Paks - Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, már emelkedett a vízállás
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, miközben a Duna fő ágában folyamatos apadás tapasztalható - közölte a miniszterelnök szombat délelőtt Pakson, az atomerőmű hidegvizes csatornája mellett tartott sajtótájékoztatón.
Magyar Péter hangsúlyozta: a beavatkozás nélkül vasárnap éjjel olyan alacsony lenne a Duna vízállása, hogy a még két üzemelő turbinából egyet le kellene állítani, később pedig teljes leállás jönne. Ezt akadályozzák meg a bárkák elsüllyesztésével és a fenékküszöb építésével - mondta.
"A célunk, hogy megőrizzük a két üzemelő turbina működését, és a fenékküszöb építésével elérjük a Duna vízszintjének olyan mértékű duzzasztását, hogy fokozatosan, üzembiztosan visszakapcsolhassák a turbinákat" - jelentette ki a kormányfő.
A Duna vízszintjének emelését célzó paksi beruházás megkezdéséről szerdán döntött a kabinet a beérkezett tervek, a várható vízállási adatok és az ismert meteorológiai előrejelzések alapján - ismertette a kormányfő. A munka két részből áll:
egy fenékküszöb kialakításából, amelyhez 145 ezer köbméter követ használnak fel, valamint két, egyenként 80 méteres bárka egymás mellé állításából, rögzítéséből, beforgatásából és irányított süllyesztéséből.
Magyar Péter elmondta, a vízállás mínusz 120-122 centiméter körül alakult a térségben. Az előrejelzések szerint vasárnap éjszaka, hétfő hajnalban a Duna főágában mínusz 132 centiméterre csökkenhet a vízállás, amelynek elérése esetén a még működő két turbina egyikét le kellene állítani.
A vízügyi előrejelzések alapján öt-hat nap múlva akár mínusz 140 centiméterig is süllyedhet a vízállás, ami az atomerőmű teljes leállását irányozná elő - közölte. "Ezt mindenképpen meg kell akadályoznunk és meg is fogjuk akadályozni" - jelentette ki. Felidézte: néhány héttel korábban néhány milliméteren múlt, hogy végül nem kellett leállítani a paksi atomerőművet.
Az erőmű nyolc turbinája összesen 2000 megawatt teljesítményre képes, jelenleg azonban két turbina üzemel, mintegy 500 megawatt teljesítménnyel - ismertette. Paks tartós leállása "óriási érvágás" lenne a magyar gazdaságnak, a vállalatoknak, a lakosságnak és a költségvetésnek is - tette hozzá.
A szakemberek több megoldási lehetőséget is megvizsgáltak. Felmerült az atomerőmű hidegvízcsatornájának elzárása szárnyfalakkal vagy kövekkel, valamint a víz szivattyútelepekkel történő duzzasztása is - számolt be Magyar Péter.
Az Országos Atomenergia Hivatal és a hatóságok ezeket a nukleáris biztonság szempontjából rossz megoldásnak tartották - mondta. Hangsúlyozta: "a legeslegfontosabb hazánk nukleáris biztonságának a fenntartása", ezért ezeket a javaslatokat elvetették, és a szakemberekkel a fenékküszöb megépítése mellett döntöttek.
Hasonló munkára legutóbb 1995-ben, Dunakilitinél került sor, akkor azonban könnyebb helyzetben, hosszabb tervezéssel és kivitelezéssel - idézte fel a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, "a Duna nekünk most csak pár napot adott".
A munkálatok jól, a tervek szerint és egyre gyorsuló ütemben haladnak - tájékoztatott. A nap folyamán mintegy ötezer tonna kő érkezik Paksra és Dunaszentbenedekre, a munka pedig egyszerre folyik a Duna két oldalán - tette hozzá.
Magyar Péter ismertetése szerint a két bárka Mohácsról érkezett, a vízügyi szakemberek pedig két napja dolgoznak a szükséges kotráson, rögzítésen és irányba állításon. Szombat reggel megkezdődött az irányított, monitorozott és ellenőrzött süllyesztésük, első lépésben mintegy 20 centiméterrel.
A miniszterelnök nemzeti ügynek nevezte a beruházást, amely szerinte teljes nemzeti összefogást kíván. Több száz honvéd, rendőr, vízügyi szakember, vállalkozó, ipari búvár, mérnök és tervező dolgozik együtt a munkálatokon - emelte ki.
Sajnálatosnak és sokatmondónak nevezte Magyar Péter, hogy sem a volt miniszterelnök, sem más parlamenti pártok vezetői nem fogadták el a meghívását az erőmű működését biztosító beruházás bemutatására. Közölte: tudomásuk szerint mindegyikük külföldön nyaral ezekben az órákban.
Hozzátette: "maguktól nem ajánlottak segítséget (…), nem hívtak fel egy teljes nemzeti összefogásra (…) dezinformációval, hazugságokkal árasztották el az internetet" és próbálták félrevezetni a honfitársaikat.
Magyar Péter szólt arról is, milyen kérdéseket tett volna fel Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, ha elment volna Paksra. Egyebek mellett megkérdezte volna tőle, miért nem indult el a 2018-as rekordalacsony vízállás után a paksi vízkivételi és szivattyúrendszer szakemberek által javasolt fejlesztése, amely közlése szerint 10 milliárd forintból a jelenleginél is alacsonyabb dunai vízállás mellett biztosította volna a paksi atomerőmű teljes működőképességét.
A kormányfő megkérdezte volna azt is, miért nem vizsgálták és készítették elő korábban a fenékküszöb megépítésének lehetőségét, valamint "miért és hogyan jutott oda Magyarország 16 év kormányzás után, hogy két 80 méteres bárka elsüllyesztését és vészforgatókönyveket kell előkészíteni Paks működőképességének a fenntartásához". Arra is választ várt volna, miért nem készült olyan stratégiai tartalék vízkivételi rendszer, amely történelmi aszály idején is képes lenne kiszolgálni mind a négy paksi blokkot.
A miniszterelnök azt is megkérdezte volna, miért nem készült fel Magyarország energiarendszere arra, hogy Paks termelése időlegesen jelentősen visszaeshet, és miért nem épült ki elegendő energiatároló kapacitás. Végül azt kérdezte volna Orbán Viktortól, hogy Magyarország energiabiztonságát valóban nemzeti ügynek tartja-e, és ha igen, miért nem ment el Paksra.
Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a kezdeti kapacitások kialakítása után szombatra ütemterv szerint halad a Duna vízszintjét emelő beruházás, azonban hiány van kőszállító teherautókból.
Elmondta, egy időben 80-100 teherautó közlekedik a Duna mindkét partján a bányák és a deponálóhelyek között, ezek két-három tengelyes, acélplatós, nyerges járművek. A munkavégzés a nap 24 órájában zajlik.
Kádár Pál köszönetet mondott mindazoknak, akik felajánlásokkal segítik a beruházást, és elmondta, pénteken késő estig 112 felajánlás érkezett, ez a szám mára 176-ra nőtt.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese is a szállítási kapacitást nevezte a munkálatok szűk keresztmetszetének. Pénteken 1600 tonna követ tudtak a helyszínre szállítani, szombatra pedig már ötezer tonnával számolnak - ismertette.
A munkaterületen valamivel több mint 130-an dolgoznak, közülük csaknem ötvenen a vízügyi ágazathoz tartoznak. Közel száz tehergépjármű szállítja a beépítendő anyagot a bányákból, a rendszer adminisztratív működtetésében pedig mintegy ötvenen vesznek részt - tette hozzá.
Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka arról számolt be, hogy megkezdték a betonkockák beemelését a vízügy által kijelölt területre, ahol a mederfenék és a mederviszonyok a legbonyolultabbak. Ezzel a mederfenék megerősítését segítik, a munkát pedig a vízügy folyamatos mérései alapján folytatják.
Az ezredes elmondta: a Duna bal partján mintegy 140-en dolgoznak 35 technikai eszközzel a nap 24 órájában. Feladatuk, hogy szárazépítési módszerrel minél hamarabb elérjék a víz szélét, majd összekapcsolódjanak a jobb parton dolgozó vállalkozókkal és szakemberekkel.
Kovács Gyula, a projekt műszaki ellenőre közölte: a medret a bárkák beállítása előtt felmérték, majd kétóránként ellenőrzik a mederfenék változását. Ha kimosódást tapasztalnak, azonnal beavatkoznak, ehhez kő és más technikai eszközök is rendelkezésre állnak.
Ismertetése szerint az első bárka beállítása után egy órával négy centiméteres vízszintkülönbséget mértek a bárka fölötti és alatti szakasz között, szombat reggelre pedig ez hét-nyolc centiméterre nőtt. A változásokat három ideiglenes vízmércével követik, amelyek mellett távjelző eszközöket is elhelyeztek. "Látjuk az eredményeket, folyamatosan monitorozunk" - mondta.
Magyar Péter kérdésekre válaszolva közölte: felelőtlenség lenne pontos dátumot mondani arra vonatkozóan, hogy mikortól üzemelhet újra egy újabb turbina, vagy mikortól működhet újra teljes kapacitáson a paksi atomerőmű. Az ütemterv szerint 30 nap áll rendelkezésre a fenékküszöbhöz szükséges 35 ezer köbméter kő beépítéséhez. Utána további egy hónap alatt kell 110 ezer köbméter követ beépíteni a vízmű stabilitásának megőrzéséhez.
Ezt követően elgondolkodhat az erőmű vezetése a turbinák fokozatos visszakapcsolásán. Továbbá jelenleg zajlik az egyik blokk ütemezett karbantartása, amit be kell fejezni a visszakapcsoláshoz.
Most az első feladat a nukleáris biztonság fenntartása - hangoztatta a miniszterelnök. A második a teljes paksi leállás elkerülése, vagyis a két jelenleg is működő turbina termelésének további biztosítása, ezt követően pedig minél több turbina visszakapcsolása. Ez egyre gyorsuló összehangolt építkezést és védekezést igényel egyszerre.
Arra a felvetésre reagálva, hogy a bárkák süllyesztésének melyek a kockázatai, Magyar Péter kifejtette, hogy két 5 tonnás horgonnyal stabilizálták a bárkákat. Továbbá vastag acélsodronnyal nyolc méter mélyre fúrt cölöpökhöz és betonoszlopokhoz rögzítették a hajókat. Mindent kétszeresen túlbiztosítottak. Ha mégis elmozdulnának, készenlétben állnak azok a tolóhajók, amelyek képesek stabilizálni és irányba állítani a bárkákat
- tette hozzá.
Gacsályi József szintén kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy augusztus 3-án érték el az eddigi legalacsonyabb vízszintet. Akkor volt másodpercenként 713 köbméter a Duna vízhozama. Ezért most a biztonság kedvéért 600 köbméteres vízhozamra méretezték a fenékküszöböt.
Vigh Károly, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója megerősítette, hogy a teljes üzembe helyezés előtt be kell fejezni a 4-es blokk tervezett főjavítását, illetve az erőmű hidegvizes csatornáján stabil vízszintnek kell kialakulnia. A 100 százalékos üzemeltetéshez a mai vízálláshoz képest plusz 25 centiméter szükséges.
A fenékküszöb duzzasztó hatásának megjelenése után fokozatosan vizsgálják a vízszintet és ennek megfelelően elkezdik először a 3-as blokk, majd utána az 1-es blokk visszakapcsolását - mondta a szakember.
Borítókép: Paks, 2026. augusztus 15. Bárka a Dunán az MVM Paksi Atomerőmű közelében 2026. augusztus 15-én. Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése Paksnál az atomerőmű működésének fenntartásához szükséges dunai vízszint emelése érdekében. MTI/Bodnár Boglárka
