A kormány benyújtotta az NVVH létrehozásáról szóló törvényjavaslatot
A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán azt írta: "Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt."
A Miniszterelnökség az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, hogy a javaslat értelmében a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz - emelték ki.
A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, mentelmi joggal - derül ki a közleményből. Hozzátették, hogy a négy elnökhelyettesből három ügyész lesz.
Külön felhívták a figyelmet arra, hogy az NVVH vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot.
A hivatal elnökének éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlésnek - jelezték.
A felsorolt hatáskörökből kiderül, hogy az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Emellett munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit, a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.
Az NVVH létrehozását indokolva úgy fogalmaztak, hogy még a legkonzervatívabb becslések szerint is harmincezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben, pedig ez a pénz az infrastruktúra, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztését is szolgálhatta volna.
"Ehelyett magánvagyon lett belőle, ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek. A közvagyonból nem az ország gyarapodott, hanem annak elrablói" - írták. Hozzátették, hogy "ezt az évtizedes folyamatot nemcsak a közpénztolvajok működtették. A magyar állam kifosztásához tisztességtelen ügyvédek, könyvelők, strómanok és politikai bábok asszisztáltak".
Kiemelt társadalmi elvárásnak nevezték, hogy az államhoz visszakerüljön az állam tulajdona. A kormánynak pedig eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa, ezért hoz létre egy olyan szervezetet, amely feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket, a jövőben pedig megvédi a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást - áll a közleményben.
Borítókép: Budapest, 2026. május 12. Esküt tesznek a miniszterek az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 12-én. Középen Görög Márta igazságügyi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter (b-j). MTI/Illyés Tibor
