Letartóztatásban marad Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, miután a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú nyomozási bírói döntést - tudatta a törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel közleményben csütörtökön.

A másodfokú bíróság kiemelte, hogy "az eljárás jelenlegi szakaszában szükséges a gyanúsítottak teljes izolációja" - áll a közleményben.

A Budai Központi Kerületi Bíróság október 23-án rendelte el elsőfokon a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és más bűncselekményekkel gyanúsított egykori jegybankelnöknek, az első és a második Orbán-kormány gazdasági miniszterének és két társának letartóztatását egy hónapra szökés, elrejtőzés, az eljárás befolyásolásának lehetősége és bűnismétlés veszélye miatt.

A kényszerintézkedések ügye védői fellebbezések nyomán másodfokon a törvényszék elé került, amely megállapította, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúját minden gyanúsított esetében kellően alátámasztják a feljelentések és mellékleteik, az okirati bizonyítékok, a tanúvallomások, a hangfelvételek és azok leiratai, valamint az okiratok keletkezésével és visszadátumozásával kapcsolatos informatikai adatok.

A törvényszék egyetértett az elsőfokú döntéssel abban is, hogy a gyanúsítottak elérhetetlenné válásának veszélyét egyrészről megalapozza a terhükre rótt bűncselekmények büntetési tétele, másrészről nemzetközi mozgási lehetőségük és kiemelkedően jó egzisztenciális helyzetük. Ezt erősíti továbbá a gyanú szerinti elkövetői kör tagjai között fennálló szoros családi, gazdasági és személyes kapcsolat és az, hogy a gyanú szerint szintén az elkövetői körhöz tartozó két személy külföldön, ismeretlen helyen van.

A törvényszék szerint a bizonyítás befolyásolásának veszélyét is konkrét adatok támasztják alá. A nyomozás jelenlegi szakaszában nagy mennyiségű lefoglalt elektronikus adat és irat elemzése, illetve további személyek azonosítása, kihallgatása folyik. A bizonyítás jogellenes befolyásolásának reális és közeli veszélyét valószínűsíti a gyanúsítottak közötti szoros kapcsolatrendszer és egyes elkövetőtársak elérhetetlensége, továbbá, hogy az egyik gyanúsított érdekkörében a büntetőeljárással összefüggő iratokat találtak, valamint felmerültek a bizonyítékok megsemmisítésére utaló körülmények is.

A bűnismétlés nem kizárólag a már megkezdett konkrét bűncselekmény folytatásának veszélyére vonatkozik, hanem újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésének a reális veszélyét is jelenti. Jelenleg megalapozza a bűnismétlés veszélyét a gyanú szerinti cselekmények szervezett, több személy együttműködésére épülő jellege, a hosszabb idő alatt kialakult gazdasági és személyes kapcsolatrendszer, valamint Matolcsy Györgynek a bizonyítékok alapján valószínűsíthető informális irányító szerepe.

Az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elektronikus nyomkövető alkalmazásával elsősorban a fizikai mozgás ellenőrzésére alkalmas, ezért önmagában nem akadálya a közvetett kommunikációnak, az elektronikus kapcsolattartásnak vagy a bizonyítás másokon keresztül történő befolyásolásának, ezért a kapcsolattartási tilalom sem elég, amikor az eljárásban érintett vagy érintetté váló személyek köre még nem teljesen ismert.

Az óvadék pedig alapvetően a kényszerintézkedéshez kapcsolódó magatartási szabályok betartását és a gyanúsított jelenlétének biztosítását erősítő garancia. Önmagában szintén alkalmatlan a bizonyítás veszélyeztetésének vagy a bűnismétlésnek a megakadályozására. Ha a három különös indok együtt indokolja a kényszerintézkedés elrendelését, és ezek közül kiemelkedő súlyú a bizonyítás befolyásolásának veszélye, akkor az óvadék összege önmagában nem teszi szükségtelenné a letartóztatást, és nem mérsékli megfelelő mértékben a fennálló kockázatokat - közölte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön.

Korábban, az elsőfokú döntés kapcsán a törvényszék azt is közölte: a bíróság szintén harminc napra letartóztatta a gyanú alapjául szolgáló kölcsönszerződés megkötése során eljáró képviselőt, illetve az értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet, Valkó Mihályt és Sándor Tamást. A volt jegybankelnök és két társa akkor nem tett vallomást.

A gyanúsítottak "a nyomozóhatóság előtt egyelőre még ismeretlen vagyonnal rendelkezhetnek - akár külföldön is - , ami az elrejtőzést megkönnyítheti számukra." Ezt segítheti továbbá az eljárásban érintett két külföldön tartózkodó személy is - közölte akkor a bíróság.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által közölt gyanú szerint Matolcsy György irányítása alatt az MNB 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek közpénzt, mégpedig a jegybank árfolyamnyereségéből származó több mint 266 milliárd forintos vagyont juttatott azzal, hogy a vagyon kezelését az Optima Befektetési Zrt. végezte. A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával létrejött a PADME Alapítvány.

Az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap 2025. február 28. napján, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött, amelynek valós célja az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír. Mindezt azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzési céllal befektetéseket végezhessenek.