Megszünteti a kormány az autópálya-koncesszióról született szerződést, feljelentést tesz, büntetőeljárások fognak indulni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Magyar Péter közölte: a tények és a minisztérium részletes szakmai vizsgálata alapján a kormány teljesen egyértelmű és megmásíthatatlan döntésre jutott.

– fogalmazott.

Azt mondta: a kormány feladata világos és egyértelmű, meg fogják védeni az adófizetők pénzét, minden jogszerű és törvényes eszközt igénybe vesznek a szerződés megszüntetésére. Nem engedik, hogy "évtizedeken át tovább sarcolják Magyarországot", ugyanakkor az autópályák biztonságos működését egyetlen másodpercre sem hagyhatják veszélybe kerülni – magyarázta.

Úgy látja, egy legalább 23 ezer milliárd forintos, részben megvalósult "közpénz-lenyúlási kísérletről" van szó, súlyos uniós és nemzeti jogi törvénysértések gyanújáról és hatalmas túlárazásokról.

Magyarországon véget ért a következmények nélküli kormányzás korszaka, "egyetlen szerződés sem érinthetetlen, amely a nemzet kifosztására született" – jelentette ki a miniszterelnök.

Megjegyezte: nem lenne meglepve, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltené az ügy.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a büntetőeljárásokban az okozott kár megtérítése enyhítő körülménynek számít a magyar büntetőeljárás szabályai szerint. Azt üzente az érintetteknek, hogy ne akadályozzák az autópálya-hálózat üzemeltetésének gyors átvételét és mindenben működjenek együtt az állammal.

Magyar Péter azt is mondta: az MNB-botrány "aprópénz" az autópálya-koncesszióhoz képest, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-t érintően született egyes döntések kormányzati ciklusokon túlmenően, évtizedekre próbálták volna meghatározni Magyarország mozgásterét, a magyar költségvetés, a magyar közpénzek helyzetét. A 35 évre megkötött autópálya-koncesszió Európa legnagyobb ilyen koncessziós szerződése, több mint 23 ezer milliárd forintot érint - tette hozzá.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta:

– mutatott rá.

Közölte: ez a szerződés nem fenntartható, nem jogszerű, ugyanakkor azt is fontos látni, hogy "a Magyar Közutat gyakorlatilag ez a szerződés kifosztotta". A MKIF Zrt. ugyanis átvette a Magyar Közúttól az összes autópályamérnökséget, vagyis az államnak a képességét is átvették, hogy üzemeltesse az autópályákat – mondta.

Kiemelte: ha ezt a szerződést egyik napról a másikra felmondják, akkor az állam nem tudja üzemeltetni az autópályákat, hiszen a mérnökségi telepeket nem tudják pótolni. Mindenképpen szükség van a koncesszor együttműködésére is ahhoz, hogy ezt a szerződést meg tudják szüntetni és az üzemeltetést a Magyar Közút vissza tudja venni – vélte.

Vitézy Dávid elmondta: körülbelül a magyar autópályák kétharmadát adták üzemeltetésbe az MKIF-nek, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziós társaságnak. A szerződés időtartama kilenc parlamenti ciklusra, azaz 2057-ig szól. Ezt 2022-ben, a választásokat követően írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter - ismertette.

Megjegyezte: jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen az eljárás miatt.

Értékelése szerint épeszű kormány nem ad így koncesszióba valamit. Ezesetben ugyanis nem az történt, hogy csak egy-egy szakasz megépítendő autópályát adtak oda, hanem a teljes meglévő autópálya-hálózat működtetését is.

Rámutatott: az elvileg elképzelhető, hogy valaminek a működtetését kiszervezi egy állam, de olyan, amelyik ezt 35 évre teszi meg előre fix áron és egy előre rögzített képlettel, nincs. Szintén kritikával illette, hogy olyan feladatok vannak zömében a szerződésben, amelyek néhány év alatt kifutó szerződésekkel is működtethetők lennének.

Kitért rá: az eredeti szakmai javaslata a korábbi közlekedési tárcának az volt, hogy ezt nem szabad egyben kiadni, hanem legalább hat részre kellene bontani, hogy verseny legyen, és finanszírozható is legyen. Azonban az Orbán-kormány nem így döntött - emlékeztetett.

Ezzel egy olyan komplexitású és átláthatatlan szerződéses konstrukciót hoztak létre, amely önmagában is párját ritkító és számos ponton ütközik a közbeszerzési joggal, és amelynek a későbbi módosításai teljes mértékben jogellenesek, minden létező jogszabályba ütközőek - összegzett a miniszter.

A tárcavezető elmondta:

"Ez nem egy valódi koncesszió" - jelentette ki a miniszter. Azzal indokolt: egy koncessziós szerződés arra épül és azért tarthat 35 évig, hogy valamiféle kockázatot telepítsen a koncesszorra azzal, hogy milyen áron tud beruházni, építkezni, hogyan tudja megszervezni a működtetést, és ez hogyan térül meg a hosszú időtartam alatt.

Vitézy Dávid szerint ugyanakkor az MKIF "egy pillanatig se" viselt olyan kockázatot, hogy esetleg valamit drágábban tud megoldani a tervezettnél, vagy a kivitelezéskor nem várt körülmények merülnek fel, ugyanis minden kockázatot átvállalt a magyar állam.