A Magyar Honvédségnek sokkal gyorsabban kell alkalmazkodnia az új fenyegetésekhez, a haderőfejlesztés következő lépései között pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása és az innováció felgyorsítása is szerepel - jelentette ki Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke kedden Budapesten, a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának parancsnokával, Pierre Vandier-vel közösen tartott sajtótájékoztatót követően.

Sándor Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: Pierre Vandier-vel a jelenlegi fegyveres konfliktusok tapasztalatait és az új katonai technológiák alkalmazásának lehetőségeit tekintették át. Arról is tárgyaltak, hogyan lehet a katonai igényeknek megfelelő új megoldásokat kipróbálni és beépíteni a honvédség működésébe. Ehhez a honvédség, az egyetemek és a hadiipar együttműködésének erősítése mellett a katonai vezetők képzését és az állomány felkészítését is szükségesnek nevezte.

A sajtótájékoztatót követően újságírói kérdésre válaszolva a vezérkari főnök kifejtette:

A fejlesztések felgyorsításáról úgy fogalmazott: "a 80 százalékos megoldás ma még mindig jobb, mint egy 100 százalékos megoldás öt év múlva".

Hangsúlyozta, hogy a honvédségnek sokkal gyorsabban kell alkalmazkodnia az új fenyegetésekhez.

Pierre Vandier a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarországnak saját haderő-átalakítási terve van, ami szerinte viszonylag ritka a NATO-tagállamok között.

A magyar Leopard 2A7 harckocsik beszerzését a korszerűsítés példájaként említette, ugyanakkor hangsúlyozta: a harckocsikra és más hagyományos fegyverrendszerekre továbbra is szükség van, de ezeket drónokkal, autonóm rendszerekkel és digitális technológiákkal együtt kell alkalmazni. Az ilyen eszközök együttes használata növelheti a haderő harci erejét és rugalmasságát, javíthatja a katonák védelmét, miközben a költségeket is mérsékelheti - mondta.

Az MTI-nek nyilatkozva Pierre Vandier arról beszélt, hogy a NATO területén hetente hozzávetőleg két-három szabotázsakció történik.

"Nem vagyunk békében, de háborúban sem" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a létfontosságú infrastruktúra mellett hadiipari üzemeket és közlekedési létesítményeket is támadások érnek, a védekezés ezért nemcsak a hadsereg feladata, a vállalatoknak fokozniuk kell telephelyeik védelmét, az állampolgároknak pedig segíteniük kell a rendőrséget a gyanús jelenségek felismerésében.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a NATO-tagállamok vállalták GDP-jük 3,5 százalékának katonai kiadásokra, további 1,5 százalékának pedig tágabb védelmi és biztonsági célokra fordítását. Utóbbi körébe a társadalmi ellenálló képesség erősítése is beletartozik - jegyezte meg.

A közép-európai térség védelméről Pierre Vandier azt mondta: a NATO integrált lég- és rakétavédelmét elsősorban repülőgépek és nagyobb rakéták ellen alakították ki, ma azonban tömeges dróntámadásokkal is számolni kell.

Közölte: Oroszország évente kilencmillió, pilóta nélküli eszközt, köztük hatvanezer harci drónt gyárt. A nagy számban érkező, viszonylag olcsó drónok megsemmisítéséhez ezért olyan elfogóeszközökre van szükség, amelyek szintén olcsók és tömegesen bevethetők.