Felavatták Fábri Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas filmrendező szobrát születésének évfordulóján, csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Filmintézet épülete előtt. Az ülő alakot formázó alkotás Ámmer Gergő szobrászművész munkája.

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár az ünnepségen azt hangsúlyozta: Fábry Zoltán univerzális alkotó volt, akinek nagysága és emléke is kötelez bennünket, utódokat arra, hogy a magyar film ügyét a nemzeti kultúra legszentebb ügyei között tartsuk számon, és ebben a szellemben cselekedjünk.

Nagy Ervin úgy fogalmazott: Fábry Zoltán filmjei azt a pillanatot keresik, amikor az embernek döntenie kell, megőrzi-e a méltóságát, vállalja-e a felelősséget a tetteiért, vagy behódol, alkalmazkodik a körülményekhez és feladva elveszíti önmagát. Művészetének középpontjában a kiszolgáltatott ember áll, aki hatalmi rendszerek, társadalmi kényszerek és erkölcsi dilemmák szorításában próbálja megőrizni emberségét.

"Hősei mi magunk vagyunk, a mi magyar családjaink, anyáink, nagyapáink történetei, rólunk szól a mese" - mondta.

Ugrin Julianna, a Nemzeti Filmintézet ideiglenes igazgatóságának elnöke felidézte: a filmgyárban 1917 óta forognak a kamerák, ugyanabban az évben indult a munka, amelyben Fábry Zoltán is született. Életének és alkotói pályájának is meghatározó helyszíne volt a filmgyár; 2017-ben a 3-as és a 4-es stúdiót róla nevezték el, és emléktáblát is avattak a tiszteletére.

- közölte Ugrin Julianna, hozzátéve: a rendező festői és díszlettervezői tapasztalataival képekben gondolkodott, aprólékosan megtervezte jeleneteit. Pontos elképzelésekkel, alapos technikai felkészültséggel dolgozott, és kivételesen értett a színészekhez is.

+2

Domonkos Sándor, Fábri Zoltán filmjeinek állandó standfotósa erőt sugárzó, tiszta gondolkodású, humánus emberként jellemezte a filmrendezőt. Azt hangsúlyozta, hogy az őt mintázó szobor megjeleníti azt az érző embert is, aki mindig mindenkinek szeretetet adott.

Fábri Zoltán 1917. október 15-én született. Pályája során 22 filmet rendezett, a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója, sokszor díszlettervezője is. Alkotásai közé tartozik a Körhinta, Az ötödik pecsét, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta, őrnagy úr! és a Hannibál tanár úr.