OGY - A Tisza-frakció jelöltjeinek alkotmánybíróvá választását támogatta az igazságügyi bizottság
A Tisza Párt frakciójának alkotmánybíró-jelöltjeit támogatta az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn, a jelöltek meghallgatása után.
A kilenc tagú testület Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt alkotmánybíróvá jelölését egyaránt nyolc igen szavazattal támogatta. A Mi Hazánk Mozgalom jelöltjei egy-egy igen szavazatot kaptak. Bánovics Tamásra nyolcan, Cservák Csabára öten, Laky-Takács Péterre hatan, Pápai Ákosra nyolcan, Szmodis Jenőre ketten szavaztak nemmel.
Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke közölte, az Országgyűlés kedden szavaz a jelöltek alkotmánybíróvá választásáról. A bizottság Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt és Szomora Zsoltot azzal jelölte, hogy szeptember 16-ával, Orosz Árpád Gábort azzal, hogy november 16-ával válasszák meg a tisztségre.
Az elnök az ülés kezdetén hangoztatta, óriási lehetőség és felelősség, hogy az elmúlt 16 év után most megerősíthetik az Alkotmánybíróság méltóságát, hogy a jogrend hiteles, valódi őrzője legyen.
A meghallgatáson Chronowski Nóra alkotmányjogász kijelentette, a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené egy törvény megsemmisítését alkotmánybíróként.
Az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell az alkotmányt. Fontosnak tartja továbbá az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását. A testületet vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el, ehhez azonban a testület szakmai legitimációjának erősödésére van szükség
- értékelt.
Ligeti Miklós, jogvédő, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának.
Úgy fogalmazott,
jelenleg egy "foglyul ejtett Alkotmánybírósággal" állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. Vissza kell adni a testület méltóságát - jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.
Kovács András György kúriai tanácsvezető bíró többek között arról beszélt, hogy egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság a joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.
Orosz Árpád Gábor azt mondta, hogy az Ab iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak. A Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász kifejtette, a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismerete, a döntések következményeinek mérlegelése. Azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, "lelket kell lehelni" a szavakba, ugyanakkor senki nem lehet önkényes jogfejlesztő.
Szomora Zsolt, a Szegedi Egyetem professzora, büntetőjogász kijelentette, hogy az alkotmányos párbeszéd híve. Szerinte a hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni.
A konfliktusalapú logikának, amely az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek, míg az alkotmányos párbeszéd arra kényszeríti a közhatalmi ágak képviselőit, hogy egymásra reflektáljanak, és így építsék tovább az alkotmányos államot.
A Mi Hazánk jelöltjei közül elsőként meghallgatott Bánovics Tamás kegyelmi pillanatnak nevezte az ország alkotmányos berendezésének és jogrendszerének szempontjából az új alkotmányozás lehetőségét.
A jogász, akit már harmadik alkalommal jelöltek alkotmánybírónak, kiemelte, két alapkérdés lenne számára fontos munkája során: az új alkotmány és a Szent Korona, illetve a hatáskörön túlterjeszkedő uniós jog viszonya.
Kérdésre válaszolva azt mondta, jogalkalmazóként hozzászokott ahhoz, hogy az alaptörvényt "nem kritizáljuk, hanem végrehajtjuk", de minden törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle – jegyezte meg. A jelenlegi alaptörvény szerinte nem rossz, de vannak benne olyan részek, amelyeket nem hajtottak jól végre.
Cservák Csaba arról beszélt, hogy a jog és az igazság elválaszthatatlan egységet alkot, de a napi gyakorlatban ez nem mindig van így. A Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője hozzátette, az átlagember szempontjából is fontosnak tart elemezni egyes jogi kérdéseket.
Kitért arra, hogy az Ab feladata lehetne a rejtett joghézagok megszüntetése, amelyek sok embernek okoznak jogsértést. Elmondta, fontosnak tartja a kisebbségek, a magyarországi nemzetiségek védelmét, szerinte "akkor lehet Magyarország alkotmányos jogállam, ha azt nézzük, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt bennünket".
Laky-Takács Péter volt bíró és diplomata a nemzeti vagyon elherdálásának megakadályozása érdekében a Szent Korona-tanhoz való visszatérést szorgalmazta bemutatkozásában.
Úgy vélekedett, súlyos baj, ha csak múzeumi tárgyként kezelik a Szent Koronát, inkább vissza kellene térni ahhoz a megközelítéshez, amely minden hatalom és tulajdon forrásának tekinti. Kiemelte, munkája során mindig arra törekedett, hogy egy jogvita során a problémára mindkét fél számára elfogadható és szakmailag érthető megoldást találjon, munkáját pedig az emberek hasznára szeretné fordítani.
Pápai Ákos egri ügyvéd szerint az Alkotmánybíróság organikus fejlődésében a 2010-es évek elején volt és most is lesz törés. Új alkotmány és új jogszabály lesz az Alkotmánybíróságról, amihez ő kész alkalmazkodni. Pályafutásáról azt mondta, nincs publikációja, nem tanított sehol, "a dolgos hétköznapokat végzi az emberekkel".
Szmodis Jenő jogtudós, egyetemi oktató kijelentette: az Ab akkor jár el helyesen, ha tartózkodik az aktivizmustól. Véleménye szerint a testület feladata az alkotmányos szemlélet alakítása széles társadalmi körben, valamint az alkotmányos kultúra megőrzése.
Egy alkotmánybírónak szem előtt kell tartania a hazai jogrendszer sajátos kultúráját és annak többgyökerűségét, ugyanakkor a római kultúra hagyományát is, és fontos előmozdítani az Európai Unióval az együttműködést - fejtette ki. Megjegyezte, hogy az alkotmányos párbeszéd a nemzetállam és az EU között nem vezethet önfeladáshoz, de az észszerű, jogszerű és elvszerű kompromisszumoktól nem szabad elzárkózni.
Szeptember 1-jén járt le négy alkotmánybíró - köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - megbízatása, mivel az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása megszűnik hetvenedik életévének betöltésével. Ezt a kort már korábban betöltötte Polt Péteren kívül Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.
A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napja van, hogy új alkotmánybírókat válasszon a távozók helyére. A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával, titkos szavazáson választja meg az új alkotmánybírókat kilenc évre. A bírók megbízatásának hosszát a tizenhetedik alaptörvény-módosítás csökkentette 12-ről kilenc évre.
Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének 12 éves megbízatása.
Egy alkotmánybíró, Hende Csaba - korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter - júliusban távozott a 15 tagú testületből, a tizenhetedik alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében, helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés.
Borítókép: Budapest, 2026. szeptember 14. Az Alkotmánybíróság új tagjának jelölt Chronowski Nóra egyetemi tanár, alkotmányjogász, Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója, Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, közigazgatási jogász, Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász és Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár (b-j) az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országházban 2026. szeptember 14-én. MTI/Balogh Zoltán
