Az Európai Unió helyreállítási alapjából származó források teljes, 10 milliárd eurót kitevő összegének hazahozataláról beszélt a közlekedési és beruházási miniszter pénteken Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. Vitézy Dávid a teljes autópálya-koncesszió felülvizsgálatának fontosságát is hangsúlyozta.

A miniszter elmondta: a helyreállítási alap forrásait Magyarország éveken keresztül "az Orbán-kormány korrupcióellenes intézkedéseinek hiánya miatt és a szükséges jogszabályalkotások hiánya miatt" nem kaphatta meg, és a Tisza-kormány egyik első és legfontosabb lépése az volt, hogy újra jelentkeztek Brüsszelben, hogy a magyarok kapják meg azt, ami jár nekik.

Hangsúlyozta: egyetlen eurócentről sem mondunk le, azt a 10 milliárd eurót, amelyet az uniós helyreállítási alapból vállaltunk hazahozni, haza is szeretnénk hozni.

Közölte:

Kiemelte: most már a projektek több mint fele abban a szakaszban van, hogy a mérföldkő teljesült, így a dokumentációt benyújthatják, tehát azt igazolják, hogy ténylegesen megtörténtek a szükséges beruházások, projektek, intézkedések. A fennmaradó részben pedig a véghajrában vagyunk - tette hozzá.

Megjegyezte: gyakorlatilag minden ágazatban a legkülönfélébb döntéseket kell ahhoz meghozniuk, hogy a pénz az egyes ágazatok fejlesztéseire az előírt ütemben megérkezzen.

Kiemelte: a kormányzat 2030 végéig összesen 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitásra ír ki pályázatot, ami jelentős előrelépés ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások hozzájárulhassanak Magyarország energiabiztonságához.

A tárcavezető kifejtette: már a korábbi kormány is vállalta, hogy a szélenergiát kiterjeszti Magyarországon, de most, hogy az uniós pénzeket ténylegesen hazahozzák, ezeket a korábbi vállalásokat teljesíteni kell.

Azt mondta: megjelenik egy kormányrendelet, amely megszabja a kereteit annak, hogy miként zajlik a szélenergiával kapcsolatos pályáztatás. Megjelenik továbbá Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendelete, amely kijelöli azt az úgynevezett 25 könnyített térséget Magyarország területén, ahol a könnyített engedélyezési eljárások érvényesek a szélenergia vonatkozásában. Emellett augusztus 31-ig kiírják azt a pályázatot, amelyen 700 megawattnyi új kapacitásra, szélerőmű telepítésére kaphatnak forrást a vállalkozások - sorolta.

Közölte: olyan helyszíneken lehet pályázni, ahol egyrészt a hálózati csatlakozás lehetősége megvan vagy rövid időn belül biztosítható, és ahol a természeti adottságok rendelkezésre állnak, továbbá ahol azok a védőzónák nem érvényesülnek, amelyeket a jogszabály előír. Így például madarak vonulási útvonalain, kiemelt természetvédelmi övezetekben, lakott területek 700 méteres közelében, honvédelmi létesítmények közelében tilos szélerőműveket telepíteni.

Elmondta: a miniszterelnöknek az az elvárása, hogy biztosítani kell azt, hogy a helyi közösségek, amelyek térségben ilyen erőművet telepítenek a következő években, ennek minél inkább az előnyét lássák. Úgy kell alakítani például az adószabályozást, hogy minél nagyobb mértékben helyi adófizetők legyenek a szélerőmű-telepítő társaságok - magyarázta. Hozzátette: fontos, hogy a szélenergiát előállító cégek minél inkább motiváltak legyenek arra, hogy megállapodásokat kössenek a helyi közösségekkel és nekik valamilyen kedvezményes, hosszú távú megállapodás útján biztosítsanak energiát.

Úgy vélte,

- mutatott rá.

Vitézy Dávid a teljes autópálya-koncesszió felülvizsgálatának fontosságát is hangsúlyozta.

Példaként az M6-os autópálya Dunaújváros és az érdi tető közötti szakaszát említette, amelynek üzemeltetését a 22 éves koncesszió októberi lejártát követő 11 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségének adta volna a területért akkor felelős tárcavezető egy olyan eljárásban, ami "a közpénzekkel való gazdálkodás legalapvetőbb szabályainak sem felelt meg".

Közlése szerint az új cég háromszoros áron, 149 milliárd forintért végezte volna el a feladatot, míg a régi koncesszorral és a Magyar Közúttal jelenleg is folyó tárgyalások során az eredeti ár alá tudott menni a kormány.

A miniszter hangsúlyozta: a kormányváltás után egyetlen számítást, ajánlatkérést, a döntést alátámasztó dokumentumot sem találtak az üggyel kapcsolatban.

Hozzátette: megállapították, hogy "jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan volt" a koncessziós megrendelés, ugyanis mind az akkori tárcavezető, Lázár János, mind helyettes államtitkára hatáskör hiányában járt el.

Jelezte: nem kívánják az előző kormányzat által kijelölt koncesszort a szakasz üzemeltetésére igénybe venni.

Vitézy Dávid kiemelte: a cél az, hogy a meghatározott minőségi szinten a legolcsóbb legyen az autópálya-működtetés. Megemlítette: minden autópálya-koncesszióval kapcsolatosan rendelkezésükre álló információt megosztanak a nyomozóhatóságokkal.

A Wekerle Sándor lakásépítési programról szólva a miniszter jelezte: lakosságarányosan Ausztriában és Lengyelországban négyszer, Csehországban és Romániában is több mint kétszer annyi lakás épül, mint nálunk, az építések lassulása tovább növeli az árakat, elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban és az egyetemi, gazdasági központokban.

Megemlítette: az utóbbi években a reálbérek növekedésének duplája volt a lakásdrágulás üteme, és a helyzetet súlyosbítja az is, hogy jelentős a kollégiumi férőhelyhiány, így az egyetemisták fele a bérlakáspiacra szorul.

Hozzátette: a korábbi kormányzat kifejezett célja volt, hogy a bérlakások támogatása helyett a saját tulajdon felé mozdítsa el a rendszert, majd kijelentette, ez "egy röghöz kötési politika része", hiszen fékezi a települések közötti költözés jelentette társadalmi mobilitást.

Vitézy Dávid úgy nyilatkozott, "a térséghez képest rendkívül elmaradott állapotban van" az ország lakáspiaca.

Mint mondta, a rendszerváltás idején a piacra bízták az ingatanszektort, miközben Nyugat-Európában a közszféra szerepet vállalt e téren, akár támogatási, akár városszabályozási programokkal.

Példaként Ausztriát hozta, amely Európa leginkább beavatkozó állama e téren.

Igenis, van keresnivalója a közszférának a lakáspiacon - jelentette ki a tárcavezető, fontosnak nevezve, hogy az uniós helyreállítási alap forrásaiból új, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek épüljenek. Közlése szerint 550 millió euró "elérhető és megvan" erre a célra, ami a költségek ötödét fedezi, a többire piaci finanszírozást kell bevonzani.

Vitézy Dávid arra a kettősségre hívta fel a figyelmet, hogy míg a fővárosban támogatások nélkül is működik az ingatlanfejlesztés, így Budapesten leginkább az urbanisztikai minőség emelése irányába kell "eltéríteni" a projekteket, vidéken a beruházások létrejötte a tét az alacsonyabb értékesítési árak miatt, ezért "a piac mai logikáján nagyon nehezen jönnek létre" ott újabb ingatlanfejlesztések.

Elmondta, ilyen fejlesztések elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok barnamezős területein, fejlesztendő zónáiban várhatók.

Fontos cél az ilyen beruházásoknál, hogy azok a lehető legenergiahatékonyabbak és tömegközlekedéssel a lehető legjobban megközelíthetők legyenek.

Kiemelte a Diákváros projektjét, amelyet elmondása szerint a kormány szeretne újjáéleszteni. Felidézte: a korábbi kormány ezt a beruházást leállította, a telket kijátszotta a kínai Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak, aztán a Fudan Egyetem elleni budapesti önkormányzati és helyi tiltakozás hatására a kormány elállt a beruházástól, de továbbra is egy közérdekű vagyonkezelő alapítványban hagyta a telkeket.

Ezt a vagyonkezelő alapítványt most a kormány felszámolja, augusztus végére a telkek és a Diákváros tervei a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek át - jelezte.

Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

A miniszter szólt a kiemelt beruházások átvilágítási rendszerének felülvizsgálatáról is. Emlékeztetett: több ezer kiemelt beruházás van Magyarországon, ezeket most tételesen átvilágítják.

Hangsúlyozta: fontos a lakásépítés, de az Otthon Start programhoz kapcsolódó rendeleteket korábban úgy alkották meg, hogy azok a Fidesz-közeli vállalkozók minél nagyobb hasznát szolgálják.

Példaként az újpalotai óriáslakóparkot említette, amelynek legnagyobb hitelezője a magyar állam, amely még a kereskedelmi hitelekhez is garanciát adott, ráadásul a kiemelő rendeletnek köszönhetően szinte semmilyen építési szabályt nem kellett betartani.

Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte.

Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten.

A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni.

A visszavonás érinti például a törökbálinti téglagyár, a XIII. kerületi Láng gépgyár, a balatonvilágosi Club Aliga, a tihanyi kastélyszálló, a sukorói Fiatalokért Központ, a margitszigeti teniszstadion, a soroksári-gyáli logisztikai központ, a józsefvárosi Pázmány Campus és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ beruházásait is - sorolta.

Emlékeztetett arra is, hogy minden akkumulátoripari beruházás kiemeltként valósult meg Magyarországon, a "kettős mércének", a kivételezésnek azonban vége van - hangsúlyozta.

A kormány ezentúl ügyel arra, hogy a környezetvédelmi szabályok megsértése esetén a kiemelő rendelet alkalmazását a környezetvédelmi jogsértés megszüntetéséig, de legalább 6 hónapra felfüggesztik - közölte.

A miniszter szavai szerint első körben a CATL debreceni gyárára, a Samsung gödi gyárára és az SK iváncsai gyárára terjeszti ki ezt a szabályt a kormány, de már dolgoznak azon, hogy a további akkumulátoripari beruházások kapcsán is beépítsék ezt a kiemelő rendeletekbe.

Mindez nem jelenti azt, hogy az érintett üzemek nem csinálhatnak semmit, nem cél a működés ellehetetlenítése, cél azonban a környezetvédelmi szabályok betartatása - mondta el Vitézy Dávid.

kormányszóvivő tájékoztatón Szondi Vanda kérdésre válaszolva közölte, eddig 770 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt, 31 ezer bejelentés alapján.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem a végleges adat; a károk bejelentésének határidejét az agrártárca pénteken meghosszabbította augusztus 31-ig.

Elmondta, ez a szám jelentősen nagyobb, mint a 2022-ben összességében bejelentett aszálykár. Megjegyezte, 2022-ben az évszázad aszályának nevezték az akkori szárazságot.

Úgy fogalmazott, a szaktárca nem számít sok jóra. A szántóföldi növények hektáronkénti hozama 10-20 százalékkal maradt el az elmúlt öt év átlagától - tette hozzá.

Vitézy Dávid egy kérdésre közölte, az M6-os autópálya-koncesszió ügyében tárcája várhatóan feljelentést tesz.

Szólt arról is, hogy a magyar állam az autópálya-koncessziós szerződését háromszor módosította, volt köztük olyan, ahol "nagyon nehéz tetten érni a magyar közérdeket". Kifejtette, az ukrajnai háborúra hivatkozva háborús költségnövekményeket érvényesített a koncesszor, azaz a pénzügyi kockázatait a magyar állam átvállalta.

Az elődje, Lázár János felelősségét firtató kérdésre azt mondta, a volt miniszter felelősségét a nyomozóhatóságoknak kell megvizsgálnia.

A miniszter megköszönte mindenkinek az együttműködését a paksi fenékküszöb építésénél. Nem válogatnak politikailag aközött, hogy kinek a kövét fogadják el - hangoztatta. Elmondta, a felajánlást követően a Duna Aszfalttal is felvették a kapcsolatot a Védelmi Igazgatási Hivatal munkatársai, a cég rendelkezésre bocsátotta a mohácsi Duna-híd építésénél használt bárkákat.

A Paks II. beruházással kapcsolatban elmondta, az egész beruházás átfogó vizsgálata zajlik. Kitért arra, hogy "sok ezer éven belül nem várható eseményként" azonosították a mostani vízszintet, ezért a dokumentációt újra kell gondolni.

Vitézy Dávid az MTI kérdésére a vasútfejlesztési tervekről közölte: ha megrendelés van, akkor a kapacitások vissza tudnak épülni, nem aggódik amiatt, hogy az lenne a vasútfejlesztés akadálya, hogy nincs elég géplánc. Sokat kell dolgozniuk ugyanakkor azért, hogy a beruházói oldalon rendet csináljanak, mert a vasútépítésben leépült Lázár János ideje alatt a képesség, a létszám, a csapat, amely képes Magyarországon ilyen beruházásokat létrehozni - fogalmazott. Hozzátette: vissza kell építeni a képességeket, hogy minél előbb professzionális és felkészült beruházóként tudják megkezdeni a vasút fejlesztését.

Ugyancsak az MTI kérdésére beszélt arról is, hogy kiválasztás alatt áll a MÁV új igazgatósága, és ameddig ez nem történik meg, addig miniszterként ő látja el ezt a feladatot.

Vitézy Dávid az Otthon Start program felülvizsgálatával kapcsolatban elmondta: önmagában azzal, hogy fiatalok első lakásvásárlását kedvezményes támogatott hitellel segíti a kormány, nincs gond, és a programnak ezt az érdemi célját érdemes fenntartani. Ugyanakkor a programnak voltak olyan mellékhatásai is, amelyek visszaéléseket, kizárólag befektetési célú lakásvásárlásokat ösztönöztek, így nem az eredeti közpolitikai célt szolgálják - vélekedett. Hozzátette: ezért szükséges a program felülvizsgálata, és ezt a felülvizsgálatot a Pénzügyminisztérium végzi.

A miniszter közölte: mi sem bizonyítja jobban, hogy a főváros számíthat a kormány támogatására, mint az, hogy a kormány konkrét, visszavonhatatlan forrást biztosított metróépítésre, "ennél jobban kevés dolog tudja azt bizonyítani, hogy milyen mértékig elkötelezett" a kormány Budapest fejlesztése mellett.

Kifejtette: a 3-as metró orosz gyártója nem működik együtt a BKV-val abban, hogy a klimatizáláshoz szükséges hozzájárulásokat megadja úgy, hogy ez ne okozza a garancia elvesztését, kivéve, ha rajta keresztül rendelik meg a klímát. Ezt viszont a szankciók miatt nem lehet megtenni - magyarázta. Hozzáfűzte: jelenleg alapvetően nem pénzhiány okozza a problémát.

Megjegyezte: "őrült hiba volt" klíma nélkül megrendelni a szerelvényeket.

Kérdésre válaszolva a miniszter úgy nyilatkozott: a HÉV-vonalak szintbeli kereszteződéseinek átalakítása szerepel a kormányzat tervei között, és erre uniós forrás is igénybe vehető, ugyanakkor vannak Budapesten olyan pontok, ahol nem lehet kiváltani a jelenlegi megoldást.

Közlése szerint ezeken a helyeken a meglévő átjáró szélesítésében és a lezárások rövidebbé tételében gondolkodnak. Azt is jelezte: a gödöllői vonal esetében csak az átalakítás tervezésének elvégzésére van mód, ott "akkora rombolást végzett" az előző kormányzat.

Vitézy Dávid elmondta: szeptember elejéig tölthetik ki a polgárok a közlekedés átalakításával kapcsolatos kérdőívet; azt kérte, hogy addigra mindegyik kérdésben készüljön el a jogszabálytervezet. Kijelentette, az e-rollerek ügye olyan terület, "ahol gyorsan be kell avatkozni".

Közölte: a kormány azért döntött úgy, hogy eláll a szerződéstől a zuglói beruházás kapcsán, mert a projektcég nem teljesítette az úgynevezett zárási követelményeket. Az elállásnak számos jogkövetkezménye van, ezeket egytől egyig érvényesíteni fogják - jelentette ki.

Megjegyezte: ebből nyilván per lesz, ez már látszik a nyilvánosságban látható válaszokból.

A miniszter úgy nyilatkozott, nagy dilemma volt, hogy a korábbi kormányzati időszakban elkészült, vagy meg is pályáztatott projektek közül mit emeljen be a kabinet a helyreállítási terv keretében finanszírozni kívánt körbe. Mint mondta, nem lehetett mindent "alapból gyanúsnak" tekinteni.

Közölte: minden szükséges közbeszerzési auditot megcsinálnak, de nem lehet kizárni, hogy az előző kormány tevékenysége miatt vita alakul ki, azt "teljesen kizárni nem lehet". Ez a kockázat nem nulla - jelentette ki a tárcavezető.