Gyurkó Szilvia: gyermekvédelmi jóvátételi alapot indít a kormány
Gyermekvédelmi jóvátételi alapot indít a kormány egymilliárd forintos keretösszeggel kísérleti jelleggel - jelentette be a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Gyurkó Szilvia a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról szóló jelentést bemutató sajtótájékoztatón közölte, hogy az alap - túllépve a pénzügyi kártérítésen - lehetőséget ad majd különböző szolgáltatások igénybevételére: például pszichológiai vagy pszichiátriai, egészégügyi vagy rehabilitációs ellátásra, jogi támogatásra, lakhatási segítségre, valamint a tanuláshoz vagy a munkába való visszatéréshez nyújtott segítségre.
Az alap szolgáltatásaiból azok a már 18 év feletti emberek részesülhetnek, akik 1997 után, azaz a gyermekvédelmi törvény életbe lépése után akár egyetlen napot is eltöltöttek a magyar gyerekvédelmi rendszerben - tette hozzá az államtitkár.
Gyurkó Szilvia ismertetése szerint az Európában egyedülálló program során egy mentorálási folyamatban az érintettekkel közösen határozzák majd meg, pontosan milyen szolgáltatásokra van szükségük.
Elmondta: az alap felállításáról az elmúlt három hónapban érintettekkel, támogató szervezetekkel és külföldi szakértőkkel egyeztettek, felállítottak egy tanácsadó testületet, amely kíséri és felügyeli majd a rendszert, a visszajelzések mentén pedig egy év leteltével megteszik a szükséges változtatásokat. A testület tagjai között magyar és külföldi szakértők, valamint korábban bántalmazást elszenvedett áldozatok is vannak - fűzte hozzá.
Gyurkó Szilvia elmondta:
a gyermekvédelmi rendszer tizenhat éven keresztül saját magát és nem a gyerekeket védte. A rendszer szisztematikusan és következetesen megkonstruált valóságot látott, egy magas státuszú, hitellel bíró igazgatót, egy mintaintézményt és olyan gyerekeket, akiknek nem lehet adni a szavára - fogalmazott az államtitkár, megjegyezve, a rendszer mindig "megkönnyebbült", amikor a gyerekek - például manipuláció, zsarolás és megvesztegetés miatt - visszavonták a vallomásukat.
Az is feltételezhető, hogy sokkal több áldozat volt Bicskén, mint ahányan sértettként a büntetőeljárásban szerepeltek vagy a nyilvánosság elé álltak - tette hozzá Gyurkó Szilvia.
Az államtitkár kitért arra, hogy a sértettek egy része 2020-ban kártalanítást kapott, amiért cserébe titoktartást fogadtak, de ez többet ártott, mint segített nekik.
Elmondta: a jelentés készítése során nagymértékben támaszkodtak a sajtóban megjelentek cikkekre, készítettek szakmai interjúkat, valamint átnéztek mintegy hétezer oldalnyi iratot, amelyek azonban töredékesek voltak, mert vagy nem voltak jól nyilvántartva az információk, vagy sok irat elveszett a fenntartóváltás során, de felmerült a dokumentumok szándékos eltüntetésének gyanúja is.
A jóvátételi alap részleteiről a https://kormany.hu/hirek/jovatetelialap oldalon lehet tájékozódni.
Kérdésre válaszolva Gyurkó Szilvia nagy gondnak nevezte az ezen a területen dolgozók fluktuációját. A 9,5 milliárd forintos krízisalapból 1,5 milliárd forintot fordítanak a szakemberek "megerősítésére". Úgy folytatta, amikor megkérdezték a munkatársakat, hogyan lehet vonzóbbá tenni ezt a pályát, a bér csak a negyedik volt a felsorolásban, megelőzte például a valódi szakmai munka végzésének lehetősége.
A felelősséggel és az eltussolással kapcsolatban feltett kérdésre az államtitkár azt mondta, szándékos eltussolás négy akta esetében merül fel, ezek vagy a bicskei vagy a Szőlő utcai ügyhöz kapcsolódnak, ezt nem tudták megállapítani, mert csak az aktaszámok vannak meg, az átadás-átvételkor ugyanis ezek "kiürültek".
Az államtitkár szerint a politikai vezetőknek és az ágazati irányítóknak lehetőséget kell adni arra, hogy nyilvánosság előtt el tudják ismerni felelősségüket.
"Felejtésre nem lehet jóvátételt építeni" - hangoztatta.
Gyurkó Szilvia azt mondta: a jelentésből kiolvasható, mennyire mintázatszerű volt az ilyen ügyekben az, hogy a jelzéseknek nem volt következményük.
Ha a jogi felelősségre vonás lehetősége felmerül, minden esetben lépnek, de a bicskei akta kapcsán nem tudtak megállapítani olyan alapos gyanút, amely alapján büntetőjogi felelősségre vonásra nyílt volna lehetőség - közölte, hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben egyes intézményeknél erre nem kerül sor.
Kifejtette: a nemzetközi tapasztalatokat is áttekintve nagyon nehéz megjósolni, hányan fognak a jóvátételi alaphoz fordulni. Nagyságrendileg 250 ezer olyan érintett lehet, akiben felmerülhet az, hogy amíg a gyerekvédelmi rendszerben élt, valamifajta bántalmazás áldozatává vált - mondta.
Arra a kérdésre, hogy a jóvátételi alap igénybevételéhez az érintettnek igazolnia kell-e az "áldozatiságát", az államtitkár úgy válaszolt, nincs szükség semmilyen bizonyításra, a szolgáltatásokhoz bárki hozzáférhet, aki akár egy napot is eltöltött a gyerekvédelem rendszerében.
Kérdésre válaszolva elmondta: a gyerekvédelmi terület kiválik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságból (SZGYF), az ehhez kapcsolódó határozatok meghozatala a végénél tart.
A hét elején megszületett a neve az új intézménynek, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ)-SZGYF szétválás-összeolvadásból egy új középirányítói intézmény jön létre, amely sokkal kisebb lesz, de sokkal hatékonyabban működik majd - összegzett Gyurkó Szilvia.
Borítókép: Budapest, 2026. október 8. Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeit, valamint a gyermekvédelmi rendszer hiányosságait és rendszerszintű tanulságait bemutató sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. október 8-án. MTI/Illyés Tibor
A Magyar Távirati Irodát 1881-ben alapították. Működését az Országgyűlés biztosítja.
Ha szeretne többet látni, regisztráljon az mti.hu-ra!
Minden regisztrált felhasználó 10% értékű levásárolható kupont kap az MTVA TV Maci-boltban!