Frissült
2026. augusztus 17., hétfő 16:49

Visszautasította az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítások elleni Fidesz-KDNP-s beadványokat

Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény-módosítások elleni Fidesz-KDNP-s beadványokat hétfői ülésén. Az Ab mindhárom esetben elsősorban hatáskör hiányára hivatkozott, így érdemben nem vizsgálta az indítványokat.

A Fidesz-KDNP az alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes pontjait támadta meg utólagos normakontroll-eljárás keretében.

Az ellenzéki pártszövetség megsemmisítését kérte annak a passzusnak, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

Kezdeményezték a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlátot bevezető módosítás megsemmisítését is, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő.

Az ellenzéki pártszövetség megtámadta az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely visszaállította a bírók 70 éves felső korhatárát.

Az első esetben az ellenzéki képviselők arra hivatkoztak, hogy a rendelkezés megalkotása nem felel meg az alaptörvény-módosítás eljárási követelményének, így a közjogilag érvénytelen.

Az indítvány elutasításának indoklásában az Ab azzal érvelt, hogy az a módosítás nem formai, hanem tartalmi szempontú vizsgálatára irányult, erre azonban a testületnek nincs hatásköre.

Ehhez a határozathoz hat alkotmánybíró - Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs, Sonnevend Pál és Varga Réka - párhuzamos indoklást fűzött, míg Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter különvéleményt fogalmazott meg.

Hasonlóan érvelt az Ab a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó alaptörvény-módosítás esetében is, kimondva, hogy a beadványok tartalmi kontrollra irányultak, amelyek vizsgálata kívül esik a hatáskörén.

A Fidesz-KDNP beadványának lényege az volt, hogy a támadott alaptörvény-módosítás a hatálybalépése előtt lezárt tényekhez kapcsolódóan, átmeneti garancia nélkül vezetett be joghátrányt zárt személyi körre vonatkozóan intézményi átalakítás nélkül, és emiatt nem felel meg az alaptörvény-módosítás eljárási feltételeinek.

A határozatot Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indoklásával, valamint Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter különvéleményével fogadta el a testület.

Az alkotmánybírók felső korhatárát meghatározó módosítással kapcsolatban az ellenzéki képviselők arra hivatkoztak, hogy ennek célja a hivatalban lévő, személy szerint azonosítható alkotmánybírók fennálló megbízatásának lerövidítése, ez pedig sérti a mandátumstabilitás követelményét.

Az Ab itt is alapvetően hatáskörhiányra hivatkozva utasította el a beadványt, megállapítva ugyanakkor azt is, hogy az ellenzéki képviselők indítványa nem felelt meg a törvényi feltételeknek.

A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András és Schanda Balázs fogalmazott meg párhuzamos indoklást, míg Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter különvéleményt.

A hétfői határozatok teljes szövege itt található: https://media.alkotmanybirosag.hu/2026/01/2026_31_alairt.pdf

Az Ab a múlt csütörtöki ülésén ugyancsak hatáskörének hiánya miatt utasította vissza a Fidesz-KDNP-nek azon beadványát, amely az alaptörvény tizenhatodik módosításának a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos cikkének megsemmisítésére irányult.


Borítókép: Budapest, 2026. április 21. Az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában 2026. április 21-én. MTI/Balogh Zoltán

Alkotmánybíróság
Fidesz-KDNP
A Magyar Távirati Irodát 1881-ben alapították. Működését az Országgyűlés biztosítja.

Ha szeretne többet látni, regisztráljon az mti.hu-ra!

Minden regisztrált felhasználó 10% értékű levásárolható kupont kap az MTVA TV Maci-boltban!

Ha szeretne még több tartalmat látni, látogassa meg a hirado.hu oldalát!