Frissült
2026. július 22., szerda 9:34

Magyar Péter: tízéves vasúti fejlesztési program indul megközelítőleg 3500 milliárd forintból

Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot - jelentette be Magyar Péter szerdán, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató budapesti sajtótájékoztatón. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a "nagyon régen nem látott" közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.

Tízéves vasúti fejlesztési program indul megközelítőleg 3500 milliárd forintból
Budapest, 2026. július 22. Magyar Péter miniszterelnök és Magyar Éva kormányszóvivő a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón a Rákospalota-Újpest vasútállomáson 2026. július 22-én. Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot. MTI/Kovács Márton

A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalot-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter azt mondta, a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési, hanem nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy, meghatározza egyebek között az ország, a vidéki térségek versenyképességét, a munkaerő mobilitását, az egész ország gazdasági teljesítményét, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatait is.

Elmondta, szeretnék, ha a vasútfejlesztés nemzeti ügy lenne, hiszen az ország történetében mindig azok az időszakok jelentették a legnagyobb fejlődést, amikor a vasút fejlesztése "nemzetépítő programként" valósult meg.

Rámutatott, Európa országaiban mindenhol egyre nagyobb teret kap a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztéseknél is kiemelt a szerepe. A vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett - hangsúlyozta.

Magyar Péter azt mondta, nem az utas hiányzik, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére.

Kitért arra, hogy az elmúlt években a közép-európai térségben is egyre nagyobb verseny alakult ki a vasútfejlesztés terén. Eközben Magyarországon az utóbbi években Lázár János volt közlekedési miniszter, mintha ellenségnek tartotta volna a vasutat - közölte, úgy folytatva, a kormánynak most az a feladata, hogy ezt a versenyt hátrányból megnyerje, "kanyarban előzzünk, de óvatosan".

Elmondta, a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, elképesztő problémát jelent az infrastruktúra és a gördülőállomány elöregedése.

Hozzátette, a gördülőállomány átlagéletkora 43 év, majdnem olyan idős, mint amilyen ő. A további problémák közé sorolta, hogy a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, hogy a teljes magyar vasúti pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.

Tízéves vasúti fejlesztési program indul megközelítőleg 3500 milliárd forintból
Budapest, 2026. július 22. Magyar Péter miniszterelnök (k), Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Magyar Éva kormányszóvivő a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón a Rákospalota-Újpest vasútállomáson 2026. július 22-én. Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot. MTI/Kovács Márton

A miniszterelnök hangsúlyozta: a program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű, utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.

A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg.

Az első pont a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.

A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása - mondta, hozzátéve, hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.

A negyedik pont a partnerség Budapesttel - mondta, kiemelve, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés - ismertette a miniszterelnök.

Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét. A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén - mondta, példaként említve a V4-ek gyorsvasúthálózatának a kiépítését.

Tízéves vasúti fejlesztési program indul megközelítőleg 3500 milliárd forintból
Budapest, 2026. július 22. Magyar Péter miniszterelnök (k), Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Magyar Éva kormányszóvivő a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón a Rákospalota-Újpest vasútállomáson 2026. július 22-én. Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot. MTI/Kovács Márton

A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások - közölte hangsúlyozva, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kialakítása, a lassújelek és a késések minél gyorsabb felszámolása, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások kialakítása, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.

Magyar Péter úgy összegzett: nem egy-egy beruházás megvalósítása a cél, hanem egy tényleg korszerű, megbízható és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, egy olyan hálózaté, amely valóban versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.


Borítókép: Budapest, 2026. július 22. Magyar Péter miniszterelnök (k), Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Magyar Éva kormányszóvivő a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón a Rákospalota-Újpest vasútállomáson 2026. július 22-én. Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot. MTI/Kovács Márton

Tisza-kormány
Magyar Péter
A Magyar Távirati Irodát 1881-ben alapították. Működését az Országgyűlés biztosítja.

Ha szeretne többet látni, regisztráljon az mti.hu-ra!

Minden regisztrált felhasználó 10% értékű levásárolható kupont kap az MTVA TV Maci-boltban!

Ha szeretne még több tartalmat látni, látogassa meg a hirado.hu oldalát!