alapelveit a Közszolgálati Charta részletezné.
A társadalmi felügyeleti szervként működő Közszolgálati Tanács évente értékelné a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és ha nem fogadja el azt, javasolhatná az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
A benyújtott dokumentum szerint nyílt pályázaton választanák ki a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. vezérigazgatóit.
Kizáró ok lenne, ha valaki az előző öt évben miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester, párttisztségviselő vagy más pártpolitikai szereplő volt - derül ki a szövegből, amely az MTI vezérigazgatójának legalább tíz év szakmai gyakorlatot és öt év vezetői tapasztalatot írna elő.
A javaslat a Médiatanácsot öttagú testületté átalakítaná, két tagot a kormánypárti oldal, kettőt az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnököt pedig nyílt szakmai pályázattal választanák ki. A Médiatanács elnöke egyben az NMHH elnöke is lenne, őt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki öt évre
- írták.
Az új szabályozás szerint a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI költségvetését három évre szóló önálló törvényben állapítaná meg az Országgyűlés. Első alkalommal a 2028-as évtől lenne ilyen hároméves költségvetési törvény. A javaslat közszolgálati hozzájárulással számol: ezt az állam fizetné, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás vételére alkalmas készüléket használó háztartások száma alapján.
Az MTVA helyére a Médiatanács által kezelt Sajtóalap kerülne, amelynek feladata már nem a közmédia fenntartása lenne, hanem a médiapiac támogatása.
A javaslat elfogadásához kétharmados többség kell, és a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
A hatálybalépéssel megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány, megszűnne a Közalapítvány kuratóriumának megbízatása, a Médiatanács elnökének és tagjainak megbízatása, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA vezérigazgatójának vezető tisztségviselői megbízatása.
Borítókép: Budapest, 2026. június 9. Magyar Péter miniszterelnök felszólal a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 9-én. MTI/Bruzák Noémi
