Aranykonvoj - Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki
Gyanúsítottként hallgatta ki az úgynevezett aranykonvoj ügyben Hajdu János volt rendőr altábornagyot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt vezetőjét jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozás keretében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn az MTI-t.
A megalapozott gyanú szerint a TEK főigazgatója 2026. március 4-én eligazítást tartott - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérése alapján - az úgynevezett aranykonvoj ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek. Meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, nagy mennyiségben amerikai dollár- valamint euróbankjegyeket, továbbá befektetési aranytömböket szállító gépjárműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni.
A főigazgató azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint látást akadályozó textília alkalmazásával elő kell állítani - idézték fel.
A nyomozó ügyészség a TEK főigazgatójával 7 rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte. Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett. A gyanúsított szabadlábon védekezik
- olvasható a közleményben.
Emlékeztettek arra: a TEK hivatásos rendőrei 2026. március 5-én 13 órakor az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén a két ukrán pénzszállító autó személyzetét kiszállították, a hét ukrán állampolgárt a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, majd fejükre a szemek eltakarása céljából - a rendeltetésszerű használattól eltérően a függőleges tengely mentén mintegy 180 fokkal elforgatott - kámzsát húztak. A műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította.
A nyomozás adatai szerint a főigazgató utasítására a NAV pénzügyőrei által megkezdett szemlét fel kellett függeszteni, mert a gépjárműveket, illetve az ukrán személyeket a TEK objektumába előállították. A TEK-nél készült jelentések szerint az előállítások lényegében 2 órán belül megszűntek, mert a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ukrán állampolgárokat a NAV részére átadták.
Hajdu János ugyanakkor tudomással bírt arról - folytatták -, hogy a jelentésekben foglaltakkal ellentétben a NAV az előállított személyeket nem vonja büntetőeljárás hatálya alá, hanem tanúként hallgatják ki őket, és a személyi szabadságuk felett tényleges rendelkezési jogot a NAV nem gyakorolt, továbbra is a TEK őrzésében maradtak.
A főigazgató azt is tudta, hogy a pénzügyőrök többször kérték, hogy az általuk tanúként már kihallgatott ukránokról vegyék le a bilincset, illetőleg azt is jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek, azonban a személyi szabadságuktól való megfosztást a TEK főigazgatója továbbra is fenntartotta, annak ellenére, hogy azt a NAV - mint eljáró nyomozó szerv - nem korlátozta - állapították meg.
A TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a pénzszállítást végző személyeket - eljárásjogi helyzetüket tekintve tanúkat - személyi szabadságuktól legalább kilenc órára - az idegenrendészeti eljárásban elrendelt előállításig - jogalap nélkül megfosztották. Mindezt a sértettek sanyargatásával hajtották végre, mert a bilincs kényszerítő eszközt - még az alvás idejére is - szükségtelenül, míg a látást akadályozó textilt a rendeltetésszerű használattól eltérően az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták, amely ezáltal a fogvatartással szükségszerűen együtt járó testi, lelki szenvedésénél lényegesen nagyobb szenvedést okozott - ismertették.
A tájékoztatás szerint az ügyészség vizsgálta, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések indítványozásának törvényi feltételei Hajdu János esetében fennállnak-e. Azt állapította meg, hogy a gyanúsított esetében a kényszerintézkedések elrendelésének nincs oka. A bűnismétlés a szolgálati viszonya megszűnésével már nem jöhet szóba, nincs adat arra, hogy kivonná magát az eljárás alól, továbbá a bizonyítás megnehezítése szintén nem alapos ok
- sorolták.
Ugyanis a gyanúsított hónapok óta tisztában van - a közéletben és a médiában is széles körben tárgyalt - nyomozással, így az összebeszélés, bizonyítékok eltüntetése a gyanúsítást követően már nem reális veszély - fogalmaztak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak, továbbá az ügyészségi tájékoztatás minden esetben követő jellegű, ezért - figyelemmel a büntetőeljárás eredményességére - a rendelkezésre álló bizonyítékokról és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről további tájékoztatás nem adható.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a nyomozó ügyészség továbbra is minden szükséges nyomozati intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik, annak érdekében, hogy akik a büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekményt követtek el felelősségre vonásra kerüljenek.
Az eddigi eljárásban a nyomozó ügyészség a tényállás megállapítás érdekében adatgyűjtést és iratbeszerzést végzett, valamint több mint 30 személyt hallgatott ki tanúként, ezt követően gyanúsították meg a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját - olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
