Emlékeztetni kell magunkat, hogy mi a feladatunk: olyan jelent, olyan jövőt és olyan társadalmat építeni a következő nemzedékeknek, amely soha nem felejti el a holokauszt tragédiáját és azt az utat, amely oda vezetett - mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a porajmos áldozatai és üldözöttei emlékére szervezett vasárnapi megemlékezésen, Budapesten.

Tarr Zoltán a roma holokauszt emléknapján a Holokauszt Emlékközpontban tartott rendezvényen arról beszélt, hogy a több millió meggyilkolt és "megannyi rettegve, bújtatva élő" fiatal, idős, csecsemő, zsidó, roma ember szenvedése és felesleges halála olyan seb a világ testén, amely soha nem fog beforrni és amelynek fájdalma meghatározza az érintett családok, közösségek identitását, generációról generációra öröklődő terheit.

- fogalmazott a miniszter, hozzátéve, a magyar társadalom és nemzet egységét az adja, ha nem felejtjük el az áldozatokat.

A holokauszt rémségeire való emlékezésben augusztus másodika egy kitüntetett mérföldkő, ugyanis 82 évvel ezelőtt az auschwitz-birkenaui haláltáborban háromezer cigány származású embert gyilkoltak meg - hangsúlyozta Tarr Zoltán, majd úgy fogalmazott: "az odaveszett édesanyákra, édesapákra, gyermekekre és idősekre emlékezünk a mai napon, de gyászoljuk azt is, amit az áldozatok adhattak volna nekünk: a tudást, a tehetséget, az élet szeretetét".

Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriuma és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta, "a porajmos áldozatai arra emlékeztetnek bennünket, hogy a közöny öl, a törődés pedig életet ad".

Emlékeztetett arra, hogy a romákat már az 1920-as években is súlyos atrocitások érték, majd a nácik hatalomra jutása után a fajelmélet és az antiszemita törvényalkotás a romákat is üldözötté tette, ezt követően pedig a Harmadik Birodalom által megszállt Lengyelország területén létesített haláltáborokba szállították őket.

A Holokauszt Emlékközpont fontos célkitűzése, hogy a roma holokauszt történetét kutatási szinten is feldolgozza - emelte ki Grósz Andor, hangsúlyozva, hogy az intézményben látható, Az emlékezet útján - A roma holokauszt narratívái és lenyomatai című időszaki kiállítás komplex módon vezeti be a látogatót a különböző cigány közösségek porajmos tapasztalatába.

Radnóti Zoltán főrabbi arra hívta fel a figyelmet, kevés szó esik arról, hogy Auschwitz nagyon "sokszínű" volt, hiszen sok színnel jelölték meg a kivégzendő embereket: többek között a romák barna, a zsidók sárga, a politikai foglyok piros, a melegek rózsaszín jelet kaptak csíkos ruhájukra.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Szervezett deportálásuk Németországi táborokba az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte. A történészek ötvenezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.