Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté - mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.

Magyar Péter a Gyulai vár mellett, a honvédtiszti emlékhelynél tartott megemlékezésen felidézte: Kossuth és Széchenyi vitatkozhatott egymással, de mindketten Magyarországot akarták szolgálni. Ezt nagyon fontos tanulságnak nevezte, rámutatva: lehet ugyanazt a hazát szeretni úgy, hogy közben mást gondolunk róla.

- fogalmazott.

Az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsát felidézve a kormányfő arról is beszélt: ő kompromisszumot keresett, tárgyalt és békíteni próbált, a vérontás elkerülése érdekében még küldöttséget is akart küldeni, mégis ő lett az osztrák megtorlás egyik legnagyobb jelképe. Ezt egyetlen magyar miniszterelnöknek sem lenne szabad elfelejtenie - jegyezte meg.

Kijelentette: "a hatalom nem tulajdon. A miniszterelnöki hivatal nem jutalom, a mandátum nem kiváltság, hanem szolgálat és időleges, mert előbb-utóbb minden miniszterelnökből volt miniszterelnök lesz. Magyarország viszont itt marad".

Szerinte gróf Batthyány Lajos utolsó napját végiggondolva adódik a kérdés: "van-e nemesebb, mint a hazáért élni és meghalni, és a válasz erre, hogy talán nincs. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: ma szabad országban élünk, nem "új mártírok" keresése, hanem a magyarok szabadságának, biztonságának biztosítása a feladat, és az, hogy a "különleges magyar sors" mellett is újra megtaláljuk az európai közösséget, amelyre számíthatunk. Szerinte ugyanis a 48-asok története legalább annyira szól magyar és magyar, főnemes és paraszt, polgár és honvéd, pesti és alföldi, felvidéki és erdélyi testvérek egymásra találásról, mint arról a felismerésről, hogy a hazán kívül is lehetnek az embernek barátai, szövetségesei.

- fogalmazott Magyar Péter.

Úgy vélte: 1848 és 1849 magyar története még hosszú évszázadokig a magyarságtudat szerves részét fogja képezni. Szerinte a magyarokat századról századra megpróbálták elhallgattatni, de mindig ugyanaz történt: a magyarok "összekapaszkodtak, felálltak, túléltek és győztek", bár lehet, hogy csak évtizedekkel később.

"Ha együtt vagyunk, erősek vagyunk" - mondta a miniszterelnök, aki a közös gondolkodást nevezte a magyarok egyik legnagyobb erényének.

Arra figyelmeztetett: a szabadság nem örökség, amelyet "egyszer megkapunk, aztán bezárunk egy vitrinbe", azt használni, gondozni kell, és ha szükséges, védeni is, ahogy a függetlenséget is.

Magyar Péter azt mondta, Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek.

Az aradi vértanúk azért haltak meg, mert hittek abban, hogy egyszer lesz egy szabadabb, függetlenebb, békésebb Magyarország. Egy ország, amelyben azok élhetnek tovább, akik utánuk jönnek - hangsúlyozta a kormányfő, aki úgy fogalmazott: "és mi vagyunk azok, akik utánuk jönnek".

"Egyszer majd utánunk is jönnek mások. A mi felelősségünk, hogy amikor átadjuk nekik Magyarországot, akkor legyen szabadabb, erősebb, emberségesebb és működőbb annál, mint amilyennek mi kaptuk" - mondta.

- közölte a politikus.

Magyar Péter kifejtette, a zsarnokság egyik legnagyobb tévedése mindig az, hogy azt gondolja: ha elhallgattatja az embert, akkor elhallgattatja az ügyét is. 1849-ben is ezt gondolták egyesek. Kivégezték a honvéd tábornokokat, ezredeseket, gróf Batthyány Lajost, betiltották a megemlékezéseket. "És mégis, mi ma itt vagyunk, őket pedig ismeri minden magyar gyermek ma is" - mondta.

A megemlékezést - amelyen mások mellett részt vett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is - ünnepi műsor és emlékmenet követe.