Tervezetten és jól halad a turbinák visszakapcsolása a paksi atomerőműben - mondta a miniszterelnök a paksi munkálatok aktuális állását bemutató és az erőmű turbináinak tervezett visszakapcsolásáról szóló vasárnapi helyszíni sajtótájékoztatón.

Elmondta: jelenleg az erőmű hűtését szolgáló nyolc szivattyúból már hét üzemel, így már majdnem száz köbméter víz kerül az erőműbe másodpercenként. Vasárnap reggelre az atomerőmű tájékoztatása szerint 800 megawatt fölött volt az atomerőmű termelése - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy már az 1-es blokkban is üzemel egy turbina, és folyamatosan terhelik fel a hálózatra a teljesítményét. Az erőmű teljesítménye nemsokára eléri az 1000 megawattot, és várhatóan szerdára elérhető a teljes, 2000 megawattos teljesítmény - emelte ki.

Magyar Péter a paksi atomerőműről azt mondta, hogy az ott rekordsebességgel végzett munkálatoknak jelenleg 15-20 centiméter a visszaduzzasztó hatása, a kivitelezés a tervezettnél gyorsabban halad, már csak 150 méter van a Duna bal és jobb partján épülő építmény között, és zajlik a mederfenék megerősítése is. Amikor ez elkészül, összezárják az építményt, akkor éri el végleges emelő hatását - magyarázta a miniszterelnök.

Nem a huszonnegyedik órában vagyunk, hanem valószínűleg már azon túl, hogy megmentsük a hazánkat, hogy kezdjünk valamit a klímaváltozás okozta válsághelyzettel, hogy megmentsük a mezőgazdaságunkat, a folyóinkat, a tavainkat, azt az életet, amelyet megszoktunk 1026 év alatt a Kárpát-medencében - fogalmazott Magyar Péter.

Közölte, mindenki látta, hogy mi történt, történik ezen a nyáron: rekordaszály, több folyón soha nem látott, rekordalacsony vízszint, példátlan pusztítás, kiégett táj. Szerinte egyetért vele minden magyar ember, hogy ezek után soha többé nem dughatják a fejüket a homokba - tette hozzá.

Megjegyezte, amikor átvették a kormányzást, és ehhez a válsághoz érkeztek, látták, semmi nem volt előkészítve, Magyarország nem volt felkészítve ilyen helyzetekre, de amikor érkezett a baj, sőt már előtte, munkához láttak,

Folyamatosan dolgoznak Magyarország energiabiztonságának megtartásán, fejlesztésén is, folytatódik az energiadiverzifikáció, hogy "több lábon álljunk", és még ennél is fontosabb az energia tárolása, hogy ne nulla forintért exportálják a délben Magyarországon megtermelt napenergiát, valamint, hogy Magyarország soha többé ne legyen kiszolgáltatva más országoknak - tette hozzá.

Hangsúlyozta, a Tisza-kormány ennek érdekében mindent meg fog tenni, a lehető legtöbb uniós forrást hozzák haza és fordítják vízmegtartásra, az energiaellátás biztosítására. Utalt rá, pályázatokat írtak ki, van ahol már eredményt is hirdettek 500 milliárd forint értékben.

Magyar Péter köszönetet mondott mindenkinek - főleg annak a több mint ezer embernek, akik több hete a paksi atomerőműnél dolgoznak - az elvégzett munkáért és a felajánlásokért, legyen szó akár ételről, szállásról, több tízezer tonna kőről műszaki kapacitásról, tudásról.

Nincsenek hozzászokva talán a magyar emberek, hogy egy beruházás nem csúszik és nem háromszor annyiba kerül, hanem gyorsabban készen lesz, és olcsóbb lesz, mint a tervezett beruházási összeg - fogalmazott, majd hozzátette: "mi ezt is elértük, és ez a normális".

Magyar Péter azt mondta: a paksi atomerőmű védelmére érkezett felajánlásokon felbuzdulva a kormány úgy döntött, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának megünneplésének költségeit "úgy lenne méltányos és helyes", ha nem csak az adófizetők fizetnék, hanem a magyar kis- és nagyvállalatok, vagy akár a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok is "beszállnának" a közös ünnepségbe.

Teremtsünk ebből hagyományt, hogy ne kelljen a miniszterelnöknek mindig szólnia, hogy van társadalmi felelősségvállalás! - fogalmazott a kormányfő.

Alakuljon ki annak kultúrája is, hogy nem mindent az államtól várunk, hanem a magánszféra, jelesül a nagyobb cégek is magukénak érzik a hazát - fűzte hozzá a miniszterelnök.

Mintegy 150 méter van még vissza addig, hogy a Duna két partján épülő fenékküszöb összeérjen - jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Ruszin-Szendi Romulusz közölte: mintegy kilenc napja érkezett meg az első kőszállítmány az építkezéshez, azóta műszaki katonák, katonai rendészek, búvárok, különleges erők dolgoznak az építkezésen.

"Százötven méter van még, hogy összeérjen a kettő" - utalt a Duna két partjáról épülő fenékküszöbre, hozzátéve, hogy a vízügyes kollégák fogják megmondani, mikor mit építsenek, milyen ütemben, azért, hogy "az összezárás is tökéletes legyen" - fogalmazott.

Kapitány István azt mondta: az elmúlt hetek megmutatták, hogy a magyar társadalom tagjai és a vállalati szereplők - amikor erre szükség van - képesek az összefogásra, fogyasztási szokásaik megváltoztatására az energiabiztonság érdekében.

A paksi beavatkozások kapcsán közölte: a kormány nem arra várt, hogy jöjjön az eső, hanem - olyan gyorsan, amilyen gyorsan lehet - meghozta a döntéseket, Magyarország saját kezébe vette sorsa irányítását.

A kormány mindent megtesz a magyar energiaellátás, áramhálózat fejlesztéséért, ezért érkezik másfél milliárd euró e célra az Európai Uniótól. A munka hamarosan kezdődik és szélerőművek építését is magában foglalja - mutatott rá.

Az energiatárolás az a "láb", amelyet még fejleszteni kell, hiszen kevesebb mint 1000 megawatt energiatároló kapacitás van Magyarországon, de 3000 megawatt a minimális cél néhány éven belül - mondta.

Kádár Pál, a védelmi Igazgatási hivatal vezetője arról szólt hogy eddig 33 500 tonna kő indult el bányákból a paksi építkezés helyszínére, ebből 5 ezer tonna felajánlásból érkezett, a követ naponta 60-70 teherautó szállítja. A munka éjjel-nappal folyik 180-220 ember részvételével, a beruházás 6,1 milliárd forintba kerül, ebből eddig 1,6 milliárdot költöttek el.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese kiemelte: az első mérföldkövet azzal teljesítették, hogy az első két turbinát nem kellett lekapcsolni. Most is az augusztus 3-át követő mélyponthoz hasonló vízállás volt, sőt a budapesti vízmércénél még annál is alacsonyabb, de a két süllyesztett bárka torlasztó hatása, illetve a már kiépült fenékküszöb, valamint a Ráckevei-Soroksári Dunaágból biztosított vízeresztés hatására emelkedett a paksi atomerőműnél a vízállás - ismertette. Közölte, hogy a Ráckevei-Soroksári Dunaágból Tassnál megállították a vízkiáramlást, már a visszatöltés zajlik.

A munkálatokat úgy ütemezik, hogy amikor kritikus szint alá esik a vízhozam, akkor is tudják a szükséges vízmagasságot biztosítani. Ezért nem szűkítik tovább most a Duna fő ágát Paksnál, mert az áramlási sebesség növelése kimosódásokat okozhat.

A lényeg, hogy a szivattyúkapacitásoknak megfelelő vízszintet tudjanak biztosítani - hangoztatta.

Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka bejelentette, hogy a katonák kiépítették 242 méteres védművet, amelynek szélesítése folyik, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a kiépített fenékküszöbnek. Emellett felkészülnek arra, hogy ha kell, a szűkítést azonnal végrehajtsák, akár helikopterek bevonásával a betonkockák behelyezéséhez - tette hozzá.

Vigh Károly, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatója jelezte: szombaton a hármas blokk hatos turbináját is hálózatra kapcsolták, ezzel párhuzamosan történik az egyes blokk indítása.

Ha nem történik semmi rendkívüli, vasárnap estére mind az egyes és mind a hármas blokkot fel lehet tárolni névleges teljesítményre, és a négyes blokk visszaindításán is dolgoznak. Az üzemviteli igazgató reális esélyt lát arra, hogy szerdára mintegy kétezer megawattot termel majd az erőmű.

Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a fenékküszöbnek nagy hatása van kis vízálláskor, de egy árvízi helyzetben minimális a hatása, csak egy-két centimétert jelent, mert ilyenkor sokkal szélesebb a Duna, és ártér is van

Arról is beszélt: Paks 2 kapcsán a finanszírozás mellett meg kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hűtést és azt is, hogy mikorra készülhetne el.

Emellett három-négyezer megawattnyi szélenergia-termelést terveznek kiépíteni a következő években, de terveznek az energiamixben moduláris reaktorokkal és energiatárolási kapacitásokkal is - mondta a tárcavezető, majd emlékeztetett, hogy a Paks 2 beruházás átvilágítása is zajlik.

A cél, hogy olyan energiaellátásunk legyen, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország energiafüggetlenné váljon - szögezte le a gazdasági és energetikai miniszter.

Magyar Péter hangsúlyozta: a paksi atomerőmű Magyarország áramfelhasználásának 33-35 százalékát adja.

- fogalmazott.

A kormányfő azt mondta: ha nélkülözni kellene a Paks által megtermelt energiát, akkor Magyarország karbonkibocsátása és egyéb szennyezőanyag-kibocsátása, valamint az energiaellátás költsége is radikálisan megnőne.

Aki igazán meg akarja védeni a klímát, az nem lehet atomerőmű-ellenes - jelentette ki a miniszterelnök.

Kapitány István hozzátette: a paksi atomerőmű fontos része a magyar energiaellátásnak, és mindent megtesznek azért, hogy azt gazdaságosan, biztonságosan tudják további húsz éven keresztül üzemeltetni.

Magyar Péter megjegyezte, reméli, hogy klíma-, víz- és energiagazdálkodási törvényjavaslatok nagy részét szakmai, társadalmi egyeztetés után már az ősszel elfogadják.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem fogják az emberekre terhelni azt a 40-50 milliárd forintot, amelybe a paksi atomerőmű kapacitáscsökkentése kerül a költségvetésnek, mert ekkora mozgástér a megörökölt óriási adósság és hiány ellenére is van a büdzsében. Eddig is magán spórolt a kormány, az államigazgatás, az Országgyűlés, és most is magán fog spórolni, ha kell - fogalmazott.

A Duna és más folyók vízmegtartására vonatkozó tervekről azt mondta, hogy óriási szakmai diskurzus van a témában, a kormánynak, az egész politikai életnek az a feladata, hogy ezeket összehangolja és megoldásokat találjon. Ezekről nagyon sokat fognak beszélni a következő időszakban - jegyezte meg.

- közölte.

Magyar Péter rámutatott, hogy nem volt előkészítve semmilyen projekt, semmilyen olyan emlékmű vagy emlékpark, amelyet át tudnának adni a 70. évfordulón, és botrányosnak nevezte, hogy Budapesten nincs olyan igazán elfogadott '56-os emlékmű, egy igazán nagy emlékhely, amelyről a világon mindenki tud.

Közölte, méltó, nem drága megemlékezést szeretnének, ahol az emberekre számítanak, de úgy gondolja a cégek - "és nem Orbán Viktor édesapjára gondol" - és nem csak NER-es oligarchákéi, büszkék lehetnek arra, hogy ebbe beszállnak. Erről hivatalos levelet, felkérést ír számukra, és minden nagyvállalatra számít.

A miniszterelnök arról, hogy "egyesek elkezdtek nyaralásukból visszajőve feljelentéseket tenni" az augusztus 20-i ünnepi rendezvények lebonyolításával összefüggésben, azt mondta, amikor tavaly 17 milliárd forintba került az augusztus 20-i megemlékezés, négyszeresen volt legalább túrázva, akkor vajon hol maradt a feljelentésük.

Magyar Péter az idei Szent István-napi ünnepről azt mondta, mindenki, külföldiek és magyar emberek által elmondottan a valaha volt legszínvonalasabb, legmeghatározóbb, legméltóbb megemlékezés volt Budapesten és az országban.

Az újságírói kérdéseket követően a résztvevők csónakba szálltak, így megtekintették a Duna két oldaláról épülő fenékküszöböket, amelyeken folyamatosan zajlott a munka, miközben megfigyelhető volt a két kőépítmény között az Duna áramlásának növekedése. A köveket nehézgépjárművek billentették a küszöbök végére, majd markológépek terítették a szikladarabokat, közben kőszállító uszályok is érkeztek a helyszínre.

Magyar Péter - miután a csónakok kikötöttek a Duna bal partján - minden, a munkálatokban résztvevőnek köszönetet mondott a tizenkét napja végzett erőfeszítésekért. A folyón átkelés közben a Ruszin-Szendi Romuluszt és Kapitány Istvánt szállító csónak motorja meghibásodott, egy rövid ideig sodródtak a Dunán, de a honvédség segítségével ők is partot értek.

A parton rendezett rövid tájékoztatón elhangzott többek között, hogy 140 honvéd dolgozik a területen napi háromszori váltással, de a katonák a szállításban is segítettek a hosszú hétvégén. Elmondták, hogy a dunaszentbenedeki depóba folyamatosan érkeznek a kövek, csak vasárnap 10 óráig 1500 tonnát szállítottak.

Újságírói kérdésére Magyar Péter közölte: az elmúlt hetek talán legkritikusabb pontja az volt, amikor augusztus első harmadának vége felé ismét drasztikusan csökkenni kezdett a Duna vízszintje. Akkor megfontolt, egyben gyors döntéseket kellett hozni, és talán ez volt a legfontosabb momentuma a paksi energiakrízisnek.