Polt Péter erkölcsi elégtételt szeretne kapni
Korábbi fideszes múltjáról, alkotmánybírósági elnöki mandátumának megszüntetéséről és a nagy sajtóvisszhangot kiváltó letartóztatásokról is beszélt Polt Péter a KözTér elnevezésű YouTube-csatorna kedden közzétett adásában. Azt mondta, azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), hogy erkölcsi elégtételt kapjon politikai okból történt eltávolítása miatt.
A korábbi legfőbb ügyész és alkotmánybíró - akinek utóbbi mandátuma az alaptörvény Tisza-kormány által kezdeményezett tizenhetedik módosítása miatt szűnt meg - a több mint kétórás interjúban politikai hátteréről azt mondta, mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból.
Nemtelen támadásoknak tekinti a vádakat, amelyek szerint ő a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna, megjegyezve, a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész volt korábban politikai párt tagja, azaz esete közel sem volt elszigetelt.
Alkotmánybírói elnöki posztjáról való kényszerű távozása kapcsán azt mondta, hasonló történt vele, mint annak idején Baka Andrással, akinek szintén egy alkotmánymódosítás miatt kellett távoznia a Legfelsőbb Bíróság éléről, amikor átnevezték a bírósági csúcsszervet.
Ismeretes, a jelenlegi államfő - Polt Péterhez hasonlóan - szintén a strasbourgi EJEB-hez fordult igazáért, amely kimondta: a kormány jogellenesen, az emberi jogi egyezményt sértve távolította el őt.
Polt Péter beszámolt róla, a pert elsősorban azért indította el az EJEB-nél, hogy "morális, erkölcsi elégtételt" érjen el, ugyanis eltávolítása meglátása szerint pusztán politikai okból történt. Szeretné, ha az EJEB kimondaná: jogszerűtlen volt mandátumának megszűnése, emellett valamilyen kompenzációra is számít - fűzte hozzá, kiemelve, keresetét számos hasonló eljárásra, nem csupán a "Baka-ügyre" alapozza, így jó esélyt lát arra, hogy igazat adnak majd neki.
Fürcht Pálnak, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének nyilatkozatára reagálva - amely szerint a Legfőbb Ügyészségről egy felettes vezető szóban szabta meg neki, hogy az úgynevezett aranykonvojügyben ki ellen lehet nyomozni, és kiket nem szabad kihallgatni - Polt Péter azt mondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen történt.
Visszautasította azokat a közéleti szereplők által megfogalmazott vádakat is, amelyek értelmében legfőbb ügyészként politikai indíttatásból befolyásolt volna eljárásokat, ennek ugyanis bizonyosan lennének nyomai, de nincsenek ilyenek.
Hozzáfűzte, az ügyészek legfeljebb szakmai iránymutatásokat, nem politikai indíttatású utasításokat tehetnek a nyomozóhatóság felé, az utasításokat pedig meg is lehet tagadni, ha nincs jogalapjuk. Az ügyészségek és a főügyészség társadalmi megítélése mélyre kerülésének okaként is elsősorban a közbeszéd megváltozását jelölte meg.
Fejes Péter legfőbb ügyész kinevezéséről azt mondta: jó választás, hiszen több évtizeden keresztül dolgozott ügyészségeken, a vörösiszap-katasztrófa után szerinte jól képviselte a vádat.
Arra reagálva, hogy a választások előtt elhúzódtak, de április óta felgyorsultak bizonyos ügyek, így például Volánbusz-beszerzéseket érintő eljárás, Polt Péter úgy fogalmazott, most jött el ezek ideje. A nyomozóhatósági eljárás elhúzódása nem magyar jelenség, az ügyészségi szakasz pedig általában a legrövidebb, magyarán nem a vádhatóság miatt húzódnak el eljárások sem Magyarországon, sem másutt - fűzte hozzá.
A közismert emberek, politikusok vezetőszáron való elvezetéséről, letartóztatásáról azt mondta: az indokokat nem hozták nyilvánosságra, így nincs tudomása arról, hogy ezek az intézkedések megalapozottak-e. Ha azonban nem így van, az érintettek kérhetnek majd jogorvoslatot Magyarországon, és később az EJEB-nél is.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkásságával kapcsolatban kiemelte, bár politikailag megalapozott a szervezet felállítása, annak behelyezését az igazságszolgáltatás rendszerébe szakmailag nem előzték meg komoly előkészületek.
Kifejtette, egyelőre nem világos számára, hogy ha az NVVH átvehet ügyészeket, szakembereket, az igazságszolgáltatás más ágai által gyakorolt feladatokat végez el, komoly anyagi ráfordítást igényel, akkor miért nem inkább a meglévő intézményeket tették hatékonyabbakká.
Meglátása szerint szakmailag nem lehet alátámasztani az NVVH felállítását, csakis politikailag.
Annak kapcsán, hogy Magyar Péter miniszterelnök szóvá tette, amikor az ő mentelmi jogát egyszerre kérték ki Hankó Balázséval és Seszták Miklóséval, Polt Péter azt mondta: "nagyon nehéz helyzet, ha valaki fenyegetve érzi magát", s úgy kell döntéseket hoznia.
Hozzáfűzte:
bízik benne, hogy a magyar igazságszolgáltatás a hagyományokat követve tudja majd a jogállami utat járni.
Az Európai Ügyészséghez (EPPO) csatlakozásról azt mondta: ez tovább fogja darabolni az ügyészség monopóliumát. Mindenesetre eddig nem látszik szerinte, "mennyit fog hozni" ez a csatlakozás Magyarország számára, s nem látszik, mivel nyújt majd többet az EPPO, mint a magyar ügyészség.
A gyermekvédelmi intézmények dolgozói ellen folyó büntetőeljárások kapcsán kiemelte: az ágazat soha nem csupán a segíteni szándékozókat vonzotta, hanem azokat is, akik ki akarták használni a gyermekeket, így valószínűleg mindig voltak szürke foltok a rendszerben.
A közelmúltban kirobbant botrányok arra talán jók, hogy ezek a jelenségek komolyan visszaszoruljanak - fogalmazta meg reményét Polt Péter.
Borítókép: Budapest, 2026. május 9. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (b) és Varga Zs. András, a Kúria elnöke (j) a páholyban az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt
A Magyar Távirati Irodát 1881-ben alapították. Működését az Országgyűlés biztosítja.
Ha szeretne többet látni, regisztráljon az mti.hu-ra!
Minden regisztrált felhasználó 10% értékű levásárolható kupont kap az MTVA TV Maci-boltban!