Szociális intézkedésekről és új környezetvédelmi hatóság létrehozásáról is döntött a kormány
A szociális dolgozók kétlépcsős béremeléséről, a megváltozott munkaképességűek ellátásának 10 százalékos növeléséről, a javítóintézetek fejlesztéséről és a gyermekvédelmi rendszerbe való visszakerüléséről, valamint egy új környezetvédelmi szuperhatóság létrehozásáról és a dohány- és a kaszinókoncessziók radikális átalakításának terveiről is beszámolt a miniszterelnök a kormány előző napi döntéseit ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Magyar Péter azt mondta: az Orbán-kormánytól "totálisan kivéreztetett" költségvetést és szociális rendszert vettek át, ugyanakkor a Tisza-kormány nem felejti el a korábban tett vállalását a szociális dolgozók, ezen belül a gyermekvédelmi dolgozók és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) munkatársak 25 százalékos béremelésére.
Bejelentette, a kormány kétlépcsős béremelést tervez, az első emelés október közepén várható, a második pedig 2027. január 1-jétől. Erről a kabinet rövidesen döntést hoz.
Hangsúlyozta:
a szociális dolgozók számíthatnak a Tisza-kormányra, minden szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást megadnak nekik.
Elmondta azt is, hogy tíz százalékkal emeli a kormány a megváltozott munkaképességűek ellátását, valamint a 65. évüket betöltött, megváltozott munkaképességűek ellátását a nyugdíjhoz hasonlóan minimum 120 ezer forintra növeli.
Azt mondta, ez újabb 238 ezer embernek nyújt majd jelentős segítséget.
Ezek a régen rokkantnyugdíjnak nevezett ellátások sávosan vannak meghatározva a munkaképesség-csökkenéshez képest arányosan, és számít a ledolgozott munkaévek száma, valamint a kor is - tette hozzá.
A kormányfő jelezte:
rövidesen nyilvánosságra hozzák, hogy melyik sávban mit jelent ez az emelés.
Magyar Péter arról is beszélt: a Tisza-kormány a vállalásoknak megfelelően 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli január elsejétől a minimálnyugdíjat. Ez több százezer nehéz helyzetben lévő embernek nyújt jelentős segítséget - mutatott rá.
Azokra a kritikákra, hogy a változások azokat érintik, akiknek nincs 40 év ledolgozott munkaviszonya, a kormányfő azt mondta, országjárása során sok olyan esettel találkozott, ahol csődbe ment, vagy szabálytalanul eljáró, a dolgozóit nem bejelentő munkáltató miatt élnek havi 60-65 ezer forintból emberek. Ez "méltánytalan, igazságtalan és embertelen" - tette hozzá.
Emlékeztetett:
sokaknak segít a tűzifa árának csökkentése, a szociális tűzifakeret duplájára emelése, a tűzifa árának januári szinten történő befagyasztása, valamint a vényköteles gyógyszerek áfamentessége is, és azt ígérte, lesznek még a jövő évi költségvetésben olyan intézkedések, amelyek további segítséget nyújtanak a nehéz körülmények közt élőknek.
Magyar Péter bejelentést tett a javítóintézetek fejlesztéséről és a gyermekvédelmi rendszerbe való visszakerüléséről is.
Mint mondta, tavaly decemberben az előző kormány "politikai okokból" bezárta a Szőlő utcai javítóintézetet, eladta az épületet, és az ilyen intézmények felügyeletét átadta a büntetés-végrehajtásnak.
Közölte:
a kormány most döntött arról, hogy október 1-jétől az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai javítóintézet visszakerül a gyermekvédelmi rendszerbe, és azonnali hatállyal 3 milliárd forintot biztosítanak az ellátás fejlesztésére.
Jelezte, az idén 500 millió forintot, 2027-ben 1,5 milliárd forintot, 2028-ban pedig még 1 milliárd forintot szán a kormány erre a célra.
A kormány úgy ítéli meg, hogy a négy intézmény megerősítésével nincs szükség egy újabb intézmény megnyitására, így a Szőlő utcai épületet nem vásárolják vissza és nem tervezik az újranyitást - tette hozzá, jelezve, hogy az épület eladásából származó pénzt - ez előző kabinet idején - "felélték", kivonták a rendszerből.
A miniszterelnök azt ígérte: megerősítik a személyi állományt, rendszeres szakmai támogatást biztosítanak a dolgozóknak, erősítik az együttműködést a különböző szakmai területek között, és a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra, ebben pedig számítanak a büntetés-végrehajtás tapasztalataira is.
"Olyan rendszert kell építenünk", amelyben a visszaélések nem maradhatnak rejtve, a dolgozók megkapják a szükséges szakmai támogatást, és mindenben a gyermekek jóléte és biztonságos fejlődése az elsődleges
- hangsúlyozta.
Elmondta, a kormányülésen a Szociális és Családügyi Minisztérium ismertette átfogó jelentését a "bicskei szörnyűségekről", illetve a gyermekvédelmi rendszerben az utóbbi évtizedekben tapasztalt problémákról.
A dokumentumokat a kormány nyilvánosságra hozza, ezekből kiderül, hogy a politikai felsővezetők tudtak a gyermekvédelmi rendszerben tapasztalt éhezésről, bántalmazásokról és halálesetekről - közölte.
Beszámolt arról is, hogy a kormány tárgyalt a korábban már bejelentett, egymilliárd forintos kezdőösszeggel létrehozandó gyermekvédelmi kártalanítási alapról, és jelezte, hogy ennek részleteit a szaktárca ismerteti majd.
Megerősítette:
a kormány várhatóan a jövő héten dönt arról, hogy 10 milliárd forintos költségvetési plusz forrást juttat a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáinak orvoslására.
Köböl Anita kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy költségvetési többletforrást biztosít a kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi és területi szerveinek.
A szóvivő szerint minden tizedik magyar családnak van valamilyen fizetési hátraléka, ugyanis sok ezer családnak minden hónap végén komoly nehézséget okoz, hogy az összes számlát és törlesztőrészletet időben ki tudja fizetni. Az átmeneti pénzügyi nehézségekből pedig gyorsan tartós eladósodás, majd akár végrehajtás lehet - magyarázta.
Kijelentette, a kormány nem hagyja magukra ezeket a bajba jutott családokat, ezért új adósságkezelési, tanácsadási szolgáltatás indításáról döntött. Ezt a szolgáltatás biztosítja november 20-tól a Családi Csődvédelmi Szolgálat
- mondta.
Köböl Anita kormányszóvivő kifejtette, ha valaki nem tudja fizetni a hitelét vagy egyéb pénzügyi kötelezettségét, a hitelező a csődvédelmi szolgálathoz irányítja, ahol szakemberek segítenek majd neki áttekinteni a helyzetét és megtalálni a számára optimális megoldásokat.
A kormányszóvivő szerint a szolgáltatás bevezetésével évente 3-4 ezer pénzügyi nehézséggel küzdő ember kaphat személyre szabott, szakszerű segítséget, például abban, hogyan egyeztessenek a bankjukkal, vagy hogy mikor kérhetnek átütemezést, fizetési halasztást, mikor érdemes a pénzügyi békéltető testülethez fordulni, és milyen további lehetőségeik vannak tartozásaik rendezésére.
Aki személyesen szeretné igénybe venni az adósságkezelési tanácsadást, annak a kormányablakhoz kell fordulnia, de online is lehet majd jelentkezni a tanácsadásra. Az új szolgáltatáshoz a kormány biztosítja a szükséges feltételeket: húsz új területi és egy központi álláshelyet hoz létre.
Magyar Péter miniszterelnök beszámolt arról is, hogy új környezetvédelmi szuperhatóság kezdheti meg a működését a tervek szerint 2027. január 1-jei hatállyal.
Elmondta, az országos hatáskörű, önálló környezetvédelmi főhatóságot több lépcsőben állítják fel, és a legfontosabb környezet-, természet-, klíma-, víz- és állatvédelmi, vízgazdálkodási és erdészeti hatósági feladatokat látja majd el.
Kiemelt feladata lesz az akkumulátor-gyártással, -újrafeldolgozással és -hatástalanítással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyeztetés is.
Az új főhatóság szigorúan szakmai alapon, következetesen ellenőrzi a nagy környezeti terheléssel járó ipari üzemeket - közölte, aláhúzva, a szabályok mindenkire egyformán érvényesek lesznek, aki kis, közepes vagy nagy gyárat működtet, annak maradéktalanul be kell tartania a magyar és az európai környezetvédelmi előírásokat.
Jelezte, erősebb eszközöket is kap a hatóság, szigorítják a környezetvédelmi jogsértések szankcióit, hogy egy nagy ipari vállalat számára is visszatartó erővel bírjon. A legsúlyosabb környezetvédelmi szabálysértés esetén a kiszabható bírság összegét ötmilliárd forintra emelik.
Ismertette:
bevezetik továbbá a Btk.-ból ismert három csapás elvét, azaz ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, lesz egy minimumbírság, a nettó éves árbevételének legalább fél százaléka, de legalább ötmillió forint.
Példaként hozta a gödi Samsung gyárat, amelynek több mint ezermilliárd forint az árbevétele, esetében a félszázalékos bírság ötmilliárd forint.
A hulladékkal összefüggő súlyos szabálysértéseknél eltörlik az ötszázmillió forintos bírságplafont, a jövőben a büntetés nagyságát a jogsértés súlya, a hulladék mennyisége és veszélyessége határozza meg.
A kormányfő a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását is szükségesnek nevezte.
Kifejtette, megtörtént a MOHU első átvilágítása és már az első eredményekből látszik, hogy "nem lesz elegendő egy-két csavart megszorítani vagy kicserélni".
Három elvet rögzített: legyen jobb minőségű a szolgáltatás, kerüljön kevesebbe az államnak és sokkal több hulladékot hasznosítsanak újra, mint most.
Rámutatott, a hulladék-koncesszióban foglalt kötelezettségeinek a MOHU nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, a vállalások nem teljesülnek, nem a céloknak megfelelően működik a rendszer, eközben a lakosságtól, a vállalatoktól folyamatosan érkeznek a panaszok a szolgálatás minőségére.
A magyar emberek joggal várják el, hogy a befizetett pénzért működjön a rendszer, vigyék el a hulladékot, legyen könnyen elérhető szolgáltatás - összegzett, megjegyezve, hogy a MOHU meglehetősen furcsa körülmények között nyerte el a koncessziót az államtól 35 évre.
A kormányfő ábrákkal mutatta be, hogy az uniós tagállamokhoz képes Magyarország milyen elmaradásban van a hulladék újrahasznosítását tekintve.
Közlése szerint Magyarország majdnem a sor végén van, 54 százalékát rakják le a hulladéknak, 33 százalékot hasznosítanak újra és 12 százalékból lesz energia.
A célszámok sem teljesülnek, ami miatt bírságot kell fizetni - jelezte, hozzátéve: jövőre belépnek az elektronikai hulladékok, amelyek gyűjtési és hasznosítási rendszere szintén nem lett kialakítva. Kitért arra is, hogy 2025-ös cél a települési hulladék felének feldolgozása lett volna, de ez az arány a 36 százalékot sem érte el.
Az elmaradásoknak konkrét ára van, a számítások szerint ha az előzetesen vállalt célok teljesülnének, akkor 2027-re Magyarország közkiadásai akár 90 milliárd forinttal is csökkenthetők lennének - jelezte.
Magyar Péter országos erdőtelepítési és fásítási programot is bejelentett.
Azt mondta, "sok-sok tízmilliárd forint értékben" már ettől az évtől 2030-ig vissza nem térítendő támogatást biztosít a kormány új erdők telepítésére, vízparti sétányok fásítására.
A jelenlegi klímát tűrő fákat ültetnek majd, és kiemelten figyelnek a legkisebb, a közepes és a nagy településeken is a fák számának növelésére, valamint a meglevő faállomány ápolására is.
Jelezte, rendkívül sok olyan idősebb, nagy árnyat adó fa van, amelyik "szenved, haldoklik", és az önkormányzatoknak vagy az illetékes hatóságoknak nincs forrásuk az ápolásukra, öntözésükre. Ezek közül minél többet szeretnének megmenteni.
Több tízmilliárd forint értékben több millió fa elültetéséről, több száz hektár erdőről, vízparti sétányról beszélt Magyar Péter, célként megjelölve, hogy a fásítás minden településen az önkormányzatok, civil szervezetek által már folytatott faültetési programokat kiegészítve, a helyiekkel együttműködve történjen.
Fafajcserére is szükség van a szakemberek tájékoztatása szerint, az invazív fajok visszaszorítására, az erdők szerkezetének átalakítására, ápolására, és az erdőgazdálkodók szakmai támogatására is több milliárd forintot tervez a kormány - jelezte.
A kormány célja, hogy 2030-ra legyen jóval több erdő és árnyat adó fa.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatásköreinek megszüntetését kezdeményezi a kabinet - ismertette Köböl Anita kormányszóvivő.
Közlése szerint megszűnne a hatóság vétójoga a koncessziós pályázatok kiírásánál és a szerződések megkötésénél, módosításánál, megszüntetésénél, valamint megszűnne a koncessziós tanács intézménye is.
A kormány terve az, hogy a hatóságot végérvényesen megszüntesse - jelentette ki, felidézve, hogy a kabinet júniusban már teljes körű felülvizsgálatot rendelt el a kaszinó- és dohánykereskedelmi koncessziók ügyében.
A mostani döntés ennek végrehajtását is segíti - fogalmazott Köböl Anita.
Magyar Péter miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: az SZTFH tipikusan olyan intézmény volt, amely "nem olcsóbbá tette a dolgokat, hanem drágábbá, és nem a közérdeket szolgálta, hanem a magánérdeket".
Közlése szerint a dohány- és a kaszinókoncessziók területén "radikális átalakítást tervez a kormány", erről szerdán első olvasatban tárgyalt is a kabinet.
Hozzátette, a részletekről a jövő heti vagy az azt követő kormányülés után várhatóan már be tudnak számolni.
"Azt hiszem, hogy nem járok messze a valóságtól", ha mindkét esetben a koncessziós szerződések megszüntetésére, felmondására kell első körben gondolni, de emellett lesznek egyéb radikálisnak mondható átalakítások is - jelentette ki.
A dohánykereskedelem esetében Magyar Péter fontosnak nevezte a közegészségügy megerősítését, hogy ne lehessen a mostaninál szabadabban árulni ezeket a termékeket, illetve minél nagyobb költségvetési bevétel származzon azok nagy- és kiskereskedelméből, a költségvetési bevétel emelkedése pedig egyenesen és címkézve az egészségügyhöz kerüljön.
Közlése szerint az egészségügyre fordított összegek növelésének egyik forrása lesz a dohánykoncesszióból befolyó díj.
Kérdésre válaszolva a koncessziók felülvizsgálatáról azt mondta, úgy fognak eljárni, hogy az adófizetőket ne érje kár, többletbevétel származzon ebből és a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen.
A dohányboltrendszer átalakításáról még nincs döntés - mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy ő a radikális megoldást képviselve a dohánytermékek árusításának teljes államosítása mellett van, hogy egyetlen fillér se kerüljön ki az állam kezéből, de nem biztos, hogy az ő álláspontja fog győzni.
Bejelentette azt is, hogy átfogóan felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait.
Elmondta:
a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, amely érdemben rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt.
Akkor tölti be az igazságszolgáltatás a feladatát, ha képes tisztességes, alapos, független döntést hozni, de mindezt észszerű időn belül teszi meg - fogalmazott.
A miniszterelnök jelezte, a kormány minden szükséges eszközt biztosítani fog a hatóságoknak, hogy a bonyolult gazdasági, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményeket is gyorsan és magas színvonalon fel tudják tárni.
Hozzátette:
a gyorsítás egyetlen ponton sem jelentheti a hatósági függetlenség, a tisztességes eljárás vagy a jogorvoslati jog sérelmét.
Az állam feladata azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek között az igazságszolgáltatás gyorsabban és hatékonyabban végezheti a munkáját - mondta.
Magyar Péter közölte azt is: arra utasította a kormány az igazságügyi minisztert, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási rendszer teljes államosításának előkészítését.
Magyar Péter kijelentette, a paksi atomerőműnél épített fenékküszöb a tervezett módon ellátja feladatát.
A vízszint megfelelő a fenékküszöbnek köszönhetően, a paksi erőmű teljes kapacitással, közel a névleges teljesítményéhez termeli az áramot - fűzte hozzá.
Elmondta, a múlt héten, két héttel a tervezett határidő előtt lezárult a munkálatok első üteme, de még körülbelül egy hónapot vesz igénybe további mintegy százezer köbméter kő bedolgozása a stabilizálás, a hosszú távú megoldás érdekében.
A kormányfő jelezte, a romániai Cernavoda atomerőművét három hete teljesen le kellett állítani, a szakemberek ott azért küzdenek, hogy a leállított reaktorok hűtését meg tudják oldani. Közölte, Magyarország bármilyen segítséget kész megadni ezekhez a munkálatokhoz.
A kormány döntött arról, hogy Magyarország továbbra is megadja a menedékes státuszt az orosz-ukrán háborúból menekülő hadköteles korú férfiak számára
- közölte a miniszterelnök.
Magyar Péter emlékeztetett, az Európai Unió néhány hete - Magyarország nem szavazata mellett - döntést hozott arról, hogy az orosz-ukrán háborúból menekülő hadköteles korú férfiak számára nem adható menedékstátusz.
A kormány szerdai döntése szerint ugyanakkor Magyarország továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy megadja a területére menekülő hadköteles korú férfiaknak a menedékes státuszt - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarokra tekintettel vannak egyre nagyobb számban ilyen menekültek.
A miniszterelnök tájékoztatott arról, hogy több uniós vezetőnek is jelezte, valamint szerdán az Európai Tanács elnökének is elmondta, hogy méltatlannak tartja at Európai Unió döntését. Magyarország másképpen fog eljárni és segítséget fog nyújtani az erre rászorulóknak - mondta.
Az Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatásával kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy nyilatkozott: politikai megállapodást kötöttek sok év után a szomszédos állammal az ott élő magyar kisebbség jogainak visszaadása kapcsán.
Közlése szerint "annyi kértünk, ami minden embernek jár: hogy használhassa a születése szerinti országban, vagy ahol él, a saját nyelvét különböző területeken"; a megállapodásban konkrét időpontokat határoztak meg az intézkedéssor végrehajtására. "Mi még nem látjuk", hogy ezen a területen bármi is történt volna
- jelentette ki.
Felidézte: még az előző kormány hozzájárult ahhoz, hogy megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, majd arról beszélt, jelezte a brüsszeli intézmények vezetőinek, hogy Magyarország álláspontja nem fog változni ebben a kérdésben.
Érdemalapú csatlakozási folyamatot "tudunk elfogadni és támogatni", nincs kivételes eljárás, nincs gyorsított eljárás, "elmondtuk ezerszer" - jelentette ki, hangsúlyozva, "bármivel próbálják is hitegetni" európai vagy tagállami vezetők, Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra.
Magyar Péter közölte: Szerbiával 15 éve indították el a csatlakozási tárgyalásokat, ás ennyi idő alatt két klasztert nyitottak meg a hatból, ezért nem elfogadható, hogy Ukrajna esetében valamennyi fejezetet megnyissák.
Úgy vélte: "nagyon nincs jó üzenete", "tipikus kettős beszéd", hogy egy országot kiemelnek politikai okokból a többiekhez képest, "aztán nem lesz az egészből semmi".
Az Ausztriából Magyarországra került, azbeszttel szennyezett kőről a miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kárlista összeállítása zajlik, egyelőre nem egy keresetet, hanem egy hivatalos megkeresést állítanak össze, azt kérve, hogy a szomszédos állam "a szennyező fizet" elv alapján álljon helyt.
Mint mondta, már jelezte az osztrák kancellárnak, hogy Magyarország nem fog hátralépni ebben az ügyben.
A migrációs szabályok be nem tartása miatt Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságról a miniszterelnök azt mondta, továbbra is igazságtalannak tartja, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben, az ítélet óta ugyanis folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás, illetve a tagállamok álláspontja.
Sok szempontból lehet vitatni az előző miniszterelnök és kormány tevékenységét, de Magyarország álláspontja alapvetően helyes volt az illegális migráció elleni küzdelemben - jelentette ki.
Magyar Péter közölte, világossá tette az európai vezetőknek, hogy semmilyen módon nem fordulhat elő, hogy Magyarország lazítson a szabályokon.
Azt a megoldást kell megtalálni - folytatta - , amely kompatibilis az uniós joggal, elfogadható az Európai Bizottságnak és nem jelent lazítást a magyar határokon.
Hozzátette, lehet, hogy csak arra lenne szükség, hogy egy napra hatályba lépjen "valami", hogy eltöröljék az egymillió eurós büntetést, majd másnap hatályba lép egy, a korábbihoz hasonlóan szigorú, kicsit másképpen működő szabályozás.
Elmondta, jelenleg egymilliárd euró körül jár a büntetés, és a magyar kormány szeretné az unió következő költségvetéséből visszakapni ezt a pénzt, továbbá azt is, amitől az Orbán-kormány nemtörődömsége miatt elesett az ország 2024 és 2025 végén. Októberben vagy novemberben, mielőtt elfogadják az unió költségvetését, meg kell lennie a megoldásnak
- mondta.
A belügyi dolgozók béremeléséről a kormányfő úgy nyilatkozott, számos társadalmi csoport juttatásai vannak hatalmas lemaradásban, a belügyminiszter minden kormányülésen felhozza a témát, igyekeznek azt rendezni.
A fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezéséről Magyar Péter megjegyezte, tisztában vannak azzal, milyen nehézségekkel néz szembe Budapest, majd kijelentette, "szerintem nyitott kapukat dönget a főpolgármester úr, azzal együtt, hogy minden forintot meg fogunk nézni, hogy mire megy".
Kérdésre válaszolva a kormányfő azt is jelezte: az asztalán van és el kellene olvasnia azt a Tisza parlamenti képviselői által készített törvénytervezetet, amely megvonná azoknak az államfőknek az élethosszig tartó juttatásait, akik nem töltötték ki mandátumukat.
Egy másik kérdésre azt mondta, a köztársasági elnöki kegyelmi jog egész intézményét érdemes átgondolni, hogy szükség van-e rá. Azt is meg kell vizsgálni, hogy ha megmarad, akkor vissza kell-e állítani a miniszteri ellenjegyzést, illetve hogy a pozitívan elbírált kérelmek esetén legyen-e rövid, anonimizált indoklás - közölte.
Köböl Anita a sajtótájékoztatón bejelentette, ismét kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak.
Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban egy politikai konfliktus miatt az előző kormányzat gyakorlatilag ellehetetlenítette a Magyar Orvosi Kamara működését, a kormány most arról döntött, hogy visszaállítja a kamara jogosultságait.
Hozzátette, "a kamarai jogosultságok megnyirbálása" óta nem volt olyan érdekképviseleti fórum, ahol az orvosok megfogalmazhatták volna kifogásaikat és javaslataikat az ágazat működésével kapcsolatban, továbbá a testület elvesztette véleményezési jogát az egészségügyet érintő jogszabályok esetén.
A szóvivő elmondta, a jövőben csak az folytathat orvosi tevékenységet, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának; a kötelező tagság visszaállítása érinti a felsőfokú szakirányú szakképzéssel rendelkező egészségügyi dolgozókat is.
Ezzel helyreáll a Magyar Orvosi Kamara köztestületi működéséhez szükséges feladat- és hatáskör, valamint megerősödik az egészségügyben működő mindhárom szakmai kamara köztestületi szerepe - vont mérleget.
Hozzátette, a törvénymódosítás célja az is, hogy megerősítse a szakmai önkormányzatiságot, javítsa a betegbiztonságot és a szakmai minőséget.
Jelezte, az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány.
Köböl Anita kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a kormány intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a tűzifa áfájának csökkentéséből származó előny közvetlenül a lakosságnál jelentkezzen.
Elmondta, a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése szeptember 15-től nem feltétlenül érvényesül a fogyasztói árakban, mivel a kereskedők "hajlamosak" az előnyt részben saját profitjukként felfogni, így a csökkentés a vásárlói oldalon nem válik érzékelhetővé.
Közölte, a kormány annak érdekében, hogy biztosítható legyen az áfacsökkentés hatása a lakossági árakban, arról döntött, hogy a januári áron rögzíti az állami erdőgazdaságokban kitermelt tűzifa árát. Megjegyezte, ez a hengeres fára értendő, és ebben a gazdaságok között különbségek lehetnek.
Ismertetése szerint a szociális tűzifaprogramban az állami erdőgazdaságban vásárolt keményfa esetén ez köbméterenként 23 ezer forintos, lágyfa esetén köbméterenként 15 ezer forintos árat jelent. Ezen az áron magánszemélyeket lehet kiszolgálni, a kiskereskedőkre ez a rögzített ár nem vonatkozik - mondta.
A szóvivő azt javasolta, a családok lehetőség szerint közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól vásárolják meg a tüzelőt, ott ugyanis jóval kedvezőbb áron tudnak hozzájutni.
Köböl Anita emlékeztetett arra is, hogy a kormány megduplázza a szociális tüzelőanyag-program keretét, a 2026-2027-es szezonban ötmilliárd forint helyett tízmilliárd forint lesz erre a célra.
Értékelése szerint a tűzifával kapcsolatos kormányzati döntések érdemben mérséklik a fűtési költségeket.
Köböl Anita azt mondta, megerősíti a kormány Magyarország részvételét az Európai Unió bosznia-hercegovinai EUFOR Althea békefenntartó műveletben.
Kifejtette, a Magyarországon készenlétben tartott tartalékerők engedélyezett létszáma 150-ről legfeljebb 300 főre emelkedik, és szükség esetén a korábbi 90 nap helyett legfeljebb 380 napra telepíthetők a műveleti területre.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország közel három évtizede a bosznia-hercegovinai nemzetközi katonai békefenntartás egyik meghatározó ereje, az elmúlt években is kiemelt szerepet vállalt a műveletekben.
2024-ben egy éven át magyar parancsnok vezette az EUFOR Althea műveletet, 2026 márciusától pedig Magyarország tölti be a parancsnokhelyettesi beosztást - tette hozzá.
Köböl Anita azt mondta, 2026 szeptemberétől a magyar lövészszázad is hazai készenlétbe kerül, ezért a jelenlegi 150 fős keret már nem elegendő. A döntés biztosítja, hogy a Magyar Honvédség a vállalt feladatokat folyamatosan teljesíteni tudja
- magyarázta.
Úgy értékelt, a Nyugat-Balkán stabilitása Magyarország alapvető biztonsági érdeke, ezért Magyarország a következő években is aktív szerepet vállal az EU békefenntartó műveletében.
Köböl Anita elmondta azt is: a kormányzat döntött a korábban az igazságügyi tárca által létrehozott Deák Ferenc-ösztöndíj átalakításáról, így az a közigazgatási pálya vonzóbbá tétele érdekében gyakorlatorientált karrierösztöndíjjá alakul, hogy segítse biztosítani az igazságügyi és közigazgatási szakember-utánpótlást.
Borítókép: Budapest, 2026. szeptember 3. Magyar Péter miniszterelnök és Köböl Anita kormányszóvivő a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón 2026. szeptember 3-án. MTI/Hegedüs Róbert
