OGY - Igazságügyi miniszter: az alaptörvény módosítása újabb lépés az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen - jelentette ki Görög Márta igazságügyi miniszter az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.
A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.
Értékelése szerint az elmúlt 16 évben az államszervezet különböző intézményei és szereplői működésük során nem önálló alkotmányos szerepfelfogásuknak megfelelően jártak el, hanem döntéseikben és mulasztásaikban egyaránt ugyanazon központi politikai akaratot érvényesítették, és kiválasztásuk kizárólag az azonos politikai többség akaratán alapult, egyes esetekben személyre szabott jogalkotás útján nyerték el megbízatásukat.
Ennek eredményeként az alkotmányos intézményrendszerben olyan személyi és intézményi függőségi viszonyok alakultak ki, amelyek a hatalommegosztás, a személyes és intézményi autonómia érvényesülését jelentősen korlátozták.
Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.
Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát.
Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette: az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.
A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése, hiszen, bár elméletben egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek.
Szerinte ez biztosítja, hogy a népképviseletben az új tapasztalatok és nézőpontok az alkotmány erejénél fogva tudjanak érvényesülni. Úgy vélte: a Magyarországon a becsontosodott struktúrák megbontása csak ilyen pozitív diszkriminációs intézkedéssel lehetséges a jogállami helyreállítás szellemében.
A bírósági igazgatást érintő módosításokkal kapcsolatban kifejtette: a jövőben a bíráknak közvetlen beleszólásuk lesz az Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve a Kúria elnökének jelölési folyamataiba, így lehetetlenné téve a kormányzati motivációjú választás lehetőségét. Jelezte: az intézményi megújulás és függetlenség erősítése érdekében hat évre módosítják az OBH, illetve a Kúria elnöki mandátumának idejét.
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos szabályozásról szólva elmondta: a javaslatban foglalt reform - a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása, a 9 éves mandátum, az elnökválasztás régi-új szabályai, illetve a hatásköri korlátozások megszüntetése - együttesen jelentik a testület függetlenségének, a hatékony alkotmánybíráskodásnak a helyreállítását.
Jelezte: a javaslat a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, mert a közpénzek magánvagyonná alakítása, a piaci verseny torzítása, nemzeti erőforrások pazarlása azonnali beavatkozást igényel.
Közölte: a javaslat visszanyúl a rendszerváltáskor kialakított konszenzushoz, visszaállítja a megye elnevezést, ezzel szimbolikusan előre jelezve a modern területi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás sürgető reformját. A fegyveres szerveket érintő szabályozás területén a javaslat megszünteti az Országgyűlési Őrséget és visszaállítja az Országgyűlés elnökének hagyományos fegyelmi jogköreit - jelezte.
A Költségvetési Tanács a továbbiakban nem gyakorolhat vétójogot a költségvetés elfogadása tekintetében, jelentősen megerősítve a mindenkori kormánytöbbség költségvetési felelősségét
- emelte ki.
Szerinte a hatalomgyakorlás demokratikus jellegének megteremtését szolgálja a sarkalatos törvények tárgykörének csökkentése is, a minősített többséggel elfogadott szabályok ugyanis szükségtelenül széles körben korlátozzák a mindenkori, alkotmányozó többséggel nem rendelkező kormányokat abban, hogy a közhatalmat megfelelő módon gyakorolják.
Az alaptörvény tizenhetedik módosításával az alkotmányozó hatalom arra is ígéretet tesz, hogy megkezdődik az átfogó, széles szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmányozási folyamat, emellett a javaslat helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet - összegzett Görög Márta.
Borítókép: Budapest, 2026. július 7. Szavaznak a képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 7-én. Az első sorban szemben Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Görög Márta igazságügyi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Kürtös László Antal, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (b-j). MTI/Bruzák Noémi
